A háztartások egyharmadának van akkora megtakarítása, amiből váratlan kiadás fedezhető. A nyugalomhoz szükségesnek ítélt havi jövedelem függ a lakóhelytől, a végzettségtől, nem csak a család méretétől a Policy Agenda kutatása szerint. Ez a rendkívüli kiszolgáltatottság növeli a társadalmi félelmeket.
A háztartások alig 34 százaléka válaszolta, hogy van akkora megtakarításuk, ami elegendő kisebb nem várt kiadás fedezetére, és persze ami például hirtelenjében bekövetkezett állásvesztéskor szükséges – olvasható a Policy Agenda (PA) legfrissebb kutatásában.
Ez az arány Budapesten 38, községekben 30 százalék. Az egy-két fős háztartásokban pedig 36, a legalább ötfőseknél viszont csak 24 százalék mondta azt, hogy rendelkezésre áll az elvártnak tartott megtakarítás.
Az azonban jelentősen eltérő, mekkora összeget mondanak a megkérdezettek arra, mit tekintenek kívánatosnak.
Átlagosan csaknem 300 ezer (297 350) forintot gondolnak akkorának, amivel nem borul fel a család költségvetése egy hirtelen jött kiadáskor.
Kisebb, egy-két fős háztartásban ez 257 ezer, a nagyobbakban 359 ezer, az öt főnél nagyobb családokban azonban csak 284 ezer ez az összeg a válaszok szerint.
Budapesten átlag feletti, 334 ezer a kívánatos havi összeg, a községekben 257 ezer. A jelentős különbség a PA szerint nem az árak eltérő voltával magyarázható, inkább anyagi-jóléti helyzeti különbséggel.
Még kiugróbb a különbség a végzettség szerint. Nyolc általánossal elegendőnek mondták a 176 ezret, a diplomásoknál az igény 359 ezer. Többet várnak az aktívak (321 ezer), mint a nyugdíjasok (237 ezer).
A PA szerint az összesített kétharmados arány az elégtelen megtakarítás terén akkora kiszolgáltatottságot eredményez, amely növeli a társadalmi félelmeket, és serkenti az „önkéntes” lemondást a munkavállalói jogokról.
