Elszabadultak az ingatlan árak és a bérleti díjak sok uniós tagállamban, és ez a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet júniusban az európai választások során.
“Ha alulfinanszírozott az ingatlan piac, és a kormányoknak nincs megfelelő terve olcsó lakások felépítésére, akkor olyan helyzet alakulhat ki, amely a szélsőjobboldali szociális demagógiának kedvezhet” – jelentette ki az ENSZ lakhatásjogi jelentéstevője az európai helyzetről. Balakrishnan Rajagopal elmondta a londoni Guardian-nek, hogy “a lakhatási válság immár elérte a középosztályt is. Eddig csak a szegényeket, a migránsokat érintette ez illetve az olyan szülőket, akik egyedül nevelik a gyermeküket. Ez vált a huszonegyedik század nagy szociális problémájává!”
Sok nagyvárosban tüntetések is voltak emiatt a közelmúltban: Amsterdam, Lisszabon, Milánó és Prága az Európai Unióban illetve Londonban – Nagy Britanniában júliusban rendeznek országos választásokat.
A szélsőjobb nyomul részben a lakás válságot kihasználva
Tavaly Hollandiában Wilders szélsőjobboldali pártja jelentős részben azért nyert, mert ki tudta használni az ingatlan válságot a saját céljaira mondván: a kormány migránsokat helyez el az olcsó lakásokban és házakban, ezért nem jutnak ehhez hozzá a holland fiatalok. A lakbérek elszálltak: egy munkavállaló bérének gyakran a felét is elviszik. A kamatláb emelés megnehezítette azt, hogy a fiatalok új lakáshoz vagy házhoz juthassanak: a jelzálog kölcsön 10-szerese az átlagfizetésnek.
Az Eurostat szerint az ingatlan árak a 27 tagállamban átlagosan 47%-kal emelkedtek 2010 és 2022 között. Szociológusok kimutatták: ahol az átlagosnál gyorsabban növekedtek az ingatlan árak illetve a lakbérek, ott nőtt a szélsőjobboldali mozgalmak népszerűsége. Németországban az Alternative für Deutschland rá is játszik erre mondván:
“a derék németek elveszíthetik a társadalmi státuszukat, mert a kormányzat migránsokat részesít előnyben a lakások elosztásánál.”
Januárban az uniós városok polgármesterei kérték Brüsszelt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a lakáskérdésre. Az Európai Parlamentben is sok képviselő szorgalmazta ezt, de ez nem uniós hatáskör.
Legyen minden uniós polgárnak joga rendes lakásra
Ezt javasolja az ENSZ jelentéstevője, aki legutóbb a holland helyzetet tanulmányozta:
”Az Európai Unió nagy figyelmet fordít polgárainak szociális biztonságára, de ebben nincsen benne a lakáshoz való jog. Ebben az Európai Unió el van maradva a nemzetközi jogtól. Az uniós polgárok nem fordulhatnak bírósághoz, ha nincsen rendes lakásuk.”
A lakás nemcsak áru
“Az Európai Unióban a közelmúltban az ingatlan piac jól alakult, az állami és önkormányzati tervezés rosszul” – hangsúlyozza az ENSZ szakértője.
“Szociális lakásépítési programra van szükség” – ezt hangsúlyozza a Housing Europe nem kormányzati szervezet főtitkára. Sorcha Edward hozzátette: ”nyilvánvalóan több lakást kell építenünk, de ez csak az egyik része a problémának. A lényeg a finanszírozás. Ki teszi bele a pénzt?”
A piaci finanszírozás mellett szükség lesz szociális programra is:
”Kulturális fordulat kell ezen a téren, a profitorientált ingatlanpiac mellett és helyett arra kellene törekedni, hogy korlátok közé szorítsák a biznisz szektort. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az önkormányzatok szociális programjai legyenek az alternatívák hanem, hogy új tulajdonformák jelenjenek meg mint például a szövetkezeti háztulajdon. Úgy kell tehát építkezni, hogy ehhez megtaláljuk a helyes finanszírozási formát is”
– nyilatkozta a londoni Guardiannek a Housing Europe nemkormányzati szervezet főtitkára.
