A zöld politikus, Erik Marquardt vezette kezdeményezés ki akarja menteni az embereket Afganisztánból. Az első evakuációs járatot már előkészítik. Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek.
A Földközi-tengeren való mentésében részt vevő aktivisták adományokból finanszírozott charterjáratokat terveznek, hogy evakuálják az embereket Kabulból. A Polgári Flotta Támogató Egyesület, amelynek élén a 33 éves zöld politikus, Erik Marquardt állítja,
„béreltünk egy gépet, amellyel Kabulba repülünk”.
Az új kabulluftbruecke.de weboldal szó szerint ezt mondja : „A formalitásokat tisztázták, most a megvalósításról van szó.” A tervezett charterrepülés időpontjáról vagy a repülőgép méretéről nem közöltek részleteket.
Marquardt a Zöld Ifjúság szóvivője volt. A 2019 -es európai választások óta a Zöldek / EFA képviselőcsoport tagjaként az Európai Parlament tagja. Elnöke a berlini Civilfleet-Support egyesületnek, amely adományokból bérelt mentőhajókat polgári tengeri mentésre a Földközi-tengeren. A kabuli mentőakció charterjáratainak az egyesület által most bejelentett kezdeményezését állítólag mintegy 100 kezdeményezés és csoport támogatja, amint azt az adományozási felhívás alatt szereplő lista is mutatja.
A német kormány eddig A400M katonai szállító repülőgépeket használt a sebezhető emberek evakuálására, miután az iszlamista tálibok hatalomra kerültek. A küldetésüket veszélyesnek tartják. A Bundeswehr repülőgépek speciális megközelítési manővereket gyakorolnak annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb az irányított fegyverek hatótávolságába kerüljenek, és olyan védelmi eszközökkel vannak felszerelve, amelyekkel a polgári repülőgép nem rendelkezik. Azt még látni kell, hogy a polgári charterrepülőgépet egyáltalán engedik e leszállni.
Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek. Jelenleg az Egyesült Államok gyakorlatilag továbbra is ellenőrzi a kabuli repülőtér katonai részének megközelítését és használatát. Csak az elmúlt hétfőn 152 felszállás és leszállás történt.
Amerikai adatok szerint egy nap alatt összesen 21.600 embert mentettek ki Kabulból. Egyedül az Egyesült Államok mintegy 12.700 embert szállított 32 darab C-17-es szállító repülőgépével és öt járatával a kisebb Hercules C-130-mal. Más országokból 57 járat is érkezett 8900 utassal.
A bennfentesektől azt hallják, hogy állítólag tárgyalások folynak az USA és a tálibok között arról, hogy a kabuli repülőtérnek az Egyesült Államok kért augusztus 31-i kivonulása után is folytatnia kell a polgári működést, esetleg az Egyesült Nemzetek védelme alatt.
Ahogy az Airlift honlapján is elhangzott, minél több embert ki kell megmenteni Kabulból.
„A kormánynak támogatásra van szüksége a mentésben, mert rettenetesen fogy az időnk.”
Az egyesület állítólag „listákat tartalmaz azokról az emberekről, akiket ki kell menteni, és több száz emberrel állnak kapcsolatban”.
Szó szerint:
„Látjuk, hogy több lehetőség van a repülőtér hozzáférésének biztonságosabbá tételére, és azt várjuk, hogy ezeket a lehetőségeket a következő napokban is használni lehessen.”
A lehető legtöbb repülőgépet adományokból szervezik meg.
Saját információi szerint a charterjáratok kezdeményezése szorosan együttműködik a helyzetközponttal és az operatív parancsnoksággal. „A német bürokrácia folyamatai azonban számos területen nélkülözik a rugalmasságot, amire pedig leginkább szükség lenne.” – áll a kampány honlapján.
A zöld politikus és a Polgári Flotta Támogató Egyesület elnöke a Twitteren közzétett videóban arról beszél, hogy a kabuli charterrepülésre „a szövetségi kormánnyal egyeztetve” kerül sor. Nem közölték előre, mert előzetesen biztosítani kell, hogy a charter biztonsággal használható legyen. „A lehető legsűrűbben szeretnénk Kabulba repülni” – áll a videóüzenetben, amely az adományok iránti felhíváshoz kapcsolódik.
A Bundeswehr parancsnoksága azt közölte, hogy nincs ismert megbeszélés a Kabulba tartó charterjáratok konkrét terveiről.
Egy Duhában folytatott megbeszélésen a tálibok arról tájékoztatták Németországot, hogy a legális okmányokkal rendelkező afgánok az evakuáció utolsó napját követően is utazhatnak majd a kereskedelmi járatokon.
Nagy kérdés azonban mennyire lehet hinni a tálib ígéreteknek.
