A Lex Patyi csak a jéghegy csúcsa

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke lehet a közigazgatási felsőbíróság vezetője. A bíróságok tervezett átalakításáról Fleck Zoltán, az ELTE tanszékvezető professzora is elmondta a véleményét.

Jó ideje belengette már a Fidesz, hogy átalakítaná a bíróságokat és helyzetbe hozna egy másik, közigazgatási bíróságot. Ennek élére szemelték ki Patyi Andrást, aki a szélesebb nagyközönség előtt a választási kampányban vált ismertté, amikor egy óvodai látogatása után 345 ezer forintra bírságolta Orbán Viktort. A tiltott kampányolásért kiszabott bírság mély nyomot hagyhatott a miniszterelnökben, s feltehetőleg nemcsak azért, mert a vagyonbevallása szerinti 700 ezer forintnyi megtakarításának a felét elvitte a bírság befizetése.

Orbán nem is hagyta ezt szó nélkül, nem sokkal a választás után – amint az a mellékelt videón is látszik – némiképp megalázta Patyi Andrást.

Ezzel együtt a jelek szerint  Patyi nem lett bukott ember – a miniszterelnöknek ugyanis nem ez volt a szándéka vele. A kínosnak mondható, feudális viszonyokat idéző megszégyenítéssel mindössze azt szerette volna jelezni a maga módján, hogy Patyi (és mindenki más) az ő tenyeréből eszik, ezért az ő akaratát kell, hogy végrehajtsa.

Nem titok, és számos kormányzati szereplő több alkalommal is tett rá utalást, hogy

a kormány sok esetben elégedetlen a bíróság működésével, pontosabban azok ítélkezési gyakorlatával.

Számos esetben nehezményezték kormányoldalról, hogy egyes, a kormány számára fontos perekben nem a nekik tetsző ítélet született, ám a bírák függetlensége határt szabott a beleszólásnak.

Eddig. A Hende Csaba és Bajkai István által június 26-án benyújtott, a bírák jogállását és javadalmazásáról rendelkező 2011-ben elfogadott törvény mostani módosításával az eddigi bíróságok mellett a közigazgatási felsőbb bíróság is komoly szerephez jutna. Ennek a bíróságnak – amelynek vezetésére Patyi András esélyes – gondosan kiválogatott bírái tárgyalnák a kormány számára fontos, vagy éppen kínos ügyeket, amelyekben a kormánynak nem mindegy, hogy milyen ítélet születik.

Fleck Zoltán jogász, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti tanszékének március végén a Magyar Narancsnak, majd e hónap elején a Független Hírügynökségnek is igen kritikusan nyilatkozott a bíróságok helyzetéről, különösen arról, hogy mi várható az átalakítások során. Akkor azt mondta: az csak a látszat, hogy a bíróságok függetlenek, és ennek a látszatnak az oka, hogy vannak esetek, amikor egyes ügyekben valóban független ítéletek születnek. A valóság azonban az, hogy egy diktatórikus rendszerben a bíróságok sem lehetnek függetlenek, ők is osztoznak a környezetük sorsában.

Fleck akkor elmondta azt is: nem tudható, hogy az alaptörvény melyik módosításakor – legutóbb már hetedszer írták át a születésekor gránitszilárdságúnak mondott alaptörvényt – szűnt meg a jogállam. Szerinte ez egy folyamat része, de mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy már nem beszélhetünk jogállamról.

A két nappal ezelőtt benyújtott, ismertebb elnevezéssel Lex Patyinak nevezett törvényjavaslat kapcsán Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek azt mondta:

sok új lépés várható, és csak lassanként derülnek ki a szándékok.

Nemcsak a legfelső szintek átalakítása van ugyanis napirenden, – Handó Tündének nincs hatalma a Kúria felett, és ezen az állapoton mindenképpen változtatni szeretnének – nem csupán a hierarchia felső szintjét, de az egész közigazgatási bírósági struktúrát átszervezik, vagyis a legfelső szint mellett a helyi szinteket is irányításuk alá vonják.

A Kúria döntése ugyanis hat az egész szakmai területre. Most a Kúriának a közigazgatással foglalkozó részétől veszik el a végső döntéseket hozó, meghatározó szerepet és cserélik ki egy különbíróságra. Ez a tétje ennek a tervnek. Olyan különbíróságot hoznak létre, amelynek a vezetőjét a mostani politikai rendszer vezetője fogja kiválasztani. A tervek között az is szerepel, hogy a Kúrián dolgozó független bírákat nyugdíja küldik – például úgy, hogy magas összeggel díjaznák, ha elmennek nyugdíjba. A még ott dolgozó régi motorosokat, akik hozzászoktak ahhoz hogy függetlenül dolgoznak, saját, megbízható embereikkel váltják fel.

Fleck Zoltán felhívta a figyelmünket arra, hogy július 4-én a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete és az Országos Bírói Tanács – A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások címmel – kerekasztal-beszélgetést szervez. E konferencia alapgondolata is a bíróságok tervezett átalakítása, vagyis az, hogy az Országos Bírói Tanács működése és Országos Bírósági Hivatalhoz való viszonya a közérdeklődés homlokterébe került. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy hozzájáruljon az egyes álláspontok tudományos szempontrendszer szerinti elemzéséhez, az érintett szervezetek közötti dialógus kialakításához.

Az esemény vitaindítójaként Vadász Viktor Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya szolgál. E tanulmány apropója, hogy, mint az a bevezetőből kiderül, „az elmúlt időszak közéleti és politikai hírei között több, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács között kialakult konfliktussal foglalkozó cikk és interjú is megjelent. Észlelhető ezek kapcsán, hogy – részben az érintett szereplők közreműködésével, részben félremagyarázások útján – valótlanságok, esetenként csúsztatások láttak napvilágot, melyek jogászokat és nem jogászokat egyaránt tévútra vittek. Elérkezett az idő, hogy a téma visszakerüljön arra a helyre, ahová tartozik: a közjog és a nemzetközi közjog értelmezési tartományába.”