Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kongatják a vészharangot az autóipar felett – mi se maradunk ki

Bak Mihály
-
0
Kongatják a vészharangot az autóipar felett – mi se maradunk ki

Júniusban az EU-ban 7,8, az első félévben 3,1 százalékkal estek az újautó-eladások, a világ legnagyobb piacán, Kínában egy éves folyamatos mérséklődés szakadt meg. A globális piacra termelő hazai autóiparban már érezhető a visszaesés, a hatások súlyosak lehetnek.

Másfél millió alá került az Európai Unióban az új személykocsik eladása júniusban, ami 7,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatsorából. (Ez még úgy is figyelemre méltó, hogy idén 19 munkanap volt ebben a hónapban, kettővel kevesebb, mint egy éve.)

A nagyok mind estek

Az öt vezető tagállam mind csökkenő értékesítést szenvedett el, a legnagyobbat a franciák és a spanyolok, 8,4 és 8,3 százalékkal. Akadtak nagyon növekvő piacok is, bár ezek súlya kisebb az EU-n belül: Litvánia több, mint 40 százalékkal az élen járt, a románoknál (15) és az íreknél (12,7 százalék) adtak el arányában több autót; a válságból kikapaszkodó Görögország 4,5 százaléka érdemel még figyelmet.

Magyarországon 4,4 százalékkal kevesebb új kocsit adtak el, mint tavaly júniusban.

A havonkénti értékesítéseket mutatja – az előző évivel összevetve – a grafikon.

Forrás: ACEA

A tavaly őszi számokat lefelé nyomta a dízelbotrány nyomán kidolgozott új kibocsátásmérési szabvány hatályba lépése miatti értékesítési visszaesés. Sok gyártó késve tudta beszerezni a tanúsítványt. Ennek fényében feltűnő a következő időszak folyamatosan csökkenő trendje.

A németek még épp tartják magukat

Az első hat havi számok szerint az EU-ban nem egészen 8,2 millió új kocsi talált gazdára, 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az országonkénti adatok bizonyos értelemben rosszabbak a júniusinál. Bár szemben az év közepével Németországban még pozitív előjelű (0,5 százalék) értékesítést jegyeztek fel – ami azonban folyamatos lefelé csúszás -,

az EU összes gazdag országában markáns az autópiac visszahúzódása.

A litvánok ebben a periódusban is száguldanak (valószínűleg a korábbi évek alacsony bázisához képest), a görögök tartósan több kocsit vásároltak a fél évben, miként a románok is; utóbbi ország éppen gyalogol a költségvetési szakadék felé az elengedett kiadások következtében

Nálunk az első fél évben 5,4 százalékkal több autót adtak el a tavalyi január-júniushoz képest.

Szemetek Kínára vessétek

Emellett azonban mindenki Kínára figyel. A világ ma már legnagyobb piacán értékesítik az új autók nagyjából harminc százalékát. Az Euler Hermes Hitelbiztosító pár hete közreadott elemzése szerint idén komolyan lassul az autóeladás növekedése világszerte, a tavalyi háromról két százalék alá.

Ezen belül az ázsiai óriás is

csak minimálisan több, 1,2 százalékkal nőhet az értékesítés.

Ami önmagában is eredmény, mert májusig a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent az új személyautók eladása, tavaly hat százalékkal. A Kínai Személyautó-gyártók Szövetsége (CPCA) 1,61 millió új értékesítést regisztráltak, 12,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A hazai gyártású kocsiké 26,5 százalékkal zuhant, miközben a luxuskategóriájú autók értékesítése 9,4 százalékkal nőtt; ezek nagy része import.

Júniusban aztán megtört a lefelé tartó trend, 1,8 millió személyautót adtak el, 4,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Globális bajok

A világ autóiparát több nehézség sújtja. A Brexit várható negatív hatása mellett az egyik a világgazdaság hét éve tartó felfelé ívelésének végét jövendölő prognózisok miatti megtorpanás, a megrendelések visszafogása a gyártók részéről. A másik

a technológiaváltást övező bizonytalanság: merre lesz az előre?

Tisztán elektromos, hibrid, vagy valamilyen új hajtás, például energiacella? Ráadásul rövidesen életbe lép az EU új károsanyag-kibocsátási direktívája, amely összesített gyártói termékpalettánkként írja elő az igen jelentős emisszió-visszafogást – súlyos pénzbüntetések fenyegetése mellett.

A jelek szerint a gyártók nem lesznek képesek teljesíteni ezt. Különösen azért, mert a vásárlók körében a legnagyobb kereslet-növekedés a SUV-ok iránt tapasztalható. Ezek a sportos, nagy(obb) kocsik erősebben szennyezik a környezetet. (Egy jó kis válság megoldhatja ezt a problémát.)

Ki vagyunk téve a világnak

A magyar gazdaságra mindezek a folyamatok meghatározóan hatnak. A nálunk gyártott autók – és az Opel motorjai – több, mint 90 százalékban külföldre kerülnek. A hatás gyors és alapos lesz. Az autógyártás a feldolgozóipar 30 százalékát teszi ki, tíz év alatt jelentős – nagyjából tíz százalékpontnyi – növekedéssel.

A teljes gazdaság teljesítményének (GDP) mintegy öt százaléka függ ettől a szektortól.

Ezzel a magyar gazdaság szinte fejnehézzé vált az autóiparral, ezen belül is a külföldi tulajdonúak elsöprő többségével. Ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően

alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek,

a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt – írtuk pár hónapja, amikor híre érkezett az iparág megtorpanásának.

Mert a jelek nem biztatók. A Mercedes már elhalasztotta újabb kecskeméti üzemének felépítését, és az se biztos, hogy az úgynevezett full-flex gyártás fog itt zajlani (ha egyáltalán), amelyben a hagyományos és az elektromos meghajtást egy soron képesek rugalmasan előállítani.

Jelenleg mintha nem lenne baj, tavaly 460 ezer gépjárművet gyártottak nálunk, ami ugyan 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest, de idén januárban 4,8 százalék, februárban 10, márciusban 12,8 százalék növekedés volt – írja az Euler Hermes.

Magyarország tényleg autóipari országgá vált, amire büszke a kormány,

a világ 20 legnagyobb beszállítójából 15 megtalálható.

Orbánék öntik a pénzt – a támogatásokat – az autóipari beruházásokba, főleg németeknek, és munkahelyenként egyre drágábban. Annak ellenére, hogy évek óta erősödnek a figyelmeztetések az ágazat veszélyesen nyomasztó túlsúlya miatt.

Ennek ellenére a tavaly a megvalósult közel száz jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben. Ezekben felülreprezentáltak a német cégek.

Ez egyre növeli a kiszolgáltatottságot a globális iparági folyamatokra.

A hatások lassan megérkeznek

És itt érünk vissza a nemzetközi, elsősorban német cégek gazdálkodására. Nemrégiben közölte a müncheni ifo gazdaságkutató, hogy a konjunkturális lassulás miatt a rövidített munkaidős foglalkoztatás részarányának növekedését várja a német feldolgozóipar kulcsfontosságú területein, az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban.

Ennek megfelelően nálunk is a létszámcsökkentés rejtett bevezetéséről érkeznek hírek. A műszakokat csökkentik, a kölcsönzött dolgozók szerződéseit felmondják, létszámstopot rendelnek el.

Épphogy átcsúszott a szavazáson Ursula von der Leyen

Bak Mihály
-
0
Épphogy átcsúszott a szavazáson Ursula von der Leyen
Alig kapott többséget az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökségére. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimális többségnél. Valószínű, hogy az elvileg őt támogató három frakcióból legalább kettőben szétszavaztak.
Ahogyan az sejthető volt, szoros eredménnyel választották meg az Európai Bizottság elnöki posztjára Ursula von der Leyent. A német kereszténydemokrata (CDU) politikus a 733 leadott szavazatból azonban a vártnál is kevesebb, 383 igent kapott, 327-en ellene szavaztak, 23-an tartózkodtak és egy érvénytelen volt.
Forrás: Európai Parlament
Vagyis von der Leyen mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél. A szavazás titkos volt, ezért a szavazatok megoszlását nem tudjuk. A melléje elvileg felsorakozó három frakciónak (a jelölő néppárt, a szocialista és a liberális csoport) 444 képviselője van. Az EPP jelezte egyedül, hogy egységesen kiállnak von der Leyen mellett, a centrumtól jobbra lévő frakciók elutasításukat jelentették be.
Vagyis

a második és harmadik legnagyobb képviselőcsoportban alighanem rendkívül sokan nemmel szavaztak.

Ennek elsődleges oka az, hogy a csúcsjelölti rendszert a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban felrúgták, és hirtelenjében a csúcsjelölti megméretésben nem részt vevő von der Leyent jelölték. Öt éve Jean-Claude Junckert 422 szavazattal választották a bizottság élére.

Válaszaiban semmitmondó volt von der Leyen

Bak Mihály
-
0
Válaszaiban semmitmondó volt von der Leyen

Csalódottan fogadták Ursula von der Leyen válaszait az EP-vitában. A bizottsági elnökségre jelölt semmit se válaszolt az elhangzottakra. Egyik leggyakoribb kérdés az volt hozzá: fellép-e a magyar és lengyel kormány ellen, folytatja-e a 7-es cikkelyes eljárást.

Semmitmondó udvarias mondatokkal köszönte meg a délelőtti beszéde utáni frakcióvezetői hozzászólásokat az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, aki aztán az ülésteremben ülte végig a képviselők „kétperceseinek” hosszú sorát.

Kifogások balról, jobbról

A zöldek érthetően például azt firtatták, milyen számítások alapján szeretné elérni azt, hogy a széndioxid-kibocsátás 40 helyett 50-55 százalékkal csökkenjen 2030-ig. Főképpen a szélsőjobbon sokan hánytorgatták fel a német védelmi miniszterként kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Egyikük szerint szétverte a Bundeswehrt, és „reményét” fejezte ki, hogy hasonló munkát fog végezni az Európai Bizottság élén.

A néppárttól balra elhelyezkedő frakciók tagjai közül sokan kifogásolták, hogy reggeli bemutatkozó beszédében egy szót se ejtett a jogállamisági mechanizmus fejlesztési terve sorában arról,

mit kíván tenni az alapjogokat megsértő tagállamok (Magyarország és Lengyelország) ellen.

A holland szocialista – magyar származású – Piri Kati szerint azért kell határozottan állást foglalnia von der Leyennek a jogállamisági problémákról, mert ez a két kormány saját sikerüknek tulajdonítja jelölését a bizottság élére – amiről persze az érintett nem tehet, mondta a képviselő. Felszólította őt, hogy egyértelműen feleljen arra, hogy támogatja-e a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat.

Szűzbeszédében a momentumos Cseh Katalin (liberális frakció) arról beszélt, hogy az európai elit mindeddig szemet hunyt az Orbán-kormány jogsértései felett. Ezért valódi vezetői képességekre van szükség a bizottság élén, amely nem fél megvédeni az európai értékeket – mondta.

Természetesen az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból is szóba került a két ország ügye, csak éppen fordított előjellel. „Megalázó hetes cikkelyes eljárásról” beszélt a lengyel kormánypárt, a PiS delegáltja. Ő meg arról faggatta a jelöltet, hogy befejezi-e ezt a „nevetséges 7-es cikkelyes eljárást”?

A Fidesz három feltétele

Még a délelőtti felszólalók egyike volt Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője, aki három pontot támasztott von der Leyen támogatásául. Állítsa meg a migrációt és támogassák az ez ellen a határokon fellépő országokat, tartsák tiszteletben a nemzeti szuverenitást (vagyis szüntessék meg a 7-es cikkelyes eljárást), és változatlanul utalják a kohéziós támogatásokat, feltételek nélkül, mert ezek nem „könyöradományok” a keleti tagoknak.

Záróbeszédében Ursula von der Leyen

ismét megkerült minden konkrét kérdést.

Mindössze arra szorítkozott, hogy különbséget, távolságot érzékelt a nyugati és keleti tagok között, szerinte ezért egységesíteni kell a kritériumok teljesítését.

Megismételte, hogy javaslata szerint az EP jogszabály-kezdeményezési jogot kapna, hogy ezzel még egységesebben dolgozhasson együtt a bizottság és a parlament. Végül azzal zárta pár perces szólását, hogy „legyünk bátrak, hogy az EU-t kiteljesítsük”.

Szoros lesz

A szavazás von der Leyen személyéről hat órakor kezdődik. Legalább 374 szavazatra lesz szüksége a megválasztáshoz. Eddig a néppárt jelentette be, hogy egységesen igent mond, ez elvileg 182 voks. A szocialisták megosztottak, délután döntenek, eddig a német SPD jelentette be, hogy elutasítják von der Leyent, ezzel 154 szavazat sorsa bizonytalan (az új parlamentről itt írtunk.) A liberálisok valószínűleg megszavazzák őt, ez maximum 108 igen, a Zöldek magatartása teljesen kiszámíthatatlan. Az már délelőtt kiderült, hogy a több, mint 70 képviselővel legnagyobb szélsőjobbos tömörülés (Identitás és Demokrácia – ID) nem fog von der Leyenre szavazni.

Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Bak Mihály
-
0
Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Multiadó, európai minimálbér, munkanélküli biztosítás még több zöld vállalás, menekültügyben a terhek elosztása. Csupa olyan tervvel állt elő Ursula von der Leyen az EP-ben, amely nem a magyar kormánynak nem tetszik. Egyelőre a szocialistákon múlhat a többség.

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy megkapja-e a többséget az Európai Parlamentben az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen. Az EP-beli bemutatkozó beszéde azt tükrözte, hogy mindhárom oldalnak (Európai Néppárt, szocialisták és liberálisok) szeretné megadni, amit azok hallani akarnak, hogy elnyerje támogatásukat.

A német politikus

a zöld vállalásokat tette első helyre beszédében.

Az eddigieknél is többet szeretne annak érdekében, hogy Európa klímasemleges legyen 2050-re. Ezért 2030-ig 40 helyett 50-55 százalékoa kibocsátáscsökkentést javasol. Ezért európai Green Dealt fog beterjeszteni. (A magyar kormány elutasította a 2050-re vonatkozó tervet.)

Beszédének egyik legerősebb része a balközépnek szóló tervek részletezése volt

az európai szociális piacgazdaság jegyében.

Fair adózást akar, amelyben mindenki megfizeti a közterheket. Azok a nagy digitális cégek is, amelyek jelenleg kibújnak ez alól, ezért meg akarja adóztatni őket.

A teljes munkaidőben dolgozók számára minimálbért javasol, a munkanélküliek erre az időre juttatást a nemzeti szintű rendszerek mellé. A munkanélküli fiatalok számára ifjúsági garanciaalapot, a gyermekek egészségügyi és oktatási szolgáltatások hozzáféréséhez pedig gyermekgaranciát.

Az Európai Bizottságban a nemek közti teljes egyenlőséget akar. Ezért új neveket fog kérni a kormányoktól, ha nem lát kiegyensúlyozottságot.

Új uniós jogállamisági mechanizmust szeretne. Ez mindenkit megvéd, akit megtámadtak – mondta von der Leyen. Semmit nem beszélt viszont arról, hogy ennek keretében

milyen tervei vannak a jogállami követelményeket megsértő tagországokkal szemben.

Részletesebben beszélt viszont a menekültpolitikáról. Mint fogalmazott, több, mint 17 ezer ember halt meg a Földközi-tenger térségében. „Kötelességünk életeket menteni” – mondta. Ezért új migrációs és menekültügyi mechanizmust hirdetne meg, újranyitná a dublini egyezményt.

Közös európai menedékjogi rendszerre van szükség, segíteni a nyomás alatt lévő országokat.

A terheket meg kell osztani a menekültek ügyében

– szögezte le.

Beszélt arról az akkor 19 éves szír menekültről, akit négy éve befogadott. Ő ma kiválóan beszél németül és angolul, főiskolán tanul és egy közösséget vezet.

Megismételte, hogy hajlandó támogatni a Brexit október végi határidejének kitolását annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás jöjjön létre a britek kilépésére.

Az Európai Egyesült Államok irányába mutató javaslata az, hogy

foglalkozni kell a transznacionális választási listák kidolgozásával.

Egyébként kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett – aminek felrúgása után ő lett a jelölt a bizottság élére.

A frakciók közül egyedül az EPP biztosította támogatásáról von der Leyent – derült ki Manfred Weber frakcióvezető szavaiból. A szocialisták délután döntenek. A liberálisok – úgy néz ki – kiáll mellette, de ezt nem mondta ki egyértelműen Dacian Ciolos. A Zöldek álláspontja nem vált egyértelművé. A szélsőjobb ID elutasítja von der Leyent, ahogyan az euroszkeptikus ECR, miként a bal szélen lévő Egyesült Európai Baloldal is.

Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Bak Mihály
-
0
Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.

Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.

Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.

Orbán csapdában

A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.

A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.

Billeg a megválasztás

Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.

Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.

Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.

Von der Leyen: irány középre

A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.

Ez az európai szocialisták programjának gerince.

A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy

támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,

melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.

Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.

„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.

Új megoldás menekültügyben

Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.

A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:

„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.

Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.

Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás

S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.

A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)

Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,

kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,

amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.

A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

Bak Mihály
-
0
A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

A német lakosság hattizede magánügynek tekinti Angela Merkel gyakori remegésének okát. A kancellár  elütötte az egészségével kapcsolatos kérdéseket, mondván jól van.

Angela Merkel egészsége magánügy a németek 59 százaléka szerint – derül ki abból a Reuters által közölt a közvéleménykutatásból, amit 4 495 szavazó megkérdezésével a Civey végzett csütörtökön és pénteken a bajor Augsburger Allgemeine számára. Erre azután került sor, hogy Merkelt a napokban pár héten belül harmadik alkalommal fogta el nyilvános eseményen egész testében remegés.

Egyharmad szerint adjon magyarázatot

A kérdés az volt, magyarázatot kell-e adnia egészségi állapotára. A válaszolók alig harmada (34 százalék) válaszolt igennel, 7 százalék nem tudott véleményt formálni.

A jövő héten 65 éves Merkelről legutóbb a finn miniszterelnök szerdai katonai fogadásán készült felvétel arról, hogy egész testében remeg. Első alkalommal az új ukrán elnök társaságában produkált ilyen jelet, majd Christine Lambrecht igazságügyi miniszter kinevezésekor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében. Csütörtökön a dán miniszterelnökkel már ülve fogadta a köszöntést.

Az érintett szerdán azt válaszolta sajtótájékoztatón, hogy „rendben vagyok”, és

elutasította, hogy részletekkel szolgáljon egészségéről.

A történtek a német kereszténydemokratákat is megosztják arról, hogy Merkelnek 2021 előtt át kell-e adnia a kancellári tisztséget

Politikai kultúrák összecsapása

Merkel elődeihez hasonlóan kínosan ügyel arra, hogy magánéletéről minél kevesebb hír kerüljön a nyilvánosság elé. Még férjével együtt is alig-alig jelenik meg nyilvánosan. Ez beleillik a német politika hagyományába, amely szigorú magánügynek tekinti a politikusok egészségi állapotát, és egyáltalán bármit, ami privát szférájukat érinti.

Politológusok és más szakértők rámutatnak arra, hogy a választóknak joguk van tudni, ha vezetőjüknek – ebben az esetben Európa első számú gazdasági-politikai hatalma első emberének – a tisztséget befolyásoló betegsége van.

Ez másutt is szokás Európában, a néhai Francois Miterrand francia elnöknek még házasságon kívüli gyerekének létéről is hosszú éveken át hallgatott a sajtó, holott nyilvánvalóan volt erről információ.

Most egyre többen az Egyesült Államokra hivatkoznak, ahol az elnök egészségi állapotát évről évre nyilvánosságra hozzák.

Amerikában se volt azonban mindig így.

Az USA legsikeresebb elnöke, Franklin Delano Roosevelt csípőtől lefelé béna volt (sőt, már így lett elnök), ám ezt az egész sajtó – politikai szimpátiától függetlenül – nem tájékoztatta a közvéleményt. Elnökségének 12 éve alatt nem készültek olyan fotók, pláne híradófelvételek, amelyek mozgásában korlátozottnak mutatták volna FDR-t.

Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Bak Mihály
-
0
Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.

Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.

Magyarország tolja a német fegyverexportot

A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)

megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.

A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben

  • 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
  • 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert

rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.

Teljes titkolózás

A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.

Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.

Csak becslések vannak

A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.

Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.

Mi minden lehet még a csomagban?

És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében

a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.

Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.

A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.

És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?

Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.

Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.

A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.

Csak részben működött a bojkott a fideszesek ellen az EP-ben

Bak Mihály
-
0
Csak részben működött a bojkott a fideszesek ellen az EP-ben

Két fideszes jelöltet megválasztottak alelnöknek az európai parlamenti bizottságok, három esetben pedig elhalasztották a döntést. Deutsch Tamás és Gál Kinga befutott, holott előbbi esetében hangsúlyosan jelentett be bojkottot a szocialista frakció is.

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. Deutsch a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gált a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.

Öt Fidesz–képviselőt jelölt az Európai Néppárt bizottsági alelnökségre:

  • Kulturális és oktatásügyi bizottság (CULT): Bocskor Andrea (4. alelnök)
  • Állampolgári jogi, belügyi bizottság (LIBE): Hidvéghi Balázs (3. alelnök)
  • Alkotmányos ügyek bizottsága (AFCO): Trócsányi László (4. alelnök)
  • Költségvetési ellenőrző bizottság (CONT): Deutsch Tamás (4. alelnök)
  • Biztonság- és védelempolitikai albizottság (SEDE): Gál Kinga (2. alelnök).

A fideszes képviselők megválasztása ellen előzetesen egységes bojkottot hirdetett a szocialista, a liberális és a zöld frakció. Különösen Deutsch Tamásnak a költségvetési ellenőrző bizottságba jelölése látszott kiverni a biztosítékot. „Ez önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel” – közölte a reggeli frakcióülési döntés után Ujhelyi István.

Ezután 11-6 arányban megválasztották a testület utolsó alelnökének Deutschot.

A külügyi szakbizottság biztonság- és védelempolitikai albizottságában megválasztották Gál Kingát második alelnöknek. A szociáldemokrata frakció titkos szavazást kért, de nem állítottak Gál Kingával szemben más jelöltet.

A CULT bizottság első körben megválasztott két alelnököt, aztán megszakították a szavazást, mert két problémás jelölt következett. Emiatt július 23-ára halasztották róluk, köztük a Bocskor Andrea (Fidesz) megválasztását.

Az állampolgári jogokkal és belügyekkel foglalkozó LIBE bizottságba jelölt Hidvéghi Balázs ügyében is halasztás történt. A néppárti jelölttel szemben a francia zöldpárt ellenjelöltet állított, ezután az EPP azt kérte, hogy halasszák el Hidvéghi megválasztását. A liberálisok és a zöldek együttműködése itt működött: az EPP-nek azt mondták, hogy a bizottság többsége által támogatható jelölttel álljon elő.

Az alkotmányügyi szakbizottságban, Trócsányi László volt az EPP jelöltje. Elnök lett az olasz konzervatív Antonio Tajani, aki eddig az EP-t irányította. Az első alelnök személyében mindjárt éles vita támadt. A flamand nacionalista Gerolf Annemanst az új frakció, az Identitás és Demokrácia (Marine Le Pen és Matteo Salvini alakulata) jelölte. Annemanst legyőzte a német szocialista Gabriele Bischoff. A másik három alelnök-jelöltről, köztük Trócsányi Lászlóról elhalasztották a szavazást jövő hétre.

Az előzetes bejelentések szerint a liberális Renew Europe (RE) a Fidesz mellett a lengyel kormánypárt, a PiS jelöltjeit se szavazza meg, mondván mindkettejük esetében folyamatban van a 7-es cikkelyes alapjogi eljárás. Ehhez képest a Külügyi Bizottság első alelnökének simán megválasztották Witold Jan Waszczykowksit, a PiS képviselőjét. Egyelőre működik viszont a blokk a volt PiS-es miniszterelnök, Beata Szydlo esetében. Őt a foglalkoztatási és szociális bizottság élére szánta frakciója. Titkos szavazáson elvetették őt.

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

Bak Mihály
-
0
T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

A rendszerszilárdító német üzletek újabb fordulója a T-Systems eladása a Mészáros-közeli 4iG-nek. Százmilliárdos forgalmú cég, amely a választási rendszerben is benne van, óriási állami megrendelések nyertese eddig is – újabb stratégiai ágazat nagy szereplőjeként most már birtokon belülre kerülhet.

A nap bejelentése, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a T-Systemst. Ezzel a kapitalizmus viszonylag ritka jelensége történik meg, amikor a kis hal eszi meg a nagy halat. Piaci körülmények között ez ritkán maradandó. Amikor 1999-ben az American Online (AOL) megvette a világ legnagyobb médiacégét, a Time Warnert, ahhoz az úgynevezett dotcom-lufi kellett. Amikor ez kipukkadt, a világ addigi legnagyobb (166 milliárd dollár) tőzsdei értékű felvásárlása semmivé lett, a kisrészvényesek sokat veszítettek, a nagy hal pedig visszaállította ez eredeti állapotot.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

A dotcom-lufi a szabadjára engedett piacgazdaság egyik jelképe lett, ahogyan nem sokkal később a szintén amerikai ingatlan-jelzáloglevelek kötvényesítéséből kinőtt világgazdasági katasztrófa.

A teljesítmény eltérítésének a piaci szabályoktól másik módja az állam árnyékának megnyúlása. Ezt láthatjuk évek óta a kormány és egyes befektetői csoportok között.

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

amelyek első számú nyertesei az egyedi kormánytámogatásoknak.

Ebben a kétoldalú politikai és gazdasági építményben a téglákat összetartó habarcs a németek kivételes opportunizmusa, amely az üzleti előnyökért cserébe csöndben paríroz az itteni aggályos folyamatokhoz (is). Most a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom leányvállalata döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, az informatikai, rendszerintegrációs piac megkerülhetetlen résztvevőjét, a T-Systemst.

Az a Telekom, amely korábban is készségesnek tűnően jelentkezett untermanschnak a hatalmi törekvéseknek, például amikor rapid módon

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

miután az frissiben került ismételten fasírtba a hatalommal. Sőt, tavaly szeptemberben a cég a férfi foci után egy sor szakosztály szponzorálásáról írt alá megállapodást a Ferencváros elnökével, Kubatov Gábor Fradi-vezérrel és Fidesz-alelnökkel.

Mindezekért cserébe hatalmas összegű kormányzati megbízások jártak és alighanem járnak a jövőben is. S amely olyan fiaskókat is kibírt, mint a Mol-Bubi bringák rendszeréből kikerült ötezer adat, és a BKK két éve besült online jegyrendszere, amikor egy közönséges diák talált tátongó biztonsági rést rajta. Amiért az őszinte köszönet helyett jogi meghurcolásban részesítették őt a körön belüliség magabiztosságából fakadóan.

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

Üzletileg még érthetőnek is tűnhet a mostani üzlet, az 5G-s távközlési rendszer kiépítése és a Gigabit-tartományú internet terítése nagyon sok pénzt igényel. A globális óriásvállalat számára azonban a piaci becslések szerint 30-60 milliárd forintra becsülhető értékű leányért befolyó pénz inkább morzsának tekinthető. A T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt, nyeresége ehhez mérten – a korábbi évekhez hasonlóan – szerény, alig kétmilliárd.

A vevő, a 4iG a mostanra óriásira duzzadt Mészáros Lőrinc-féle Opus-Konzum (azóta előbbibe egybeolvadt) tőzsdei konglomerátum része, amelynek elődje a csaknem harminc éve alakult Freesoft. (Ennek egyik alapítója a kilencvenes években a Honvédelmi Minisztérium „sztárközgazdász” ezredese, a nagyon sikeres Kaptár Rt. tulajdonosa, Móricz Gábor.) Ezt vásárolta fel két éve „visszautasíthatatlan” áron Mészáros.

És itt tényleg szinte mesébe illő az „egyszeri legkisebb fiú” sikere. A 4iG – noha három év alatt nagyjából negyvenmilliárd bevétele volt – most

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

A tőzsdei bejelentés szerint a tranzakció nem érinti a T-Systems kis-és középvállalati értékesítési üzletágát. A megállapodás alapján a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben. A tranzakció zárása 2019-ben várható.

Szorosan összeépülve az állammal

A T-Systems profiljában azonban a kkv-szektor alig látható, az it-, rendszerintegrátori feladatok túlsúlyosak. Megrendelői között nagyvállalatok mellett meghatározó a kormány (nagyjából egyharmad az árbevételben), például

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

végző NISZ Zrt., oktatási, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, közművek. Továbbá a kormányközelivé tett Takarékbank-csoport, amely rövid időn belül belesimulhat a már Mészáros-tulajdonú MKB Bank és az általa felvásárolandó Budapest Bank alkotta óriásba.

A T-Systems árbevételének nagyjából 18 százaléka az anyacégtől származik, ha tehát megmarad köztük a kapcsolat, az tízmilliárdos biztos pénz lesz a jövőben is.

Ha ezeket az adatokat és folyamatokat végignézzük, aligha túlzó Jászai azon várakozása, hogy 2-3 éven belül az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává válik a 4iG.

Távolabb, s mégis oly közel

A 4iG a Mészáros-birodalmon belüli olyan cég, amely az elmúlt hetekben elkezdett „leválni” az Opusról, amennyiben elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért – aki évek óta a felcsúti Zuckerberg és az Orbán-vő Tiborcz István szoros üzleti partnere – az irányítási jogokat megtestesítő tulajdonrészt szerzett Mészárostól tőzsdén kívüli ügylettel.

Az elején sorolt előzmények ismeretében nem tűnik megalapozottnak az a vélemény, amely szerint itt nem egyszerűen diverzifikációról van szó, hanem arról, hogy a német politika felső régiójában kevésbé tűnhet fel rossz színben az üzlet, ha azt nem Mészárossal, hanem egy „távolabbi” oligarchával üti nyélbe a Telekom. Ezek a finomságok eddig se játszottak szerepet.

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

a szavazatszámlálás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő azonnal közölte Facebook-bejegyzésben, hogy „Lőrincék megvették a T-Systems nevű céget. A T-Systems ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftvert ért esetleges külső beavatkozásokat. A T-Systems igazolja le, hogy nem nyúlt bele senki. Ezentúl M. Lőrincék fognak minket megnyugtatni, hogy senki nem nyúlt bele a választási rendszerbe”.

Stratégiai ágazatok

A választási rendszer megbízhatóbb „közelivé” tétele azonban inkább járulékos haszon. Sokkal fontosabb az a jól kivehető törekvés, hogy lehetőleg minden stratégiai területet szemmel tartson a hatalom, sőt, ezt összekösse a folyamatos fejlesztések költéseivel. Ezzel az ezermilliárdokra rúgó – nem kis részben uniós forrású – megrendelések mindinkább „jó helyre” mennek.

Infrastruktúra: építőipar, élelmiszeripar, energetika, közművek már korábban bekerültek a megbízható kezekbe, mostanában jön a bankszektorban az évek óta jegelt domesztikálás a Takarékbank-MKB-BB-fúzióval. És ne legyen kétség, újból előkerül a kiskereskedelem; a vasárnapi zárva tartás felmelegítése „önkéntes alapon” erre utal. És aligha véletlen a Budapest Airportra zúduló újabb támadási hullám; a célpontban lévők is láthatják ezt, a cégvezér és a kommunikációs vezető minapi villámgyors lecserélése (utóbbi helyére megbízható fideszes betétele) a bizonyság erre.

Nem az MTA rossz, a korrupció a magas

Bak Mihály
-
0
Nem az MTA rossz, a korrupció a magas

Az akadémia (volt) kutatóintézeteivel nincs baj, annál inkább a hazai vállalatok innovációs készségével, aminek elsődleges oka a korrupció – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. Más számítások is arra jutnak, hogy a nem tiszta üzleti környezet és a gazdaság teljesítménye szorosan összefügg.

A magyar vállalatoknak korszerű, új kínálattal kellene piacra lépniük, vagyis innovatívabbnak kellene lenniük, amihez pedig a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat – derül ki a GKI értékeléséből, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának elvétele és kormányzati gyámság alá helyezése kapcsán ír.

Az indok

A kutatók felidézik, hogy a kormány szerint Magyarország az EU innovációs rangsorában lecsúszott a 23-ik helyre, aminek fő felelőse az akadémiai kutatóintézetek alacsony hatékonysága. (Ez azért is erősen egyoldalú állítás, mert kutatás-fejlesztés-innováció messze nem kizárólag az MTA hálózatában zajlott eddig se.)

A GKI-ben úgy látják a számok alapján, hogy Magyarország az EU innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott: 2011-ben a 20. helyet érte el a tagállamok között, s azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, hanem

a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható.

Az európai Összesített Innovációs Index olyan kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokból, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből készül. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)

Forrás: GKI

És ami mögötte van

A számok tanúsága szerint tehát az Orbán-éra kilenc évében bármikor „ráébredhettek volna” az MTA úgymond gyenge k+f+i teljesítményére, mégis csak most vált égetővé a probléma. Éppen akkor, amikor ismertté váltak az EU 2021 utáni költségvetési elosztásának egyes elemei. Köztük az, hogy

a jelenleginél lényegesen több pénzt szánnak innovációra, de nem a kormányokon keresztül, hanem közvetlen pályáztatással.

Erre hívta fel a figyelmet pár hónapja a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése, rámutatva: az állam befolyásában (anyagi kitartottságában) működő gyenge teljesítményű „kutatóhelyek” a független műhelyek megszerzésével próbálhatják meg magukhoz csatornázni a jövőbeni EU-támogatásokat.

A kisvállalatoknál van a baj

Az összetett mutató alapján a GKI megvizsgálta, mely területek húzzák le az ország innovációs teljesítményét.

Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős ezért

– állapították meg. A GDP-arányos állami k+f-finanszírozás messze elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31 százaléka), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83 százalék). A nem k+f-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez

csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető,

ahogyan még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is. A kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék – szögezi le a GKI.

Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is. A magyarországi vállalatok kevés szabadalmat, ipari mintát alkalmaznak kínálatuk versenyképesebbé tétele érdekében és szerény az új termékekből származó árbevétel aránya is – sorolják a megállapításokat.

Ez első látásra akár igazolhatná is a Palkovics-tételt arról, hogy az MTA intézetei a ludasak mindebben. Csakhogy a GKI-ben úgy látják, hogy miközben az uniós eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos környezet veszi körül a magyar cégeket, ezek mégsem akarnak jobb terméket jobb áron kínálni ügyfeleiknek.

Kutatásban van minőségi kínálat

Ennek azonban nem az az oka, hogy a magyarországi kutatószféra nem látja el őket a szükséges tudással: se a GKI, se más intézmény innovációs felméréseiben a vállalati válaszadók tömege nem panaszkodott a megfelelő tudáshoz, korszerű ismeretekhez való hozzájutás lehetetlenségére. És a nemzetközi felmérésekben se jellemző e probléma felbukkanása.

De nincs igényes hazai kereslet

A közösségi innovációs felmérés szerint – a KSH-adatok alapján – a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon.

Magyarországon viszont van egyéb mód

– írja helyzetértékelésében a GKI.

Megoldják okosba’

Az Európai Unió tagországaiban 2018-ban a Transparency International Korrupció-érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe alapján a legrosszabb helyen Bulgária áll. Innovációban Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupcióban jobban állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a miénknél, de ők meg innovációban eredményesebbek. Az összefüggés azonban szoros,

a helyezésekben a korreláció 91,79 százalék a két tényező között

a GKI értékelése szerint.

A kutatók úgy látják, ahhoz, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat. (Az új, kormányzati irányítású kutatóhálózat létrehozásának egy másik indoka a „felesleges párhuzamosságok” felszámolása; a végeredmény a verseny megszüntetése lesz.)

Nagyon hasonló következtetésre jutott a Transparency, amikor azt vizsgálta, milyen összefüggés tárható fel a korrupció mértéke és a beruházások között.

Forrás: TI

Ahogyan ezt ennek kapcsán megírtuk, és a fenti ábra is ezt szemlélteti, szintén szoros a korreláció a politikai-üzleti viszonyok tisztasága és a gazdaság teljesítményének egyik meghatározó mutatója között. Vagyis hogy a jogállam leromlásával és a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban.

1...101112...7411. oldal a 74-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan