Bódis Gábor, Author at Független Hírügynökség Page 5 of 19

A hosszú kések évszaka

-

2018-06-09

Még nem tartunk ott, hogy a Fidesz eddigi menő, vezető beosztású, ámbár a Központ szerint már nem eléggé éber emberei a Pravdából (Magyar Idők) értesüljenek további sorsukról, de a figyelmeztető lövések már eldördültek. Színre lépnek a Párt liberális korszakát nem megélt ifjú törökök?

Kötcsén szokta Orbán Viktor megmondani, hogy mi a teendő a következő 12 hónapban és valószínűleg most is így történt. Egyes információk szerint az az utalás, hogy nem nyulakat etetünk a további radikalizálódást vetíti előre.

A nemzetközi politikában ennek jól kitapintható jelei vannak.

A magyar miniszterelnöknek sikerült kavarodást okozni például az Európai Néppárt soraiban, ahol a liberálisabb szárny egyre hangosabban követeli a Fidesz kizárását, de ezzel egyidejűleg nő az ottani támogatóinak a száma is. A legnagyobb befolyással bíró CDU/CSU pedig egyfajta tudathasadásos állapotban van (menekültügy, Macron-reformok) és úgy tűnik a kancellárasszonnyal együtt vagy döntésképtelen vagy halogató taktikázásba kezdett. Ami lényegében egy és ugyanaz.

Az új olasz populista-szélsőjobboldali kormány megalakulása és első megnyilvánulásai; az osztrák kancellár döntése, hogy a „politikai iszlám” elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről pénzelt imámot, és bezárnak hét mecsetet; Putyin szankcióellenes európai és nem kizárt amerikai (lehetséges találkozó Trumppal) turnéja

nem alaptalanul hizlalhatja a magyar miniszterelnök világpolitikai ambícióit.

Ehhez a belpolitikai háttér is adott, hiszen mi is többször leírtuk, a magyar ellenzék gyűjtőnév alatt működő csoportocskák aligha tehetnek keresztbe az elemében levő Orbán Viktornak. Legfeljebb a Fidesz-ellenes szavazók elkeseredését mélyítik és nagy mulatságot okoznának a Fidesz-táborban, ha ebben beleszorult volna egy cseppnyi humorérzék is. Ami, persze, csupán fikció.

Marad tehát ez utóbbi, vagyis a Fidesz-tábor rendszeres ideológiai karbantartása.

Egypártrendszerben ezt a mindenkori Központ intézi. Nem szükségszerűen választott tisztségviselőkről van szó, hanem a miniszterelnök legbelsőbb köréről. Innen érkeznek az utasítások, információk a pártlaphoz, esetünkben a Magyar Időkhöz vagy a 888.hu-hoz (2014-ig ezt a büszke titulust a Magyar Nemzet plusz Hír TV, Lánchíd Rádió, Heti Válasz viselte). És a sajtómunkások teszik a dolgukat, amikor ideológiai elhajlást észleltetnek velük.

Így került a miniszterelnökhöz egyébként mindig is lojális Pröhle Gergely, egykori külügyminisztériumi államtitkár, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a célpontba. A pártlap szerint „az alapvető kifogás az, hogy a különböző, magyar kultúrát propagáló rendezvényekre olyan balliberális oldalhoz tartozó személyeket kértek fel előadóknak, akik évtizede mocskolják a jobbközép Orbán-kormányt és a miniszterelnököt is”.

Kilövési engedély?

A másik példa egy ősfideszesé, Ókovács Szilveszteré, akinek a nevéhez fűződik, még ifjútörök korában a Duna Televízió megsemmisítése, igaz parancsot teljesített. Most a támadás, mint az Operaház főigazgatóját érte, mégpedig azért, mert az Erkel Színházban bemutatták a Billy Elliot című világsikerű musicalt.

A Pártlap: „Az elmúlt két évadban több olyan opera-előadást is volt szerencsénk látni, amely nyíltan homoszexuális utalásokkal és erre utaló jelenetekkel volt teli.” Továbbá: „Hogyan történhet meg az, hogy egy ilyen jelentős állami intézmény, mint az Operaház, tökéletesen szembe megy az állam céljaival, és a legérzékenyebb korban lévő, tíz év körüli fiatalok számára készült előadást ilyen penetráns, féktelen melegpropagandára használja fel?”

Nem először történik meg, hogy egy párt úgy „tisztul meg”, hogy megszabadul régi, elfáradt tagjaitól és a pártvezető a fiatalabb, radikálisabb csapattagokra támaszkodik. Vagy csak az ezzel való fenyegetés is elég, hogy mindenki behúzza a farkát és tegye a dolgát.

Orbán engedelmes országa

Bódis Gábor

-

2018-06-06

0

A szélsőséges, bevándorlás ellenes pártok sok helyütt (csak az utóbbi időben: Németország, Ausztria, Olaszország, Szlovénia) előre törtek, sőt kormányokban fontos és kártékony szerepet töltenek be, de egyik országban sem vált uralkodó ideológiává, a rendszer sziklaszilárd alapjává a rasszizmus.

A kivétel természetesen Magyarország. Ennek több magyarázata is lehet és közülük az egyik bizonyára az, hogy volt rá igény. Egy másik pedig az, hogy sehol egyetlen egy politikai erőnek nem sikerült az, ami a Fidesznek. Vagyis, hogy a szavazni egyáltalán hajlandók felét tudhatja maga mögött. Lehet, persze ezt árnyalni: hogy Budapest azért más, hogy egyre kevesebb és halkabb a független média, hogy a választási törvény súlyosan részrehajló. A végeredmény azonban ugyanaz.

Szlovénia, mint a legutóbbi összehasonlítási alap, merőben más képet mutat. Ennek valószínűleg történelmi alapjai is vannak, hiszen, például az antifasizmus a szlovén társadalom egyik igen erős történelmi öröksége, amit Magyarországra a legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni. Erre nem csak az a tény utal, hogy a kommunista és antifasiszta országlapító jugoszláv partizánok első két embere félig, illetve egészében szlovén nemzetiségű volt (Tito és Kardelj). Utódjaik vették a bátorságot és szakítottak a nacionalista (és rasszista) Milošević-rezsimmel.

Ennek tudható be, hogy Orbán legjobb szlovén tanítványa (Janez Janša) csak a szavazatok negyedét tudta begyűjteni,

pedig bevetette a világtrendet: az idegengyűlöletet.

A másik különbség, hogy – nemcsak a relatív alacsony négy százalékos választási küszöbnek köszönhetően – több mint tíz párt került be a parlamentbe, 4-12 százalékos teljesítménnyel. Ezeknek a pártoknak az üzenetét „vették” a szavazók, legalábbis egy jól kitapintható részük.

Ilyen Magyarországon nincs, hiszen a kirekesztő jobboldalnak (másmilyen is létezik!) több mint háromnegyedes többsége lenne, ha a Fidesz és a Jobbik összeállna. De ez a hatalom szempontjából teljesen felesleges.

Ez annyit jelent, hogy a magyar választók óriási többségét egyetlen egy üzenettel meg lehet venni.

Ha valakinek van kedve ezt is árnyalni, árnyalja, de ettől még nem lesz vidámabb a kedve.

A valódi, égető menekültválsággal és a teljesen lejáratódott politikai elittel küszködő olaszok is jobb híján szavaztak a szélsőjobbra és a populistákra. Akik egyre népszerűbbek, az uniós elit meg egyre ügyetlenebbül kezeli őket. De Olaszországban sincs egy domináns párt és a szintén gazdag örökségre visszatekintő baloldal sem vált jelentéktelen és a baloldaliságot lejárató gyülekezetté, mint Magyarországon.

A magyar miniszterelnök meg, valódi politikai ellenfél és kritikus közvélemény hiányában, elkezdhette megvalósítani világpolitikai álmait.

Vagy valaki másnak az álmait. Végeredményben mindegy.

És gyarapodnak a lehetséges szövetségesek is. Ilyen engedelmes hátországgal ez egy kellemes időtöltés lehet.

Az Orbán-klón nyert, de a baloldal alakíthat kormányt

Bódis Gábor

-

2018-06-04

0

Az Orbán-klón nyert, de a baloldal alakíthat kormányt

Janez Janša eszdéesze (SDS, Szlovén Demokrata Párt) nyerte a legtöbb mandátumot Szlovéniában a szavazatok mintegy negyedével, de aligha akad komolyabb koalíciós partnere. Az 5-12 százalékot szerzett baloldali, balközép pártoknak összességében sokkal több parlamenti helye lesz. Éppen ezért megdöbbentő, hogy a magyarországi portálok kritikátlanul átvették az MTI tudósítását, miszerint Exit poll: győzött a jobboldal.

Egy pici kis matematikai művelet elegendő lett volna, hogy a szerkesztők rájöjjenek: a szlovéniai jobboldal, dacára Janša „győzelmének” nem tud kormányzó többséget összehozni, hacsak nem sikerül átcsábítania több baloldali pártot. Ennek a feltételezésnek két dolog is ellent mond. Egy: miért társulnának Janšáékhoz, amikor maguk között is elintézhetik az új kormány megalakítását. Kettő: nem is a radikális jobboldalinak tartott SDS a vállalhatatlan a többi párt és a szlovén közvélemény háromnegyede számára, hanem maga a pártelnök személye. Janša ugyanis a nyolcvanas évek végén került, önhibáján kívül, reflektorfénybe, amikor a Mladina nevű, a volt Jugoszlávia legbátrabb hetilapjának külső munkatársaként a kommunista hatalom disszidensévé vált. Nem volt kevésbé ellentmondásos a szerepvállalása a 10 napos szlovéniai háború idején, amikor az akkori Jugoszláv Néphadsereg erőszakkal akarta megakadályozni a leggazdagabb tagköztársaság kiválását a föderációból. Kétszer is volt miniszterelnök, másodszorra igen rövid ideig, mert kenőpénz elfogadása miatt (Szlovénia finn páncélkocsikat vásárolt) került börtönközelbe. Azóta az országban aligha akad komolyabban vehető pártvezető, aki összekötné karrierjét a politikai szélhámosnak tartott Janšával.

Nem úgy a magyar miniszterelnök, akinek semmi sem drága, hogy a lengyelek mellett még egy hálás szövetségesre tegyen szert az unió legfelsőbb döntéshozó testületében.

Nem ártana Janšát maga mellett tudnia, amikor sorozatban indulnak az eljárások Magyarország ellen.

A következő napokban eldől, hogy érdemes volt-e a magyar előfizetők milliárdjait költeni a Janša körüli média felvásárlására/finanszírozására. Egy országos televízióról (Nova TV), egy politikai hetilapról (Demokracija), egy bulvár hetilapról (Ripost) és hét internetes portálról van szó. Amit eddig lehet tudni. És akkor még nem beszéltünk a Lendava Nafta nevű focicsapatról, amelyet a ZTE tulajdonosa vett meg és amelynek fociakadémiája a magyar államtól kap pénzügyi támogatást. A futballtörténelmet kevésbé ismerőknek eláruljuk azt is, hogy

a volt Jugoszláviában a leggyengébb focit éppen Szlovéniában játszották,

ahol egy Oblak nevű labdarugón kívül aligha akadt más, ismertebb focistája a szlovénoknak.

De hát nem erről van szó.

Az eredmények megjelenése után Janez Janša azt mondta, hogy ajtajuk nyitva áll a leendő koalíciós partnerek számára.

A második legnépszerűbb párt vezetője, Marjan Šarec viszont korábban azt írta Twitter-üzenetében, hogy

hogyan lenne elvárható a független kormányzás a Szlovén Demokrata Párttól, ha külföldről pénzelik a kampányát.

Hogy félreértés ne essék a külföldről való pénzelés az Orbán kormányra vonatkozik. Tiltott kampány finanszírozás miatt eljárás is indult közvetlen a választások előtt. Tegyük hozzá: Szlovéniában a független igazságszolgáltatás nem kelet-európai szinten van.

Migránsok a Balkánon

Bódis Gábor

-

2018-06-03

0

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Diplomáciai áttörés?

Bódis Gábor

-

2018-05-30

0

Amerikai részről egyfajta diplomáciai karanténban tartották évekig az Orbán-kormányt. A mai washingtoni külügyminiszteri találkozó ilyen szempontból mindenképpen áttörésnek számít. Egyelőre csak a magyar fél nyilatkozatát ismerjük. A State Department honlapján csupán egy twitter bejegyzés van egy videóval, amelyen Mike Pompeo és Szijjártó Péter, a protokoll szerint kezet ráznak.

Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélését.

A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy

az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.

Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy „Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”.

Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.

A találkozót megelőzően az amerikai média nem nagyon foglalkozott az üggyel, kivéve a Daily Beast portált írását, amellyel a Független Hírügynökség is foglalkozott. A Háborog a State Department Szijjártó miatt című írás megállapítja: Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

A Daily Beast azt is írta, hogy „az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével”.

Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a cikkre reagálva védelmébe vette a találkozó jogosultságát és kifejtette:

Pompeo kategorikusan visszautasítja az antiszemitizmust.

„Magyarország egy fontos NATO szövetséges. Mi nagyra értékeljük ezt a partnerséget, de ez nem jelenti azt, hogy csupán azért mert szövetségesek vagyunk mindenben egyetértünk. Aggodalmainkat kifejezzük nyilvánosan – beleértve a most publikált emberi-jogi jelentésünket – és négyszemközt is, amikor magyar hivatalos személyekkel találkozunk.”

Janez Janša, Orbán szlovén klónja

Bódis Gábor

-

2018-05-25

0

Június elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, mert az eddigi liberális kormányfő egy alkotmánybírósági döntés miatt váratlanul lemondott. Előre törőben van a Janez Janša vezette szélsőjobb, amely akár be is kerülhet egy következő szlovén kormányba.

A magyar miniszterelnöknek hosszú éves, baráti kapcsolata van a Szlovén Demokrata Párt (SDS) immár negyedszázados vezetőjével, aki gazdag, igaz kacskaringós politikai karriert tudhat maga mögött. Borut Mekina, a legendás, még a rendszerváltás előtt létesült, változatlanul merészhangú Mladina hetilap szerkesztője írta majd egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsban, hogy Szlovéniában politikusok jönnek és mennek, Janša népszerűsége viszont még 2014-ben sem zuhant meg, amikor egy fegyvervásárlási korrupciós ügy miatt börtönbe vonult – a büntetés letöltését aztán megszakították, s az alkotmánybíróság döntése miatt elévült.

Janša önhibáján kívül lett a volt Jugoszlávia kommunista hatalmának „mártírja”, aki miatt szimpátia tüntetések voltak a nyolcvanas évek végén. A már említett Mladina ugyanis 1988-ban megszerezte a Jugoszláv Néphadsereg titkos tervét, amellyel a másként gondolkodókkal akartak leszámolni. A lap forrását, két szerkesztőjét és az itt néha publikáló szerzőt, Janšát letartóztatták.

Az önállósodó Szlovénia idején nem tartozott a vezető politikusok közé, ennek ellenére Janez Drnovšek, minden idők legnépszerűbb, korán elhunyt politikusa megtette védelmi miniszternek, de csakhamar egy botrány miatt leváltotta.

Már minden lényeges lejátszódott Szlovéniában (függetlenség, EU-, NATO tagság), amikor a közvélemény megunta a Drnovšek vezette Liberális Demokrata Pártot és megválasztotta a kommunista ellenes retorikájához ragaszkodó Janšát. Olyan országról, nemzetről van szó, amelynek nagyon erős antifasiszta hagyománya van (például Tito is félig szlovén volt, jobbkeze Edvard Kardelj, a szocialista önigazgatás kiötlője pedig teljes egészében). Kormányfőként kétszer állt az ország élén, először 2004 és 2008 között, másodszor pedig 2012-ben, amikor is idő előtt távoznia kellett a posztról. Egy parlamenti korrupcióellenes vizsgálóbizottság ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Janša lényegesen több pénzt költ, mint amennyi hivatalos jövedelme van.

Miniszterelnöksége pedig gazdasági értelemben valóságos katasztrófának bizonyult

– írta a már említett Borut Mekina. Az állami vállalatok élére barátait vagy a párt tagjait ültette, akik nemhogy híján voltak minden releváns tapasztalatnak, de a politikában is kudarcot vallottak. Janša és hívei pedig megvonták a vállukat: a kommunisták még rosszabbak voltak.

Az SDS „antikommunizmusa” olyan szólam, amely szükség szerint változik és mindig az időszerű ellenségre ragad rá. A legutóbbi ellenség természetesen a menekültek, akik ellen az SDS „spontán népi megmozdulásokat” és állítólagos civil kezdeményezéseket szervezett. A menekültek előtt Szlovénia fő ellenségei a melegek voltak, kicsivel korábban a szerb és a horvát kisebbség, meg az egykor a volt Jugoszlávia területéről érkezett „migránsok”. Azaz a bosnyákok.

A mostani előre hozott választásokon az SDS-nek arra van esélye, hogy második pártként fusson be a célba. Előtte csak a Marjan Šarec Listája végezhet. A humoristaként és színészként ismert Šarec azzal robbant be az országos politikába, hogy a tavalyi elnökválasztáson, egy kisvárosi polgármesterként (Kamnik) alig maradt alul az addigi és mostani államfő Borut Pahor mögött.

Janša nagy esélye, hogy Šarecék nem zárták ki az együttműködést.

Ezzel megszegnék a szlovén politikai élet íratlan szabályát, miszerint mindenkivel igen csak Janšával nem.

A jó vastag magyar szál

Orbán Viktor igyekezett politikailag is mindig Janša segítségére sietni. Tavaly felszólalt a párt kongresszusán, egy héttel ezelőtt pedig a magyarok által is lakott Lendván vett rész a szlovén demokraták választási gyűlésén, amelyen az ottani magyarok szavazatára is számíthatnak

A Fideszben és az SDS-ben közös, hogy mindkét pártot az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Instiute, IRI) támogatja és látja el választási tanácsokkal. Az EU-ban az SDS képviselője sietett Orbán segítségére, amikor az új médiatörvény miatt került össztűz alá. A magyar miniszterelnök ezt ljubljanai látogatással viszonozta, amikor Janša korrupciós botrányba keveredett.

2017-ben ajándékozta meg Orbánt Lövészárkok című könyvével. És nincsenek véletlenek: a könyvet a Terror Háza alá tartozó, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány adta ki. 5,3 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.

Sőt: Habony és az azóta elhunyt Finkelstein is adott tanácsokat az SDS-nek. Janšaék Fidesz példára hírtelevíziót, hetilapot és és több internetes portált is alapítottak. Ezekbe bevásárolták magukat a magyar kormányhoz közel álló üzletemberek.

Sokak szerint Szlovéniában, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat komoly infrastrukturális beruházások várhatók.

Az ideológia barátságot így lehet nagy pénzre váltani.

Bannon csak belső használatra

Bódis Gábor

-

2018-05-23

0

A Schmidt Máriához tartozó Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szervezésében, Európa jövője címmel nemzetközi konferencia van folyamatban a Várkertben. Erre a Guardian tudósítója után még néhány, nem kormányközeli lap munkatársát sem engedték be, helyhiányra hivatkozva. Egyébként is – volt a megnyugtató indoklás – élőben mindenki nézheti a konferencia honlapján az eseményeket. Nos, csak a konferencia egyetlen érdekes része előtt szakadt meg az élő közvetítés.

Emiatt a széles magyar közvélemény közvetlen és hiteles forrásból nem értesülhet arról, hogy mi is a mondanivalója a meghívott Steve Bannonnak, Trump amerikai elnök egykori legközelebbi tanácsadójának. A tengeren túli szélsőjobb rasszizmusát nyíltan vállaló fenegyereke egyébként azért volt kénytelen hónapokkal ezelőtt megválni Fehér Házbeli munkahelyétől, mert az elnök lánya, Ivanka és annak szintén főtanácsadó férje, Jared Kushner megfúrta.

Steve Bannon nemcsak Budapestet tisztelte meg jelenlétével, hanem egy nappal korábban Prágát is.

Ott nem egy kormányközeli alapítvány, hanem egy fegyvergyártó cég állta a költségeket.

Az Átlátszó prágai munkatársának jóvoltából betekintést nyerhetünk Bannon ottani mondandójába, ha már a hazairól lemaradtunk.

Az ottani konferenciának a címe Mi is történik Amerikában volt.

A Fehér Ház egykori fő ideológusa egyébként kedveli az európai túrákat, hiszen két hónappal ezelőtt Franciaországban, Olaszországban és Svájcban tartott előadásokat.

Magyarországgal ellentétben Csehországban az amerikai vendéggel interjút készíthetett az egyik cseh ellenzéki hírportál, a cseh közszolgálati televízió, és több, a cseh miniszterelnök érdekeltségébe tartozó napilap is.

Bannon néhány Prágában kifejtett érvelése:

Európában és Amerikában forradalom zajlik, amit ő személyesen segít a Fehér Házon kívül… „Ez a gazdasági nacionalizmus azért működik, mert olyan vállalkozásokat kezdtünk el támogatni, amelyek az Egyesült Államokban értékesíti termékeit.”

„Európának most már saját lábára kellene állni, mert az USA nem állhatja a számlát minden egyes világban történő konfliktusért.”

Bannon szerint Merkel a 21. század legkártékonyabb, legarrogánsabb és e század történelmében a legalacsonyabb pontszámmal értékelt politikusa lesz. Hozzátette: ezt az értékelést Merkel nem csak migrációs politikájának köszönheti.

„Nem Oroszország fenyegeti legjobban Európát”… mert:

„Egyiptom összeomlása miatt Európa pánikba kerülhet”.

Az amerikai helyzetről:

Az ellenzéki Aktualne.cz hírportál először az idei kongresszusi választási esélyekről kérdezte Bannont, vajon mi történik, ha a demokraták nyernek. A volt tanácsadó szerint, ha ez bekövetkezik, a demokraták még aznap elindítják az impeachment eljárást, mivel más nincs Trump ellen a kezükben. A tanácsadó az őszi választásokat ezért egy népszavazásnak tartja Donald Trump visszahívásáról, hiába fognak a választási listákon más egyéni jelöltek nevei szerepelni.

Conte lesz az új Orbán?

Bódis Gábor

-

2018-05-22

0

Új név bukkant fel az európai populizmus borús egén: egy bizonyos Giuseppe Conte ügyvéd, aki, nem kis meglepetésre, az új olasz kormányalakító. Ez a megállapodás született ugyanis a parlamenti többséget maga mögött tudó két koalíciós partner: a szélsőjobbos Liga (idősebbek kedvéért a valamikori Északi Liga) és az elit- meg minden más ellenes Öt Csillag Mozgalom (M5S) között.

A már hónapok óta tartó a márciusi választások utáni huzavona most fejeződik be és az új olasz kormány hivatalba lépése immár az államfőn és a parlamenti szavazáson múlik.

Sokak szerint Brüsszel rémálma kezd valósággá válni,

hiszen az unió éppen ettől az euroszkeptikus párostól tartott leginkább. Ez a szorongás olyan méretet öltött, hogy az EU-ban Silvio Berlusconi, büntetett előéletű volt miniszterelnök pártjának győzelmében látták volna Olaszország uniós szerepének stabilitását. Még egyszer le kell írni: Silvio Berlusconiban, aki életének és munkásságának minden mozzanata meredeken szembe megy az uniós értékekkel. De az olaszoknak ő már nem kellett, inkább szavaztak a még ki nem próbált populistákra.

A választásokon legtöbb mandátumot szerzett Öt Csillag választhatott az eddig kormányzó balközép (Renzi, demokraták) és a Liga között, amely ifjúkorában azért szállt síkra, hogy Észak-Olaszország váljon el a szegény déli tartományoktól. Azóta ez a gondolat háttérbe szorult, de a ligásoknak akadtak újabbnál újabb pazar ötletük a menekült- és idegenellenesség széles mezsgyéjén.

Ezeket az ötleteket kellett összehangolni a nagyobb és ismeretlenebb, de nem kevésbé intoleráns koalíciós partnerrel.

Az olasz sajtóba kiszivárogtatott részletek alapján meg lehet állapítani, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását,

azaz a ligások és a csillagosok sok kérdésben békülékenyebb hangnemre váltottak. Habár még így is van mitől tartania Brüsszelnek.

Először is a kormányprogram egészében, szakemberek véleménye szerint, közelebb áll a Matteo Salvini vezette Liga álláspontjaihoz, mint a Luigi Di Maio által fémjelzett Öt Csillaghoz.

Ami jó hír, hogy a koalíciós megállapodásból kimaradt az a korábbi követelés, hogy az Európai Központi Banknak el kellene engednie Olaszország 250 milliárd eurós adósságát.

És az sincs benne, hogy az új olasz kormány kilépne az eurózónából.

De: Salviniék szerint át kell gondolni az unió költségvetését és általában azt a gazdaságpolitikát, amely megszigorításokkal sújtja a nemzeti gazdaságokat.

A legfontosabb külpolitikai tétel sem megnyugtatóbb: habár kimaradt az előző verziókban még szereplő tétel, miszerint azonnal meg kell szüntetni a szankciókat Oroszországgal szemben, de maga a célkitűzés megmarad. Hiszen

Moszkva nem jelent katonai fenyegetést, így partnerként és nem ellenségként kell kezelni Putyint

– áll a koalíciós egyezményben.

A felvázolt munkanélküli segély-, nyugdíj- és adóprogram további 126 milliárd euróval terhelné az amúgy is óriási adósságokkal terhelt olasz gazdaságot.

És akkor még nem beszéltünk a menekültekről. A migránshelyzetet a koalíciós megállapodás tarthatatlannak véli és félmillió migránst toloncolna ki. Továbbá: 18 hónapra tolná ki a menedék kérelmezők őrizetben tartását ügyük elbírálásáig.

Közben a pengeváltás már meg is kezdődött az unióval.

Luigi Di Maio az államfővel tartott tanácskozása után újságíróknak azt mondta: korai az M5S-Liga kormányt kritizálni, mivel még el sem kezdte a munkáját. Az M5S vezetője Manfred Webernek, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének kijelentéseire utalt, aki szerint az M5S-Liga kormány a „tűzzel játszik”, ha nem tartja tiszteletben az európai játékszabályokat. Luigi Di Maio úgy válaszolt, Weber játszik a tűzzel, ha nem tartja tiszteletben az olasz választók legitim kormányát.

Olaszország mindenek felett! Ismerős?

Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

Bódis Gábor

-

2018-05-18

0

Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

Milan Gavrović, az egyik legismertebb horvát gazdasági szakértő a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy mostanság a közbeszédből kimarad az INA rendezetlen helyzete. Az előzményekről azt kell tudni, hogy a jobboldali Plenković-kormány úgy gondolta megoldani a horvátok számára tarthatatlan helyzetet, miszerint a MOL irányítja a horvát olajvállalatot, hogy ki akarta vásárolni a magyar részvényeket. Gavrović szerint ez az ötlet eleve komolytalan volt: semmilyen elemzés nem előzte meg és mindenki tudta, hogy nincs erre pénz. Akkor a kormány előállt a horvát villamosipar (Elektroprivreda) egy részének eladásával, de nem volt mersze meglépni ezt a lépést. Utána már arról kezdtek cikkezni, hogy tulajdonképpen minek ez a nagy felhajtás az INA körül, megéri-e ennyit vesződni vele.

Az INA benzinkutak hálózatává süllyedt

Gavrović emlékeztet arra, hogy a független Horvátországban az INA-t szinte szétlopták és természetesen semmit sem fektettek be, nemhogy a korszerűsítésbe nem, hanem a karbantartásba sem. Ennek súlyos következményei voltak. A kiutat egy stratégiai partnerben kezdték el keresni és a MOL-ban meg is találták. Hernádiék átvették a részvények irányító többségét. És a volt Jugoszlávia legnagyobb vállalata benzinkutak hálózatává süllyedt – mondja Gavrović, aki szerint ezt már kár visszavásárolni.

Most éppen új stratégiai partner után kutatnak (aki kivásárolná a MOL részvényeit). Az oroszok már ajánlatot is tettek, de a horvát kormány ettől ódzkodik az amerikaiak miatt.

Hernádi egyre szabadabb

Időközben kiderült, hogy az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával. Az Európai Bíróságnak nincs mozgástere, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy pénzzel megvesztegette Ivo Sanader horvát exkormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, mert a horvátok már akkor úgy látják, hogy a Mol-vezér nem akar megjelenni az ottani igazságszolgáltatás előtt.

A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal azután, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.

Agrokor

Vissza Horvátországba. Aki az Adrián nyaralt, bizonyosan vásárolt már a Konzum áruházlánc valamelyik üzletében, vagy ha csak Vajdaságba ruccant át ott is betérhetett az IDEA-ba, amely a Konzum szerbiai neve. De a legnagyobb horvát vállalatnak, az Agrokornak Szlovéniától kezdve Macedóniáig vannak érdekeltségei.

A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.

2016-17-ben az Agrokor csőd közelébe került és megtalálták a hamisított számlákat is. A horvát kormány megszavaztatta a parlamenttel a Lex Agrokort, amely elvben lehetővé tette, hogy állami pénzből mentsék meg a süllyedő zászlóshajót. Azóta már az óriásvállalat élére kinevezett kormánybiztos, majd egy miniszter is lemondott. A fényűző életmódhoz szokott Todorić pedig Londonban várja a kiadatását. Ha visszaküldik hazájába, valószínűleg börtönben végzi.

Milan Gavrović azt mondja, hogy amikor egy nagy vad esik áldozatul, akkor rendre megjelennek a hiénák is. Az ügy megoldására azonnal felajánlotta segítségét egy amerikai alapítvány (Knighthead).

A horvát kormány azonban nem akar külföldről több hitelt, saját tartalékai meg nincsenek. Nem marad más hátra – véli a horvát gazdasági szakértő – minthogy a vállalat vagyonából kártérítsék a külföldi hitelezőket, a hazaiak meg vessenek magukra.

Gavrović szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok (ők a legnagyobb hitelezők) megállapodtak egymás között; ki mit vesz magához. Az Agrokor tehát tovább fog működni, csak már nem lesz horvát tulajdonban.

Túléltünk egy svéd no-go zónát!

Bódis Gábor

-

2018-05-16

0

Biskopsgården, a Volvo gyárról is ismert svédországi Göteborg szegénynegyede, ahol a legtöbb betelepülő lakik. Rendőrségi besorolás szerint ez az egyike az ország több tucat sebezhető vagy válság negyedeinek. Az utóbbi években egy kézigránátos merénylet és egy lövöldözéses leszámolás miatt került a világsajtóba. Mindkét eset halálos kimenetelű és bandaháború jellegű volt, egy-egy ártatlan áldozattal, akik szintén bevándoroltak voltak.

Vasárnap késő délután hajtunk be Biskopsgårdenbe, stílusosan Volvoval. A magyarországi panel épületeknél gondozottabb, tisztább épületek, rendezettebb környék. Jól észrevehetően szegényesebb azonban mint a belváros vagy az itteni jobb lakótelepek.

A szokatlan májusi meleg miatt talán eseménytelenebb napot fogtunk ki. Több a nem svéd kinézetű ember, de vannak idevalósiak is. Egy idősebb hölgy például, aki békésen baktatott egy bevásárló zacskóval a kezében.

Egy Q8-as benzinkútra megyünk. Állítólag a helyi bandák itt gyülekeznek. Tényleg csak bevándorlókat látunk. Ha lenne előítéletünk, akkor most nagyon megzavarodnánk, hiszen a pultnál egy fiatal, hirtelen szőke, nagyon csinos hölgy szolgál ki. Éjszakánként is. De lehet, hogy csak azért nem fél, mert veszély esetén átváltozik kérlelhetetlen amazonná és lesújt minden garázdálkodó migránsra. Vagy egyszerűen csak Soros-bérenc.

Az önkiszolgáló mosoda megtelt. Úgy tűnik a bevándorlók is hétvégeken mossák a gépkocsijukat. A legtöbb itt is Volvo.

Odébb egy asztalnál és padnál néhány marcona arc. Dohányoznak veszettül. De rám se hederítenek. Pedig biztosan valami bandaháborút szerveznek.

Közben az eladókisasszonyhoz odamegy fizetni egy nem hirtelen szőke alak, aki azelőtt a gépkocsija (Volvo) abroncsának nyomását ellenőrizte. Kedélyesen elbeszélgetnek. Jellemző, hogy svédül, nehogy megértsem. Lehet, hogy az álcázott amazon is a banda tagja. A multikulturalizmus szellemében.

Nehéz szívvel távozunk Biskopsgårdenből. Még az is bosszúság, hogy egyetlen egy rendőrautót sem láttunk. No-go zóna Polis nélkül?

Útközben a közeli parkba is bemerészkedünk. Itt is vegyes a társaság, nem ritka a közel-keleti öltözék. Egy szerelmes pár bámul a távolba.

Nem kis hiányérzettel megyünk a lakóhelyünkre, Eriksbergbe. Az egykori hajógyár helyén néhány éve alatt egy luxusnegyed épült ki. A luxust nem a szó dubai értelmében kell érteni, hanem a visszafogott, kötelezően szerény, de a végsőkig funkcionális skandináv értelmében.

A valóban szokatlanul meleg májusi estét hangos ordibálás zavarja meg. A helyi homokos röplabda pályán nyolc lebarnult fiatalember kiabálja túl egymást. Na végre, migránsokra akadtunk, akik megzavarják a vasárnap este szent keresztényi csendjét. A fehérek lakta üvegpaloták közvetlen közelében! Aki ilyen helyen csendet háborít, az minden másra is képes. Sajnos, közelebb lépve ismét csalódni kellett. A lármagerjesztő társaság nem arabul vagy más érthetetlen afrikai nyelven hablatyolt, hanem szerbhorvátul (avagy: szerbül, horvátul, bosnyákul stb.). Sovány vigasz, hogy ők is migránsok, de hát nem az igaziak. Mellesleg a leghíresebb svéd, Zlatan Ibrahimović is egy „no-go zónában” nőtt fel, a malmői Rosengårdban.

A barangolást a helyi boltban fejezzük be, ahol az iráni tulajdonos apja szolgál ki (csak vasárnaponként!). Azonnal szóba elegyedik, Budapestet Bukaresttel csak egyszer keveri össze, de azonnal javít is: Ja, az Románia! Nem tetszik neki a svéd időjárás és úgy általában Európa sem. Ezért inkább Amerikában, San Diegoban él. És Las Vegasról mesél elragadtatva.

Már a migránsok sem a régiek.

Bódis Gábor

Bosznia az új bázis

Új menekült típus: az iráni

A jó vastag magyar szál

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA