Van egyfajta közvetlen katonai segítség, amelyet a CoW az ukrán fegyveres erőknek nyújtott puszta anyagi, pénzügyi és információs támogatáson túl is nyújthat. Míg a szárazföldi csapatok vagy hadihajók bevetése stratégiai dilemmákkal jár, a CoW előremutató tagjainak légierői által Ukrajna nyugati és középső részén végzett korlátozott bevetés kevésbé lenne problematikus. Az ilyen támogatás – amelyet SkyShield néven emlegetnek – nemcsak a tűzszüneti megállapodás után, hanem már azelőtt, azaz a jelenlegi körülmények között is lehetséges és hasznos lenne.
Ha a Nyugat bizonyos helyi légvédelmi zónák vagy egy nagyobb integrált légvédelmi zóna (IAPZ) létrehozásával kezdeményezne támogatást Ukrajna számára, az egyes európai országok közvetlen katonai beavatkozását jelentené az orosz–ukrán háborúba, amely túlmutatna a Kijevnek nyújtott jelenlegi közvetett katonai segítségnyújtáson. Az ukrán-CoW közös IAPZ vagy légvédelmi zónák létrehozása olyan fontos városok felett, mint Ungvár, Lviv és Kijev, valamint bizonyos kritikus infrastruktúrák, például autópályák, kikötők, gáztárolók és vasutak, valamint atomerőművek és más erőművek felett azonban kevesebb eszkalációs kockázatot jelentene, mint a szárazföldi csapatok ukrajnai bevetése vagy hadihajók bevetése a Fekete-tengeren. Az ukrán légtér védelmi zónák vagy IAPZ megvalósításában Kijevet segítő európai elfogó repülőgépek küldetése kétféleképpen korlátozódhat.
Először is, a nyugati részvételt Ukrajna légvédelmében úgy kell megtervezni, hogy csak a jelenlegi harci övezetektől és az orosz-ukrán határtól távol eső, korlátozott ukrán területeken működjön. Az ukrán terület felett vagy azon tartózkodó nyugati katonákat Oroszország légi támadásnak teheti ki, ugyanúgy, mint a biztosító erők földi csapatait és hadihajóit. Ilyen esetben azonban a bevetett nyugati elfogóeszközök harci küldetése egyrészt, másrészt önvédelmük nagyrészt egybeesne: az Oroszországból Ukrajnába repülő drónok, cirkálórakéták és rakéták hatástalanítása.
Másodszor, a COW elfogóeszközök küldetésének földrajzi korlátozása Ukrajna hátországára, Ukrajna középső és nyugati részére azt jelentené, hogy nem találkoznának orosz pilóta által irányított repülőgépekkel vagy helikopterekkel. A nyugati elfogó repülőgépek, légvédelmi drónok és rakéták csak Oroszország pilóta nélküli légi járműveit lőnék le. Orosz katonák vagy civilek nem sérülnének, és orosz állami területet sem sértenének meg az európai elfogó repülőgépek ilyen funkcionálisan korlátozott művelete során, amely messze van a frontvonaltól és az orosz–ukrán határtól.
Az európai katonák (pilóták, kommunikációs tisztek, technikusok) korlátozott kontingensének ilyen tevékenysége az ukrán határ közelében, az ukrán terület felett és részben az ukrán területen belül indokolt lehet hazájukban és Moszkva, valamint a szélesebb nemzetközi közösség szemében, mint a küldő államok jogos önérdekének védelme. Először is, a CoW-országok kijevi nagykövetségei az 1961-es bécsi diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény értelmében sérthetetlen területek, és olyan diplomatákat, valamint más kormányzati alkalmazottakat fogadnak, akik fizikai és pszichológiai védelemre szorulnak. Másodszor, az orosz drónok közelmúltbeli behatolásai a NATO területére Ukrajnán keresztül rámutattak arra, hogy szükség van egy pajzsra az ilyen behatolások ellen – lehetőleg már Ukrajnán belül, nem pedig a NATO keleti szárnyán fekvő országokban, mint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia.
Harmadszor, a CoW-országok politikusai, diplomatái, újságírói, fejlesztési munkatársai és más állampolgárai rendszeresen utaznak Ukrajnába vasúton és autópályákon, amelyeket ezeken az utazások során meg kell védeni az orosz pilóta nélküli légi járművektől. Negyedszer, Ukrajna fekete-tengeri kikötőin keresztül többek között gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket exportál, amelyek fontosak a globális élelmiszerárak stabilitása szempontjából, ami az emberiség – beleértve a CoW országokat is – létfontosságú kollektív érdeke. Ötödször, az ukrán gáztárolókban a CoW országok tulajdonát képező földgáz található, amelyet szintén védeni kell. Végül, de nem utolsósorban, Ukrajna atomerőműveinek védelme rakéták, rakéták és drónok támadásaitól nemcsak a keleti EU-tagállamok, hanem a közeli Oroszország, Fehéroroszország és Moldova érdekeit is szolgálná.
Következtetések és politikai ajánlások
A egyértelmű, világosan meghatározott biztonsági garanciák nem az egyetlen előfeltételei, de mindenképpen központi elemei a jövőbeli tűzszünet működésének. A kifejezést azonban óvatosan kell használni, hogy ne keltsen olyan elvárásokat, amelyek nem teljesíthetők, és ne sugalljon tévesen, hogy a harcok befejezése után a Nyugat minőségileg más módon fog elköteleződni Ukrajna mellett. Különösen nem biztos, hogy az európai vagy más országok földi csapatokat és hadihajókat küldenek a jövőbeli tűzszünet biztosítására. Az sem világos, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet lenne hajlandó vállalni egy ilyen bevetésben.
A jövőben a körülmények változhatnak, és az ukrán földi csapatok, valamint a fekete-tengeri tengeri beavatkozás kevésbé problémás és hasznosabb eszközzé válhat. Például ENSZ-békefenntartókat lehetne bevetni a teljesen helyreállított orosz–ukrán határ őrzésére. Biztonsági erőket lehetne Ukrajnába küldeni, miután az ország NATO-taggá válik. A mai körülmények között azonban a békefenntartó műveletről vagy a biztonsági erőkről szóló viták elterelik a figyelmet a fontosabb témákról. Ezek elterelik a figyelmet a Kijevnek ma szükséges katonai támogatásról, valamint az ukrán biztonság garantálásának eredményesebb módjairól, amikor a heves harcok véget érnek.
Ukrajna biztonságának elsődleges forrása a saját fegyveres erői, és ez a jövőben is így marad – függetlenül attól, hogy a háború folytatódik-e vagy hamarosan véget ér. A legkézenfekvőbb módja az ukrán biztonság növelésének a fegyverszünet előtt és után egyaránt a katonai-ipari együttműködés és az ukrán-CoW közötti egyéb, a rezilienciával kapcsolatos együttműködés intenzívebbé tétele és kiterjesztése. Ezenkívül már ma is lehetséges az európai légierők földrajzilag korlátozott bevetése Ukrajna nyugati és középső részén, valamint felett, rakéták és drónok elfogására. Emellett a CoW összekötő tisztek elhelyezése, valamint közös ukrán-CoW gyakorlatok és kiképzések Ukrajnában mind a fegyverszünet előtt, mind után lehetségesek és szükségesek.
Az Ukrajnának nyújtott jelenlegi támogatás fenntartása vagy akár kiterjesztése fegyverszállításokkal, közös vállalkozásokkal, hírszerzési információk cseréjével és harci kiképzéssel a fegyverszünet feltételei mellett egyes diplomaták és politikusok számára ellentmondásosnak, feleslegesnek vagy akár provokatívnak tűnhet. Azonban az orosz Ukrajna-ellenesség gonoszsága – amint azt Moszkva 2022 óta Ukrajnában tanúsított könyörtelen magatartása is bizonyítja – továbbra is nagy, és feltehetően az is marad. Moszkva agresszióját csak egy fegyveresen felkészült Ukrajna tudja megfékezni – ez a feltétel háborúban és békében egyaránt érvényes.
A CoW-országok által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák nagyrészt a jelenlegi katonai segítségnyújtás folytatását vagy kiterjesztését jelentik Kijev számára fegyverszállítások, az ukrán katonai-ipari komplexumba történő befektetések, hírszerzési információk megosztása, harci kiképzés, technikai együttműködés és pénzügyi segítség formájában. A CoW-országoknak a fegyverszünet elérése előtt és után is ilyen támogatást kell nyújtaniuk Ukrajnának. Azok az országok, amelyek jelenleg segítik Ukrajnát és biztonsági garanciákat nyújtanak, háborús segítségüket békés időkben katonai támogatásra kellene átalakítaniuk Ukrajna számára, és ezt azzal indokolhatják, hogy ez visszatartja Oroszországot a helyzet újbóli eszkalálódásától.
A diplomáciai, politikai, újságírói és egyéb kommentátorok számára a fenti és hasonló jelentésekből levonható legfontosabb tanács az, hogy a biztonsági garanciák megvitatásában vagy kidolgozásában azoknak az eszközöknek szenteljenek figyelmet, amelyek a tűzszünet megkötése után reálisan és gyorsan alkalmazhatók. Ráadásul a háború utáni biztonsági garanciákról szóló vita és tervezés nem vonhatja el a figyelmet a sokkal fontosabb feladatról, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek véget vethetnek a heves harcoknak, és lehetővé teszik legalább részleges fegyverszünet megkötését. A háború befejezéséhez ma felhasználható eszközök közül sok ugyanaz lesz, mint azok, amelyek a jövőbeli béke megőrzéséhez járulnak hozzá.
[1] A „biztonsági garanciák” fogalmának egy másik, itt nem tárgyalt, de jelenleg az ukrán és nyugati vitákban Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció kapcsán egyre nagyobb jelentőségre szert tevő alkalmazása teljesen más irányba mutat. Különböző európai elemzők elkezdték megvitatni az ukrán biztonsági garanciák nyújtását bizonyos NATO- és EU-országok számára. Különösen Észtország, Lettország és Litvánia válhat Oroszország expanziós törekvéseinek célpontjává, ha Ukrajnában tűzszünet lép életbe, és több százezer orosz katona áll rendelkezésre Moszkva máshol végrehajtandó műveleteihez. Egy ilyen forgatókönyvben a technológiailag fejlett és harcedzett ukrán fegyveres erők értékes partnerré válhatnak a három balti állam hadseregének. Kijev talán jelentősebb hozzájárulást tudna nyújtani biztonságukhoz, mint Tallinn, Riga és Vilnius legtöbb NATO-partnere.
[2] A CoW egy informális ad hoc szövetség, amely 33 Ukrajnát támogató európai, amerikai, ázsiai és óceáni országot tömörít. Ezek a nemzetek 2025 tavasza óta fokozatosan álltak össze, és megállapodtak abban, hogy valamilyen formában támogatást nyújtanak Ukrajnának, beleértve a tűzszünet biztosítását is, miután az megvalósult.
