Az agyonhallgatást választotta a kormánysajtó a tegnap kirobbant Kósa gate-ben: míg tegnap megpróbálták Simicska álhíreként beállítani a miniszter és a „csengeri háztartásbeli” ügyét, a fejlemények tükrében, amelyek rácáfoltak a „hamis dokumentumok” elméletre, inkább nem foglalkoztak tovább az üggyel.
Hétfőn reggel robbantotta a sztorit a Magyar Nemzet arról, hogy Kósa Lajost 1300 milliárd forint kezelésével akarta megbízni egy titokzatos örökösnő. Erre válaszul még délelőtt megszülettek az első cikkek a kormánypárti médiában arról, hogy hamis papírokkal vádolta Kósa Lajost a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet. A Pesti Srácok megírta, hogy a dokumentumot egy közismert szélhámosnő készítette, és ezt például az Origo is átvette azzal a címmel, hogy
Nagy bajban van Simicska: egy szélhámosnő álhírével hazudozik.
A kormánypárti értelmezésben egyszerűen arról van szó, hogy Simicska Lajos pénze fogytán van, és álhírekkel próbálja „a senki által sem vásárolt napilapját” eladni.
Megkérdőjelezték a lap által bemutatott közjegyzői dokumentum hitelességét: a Pesti Srácok megírta, hogy a csengeri nő közismert szélhámos, aki ellen nyomoztak is már, illetve, hogy a papírok hamisítványok, hiszen nem látható a dokumentum-töredéken Kósa Lajostól származó aláírás – közzé is tették a lap által közölt képet, hangsúlyozva, hogy nincs rajta bélyegző és aláírás.
„A Magyar Nemzet ma ledobta a Simicska-féle, ellenzéki oldalon várva-várt atombombát, ami végül egyszerű petárdának is gyengének bizonyult”
– összegezte a Pesti Srácok. Egy külön cikkben pedig azt fejtegették, hogy akkora összegről van szó, amiből már önmagában is az következik, hogy képtelenség az egész sztori, és csak le akarják járatni a minisztert:
„Forrásaink vagy nevetve, vagy hitetlenkedve, vagy a kamuproblémák miatt dühösen nyilatkoztak. Amúgy zavarkeltés az egész, mint arról nyilatkozott is a miniszter. Így is kezelendő, információink szerint egy ismert szélhámosnő kavarásáról van szó. Bár egyértelmű kamuról beszélhetünk, ennek ellenére mégis érdemes elfilozofálnunk a dolgon, olvasóink nagyobb örömére és szórakoztatására” – írták. Kósa Lajos is szélhámosságról beszélt az ügy kapcsán, viszont nem tagadta, hogy létezik ilyen dokumentum, és hogy kapcsolatba került volna az állítólag örökösnővel.
A Pesti Srácok által felvázolt narratívát aztán egy órán belül érvénytelenítette a Magyar Nemzet újabb cikke is: Íme a Kósa-iratokat hitelesítő pecsét és aláírás. Ebben arról írnak, hogy az Origo és a Pesti Srácok is beleesett a csapdába amikor azt hitték, nem tudják bizonyítani az állításukat a közjegyzői iratokról.
Erre aztán már sem a Pesti Srácok, sem az Origo nem reagált:
több mint egy nap elteltével sem születettek újabb cikkek Kósa-ügyben.
Hiába jelentkezett a Magyar Nemzet kedden újabb történetszállal, és hiába nyilatkozott azóta többször is Kósa csalás áldozataként tüntetve fel magát, ezekről a fejleményekről nem számolt be a kormánymédia.
A Magyar Idők is csak hétfő délután, és csak arról számolt be, hogy Kósa szerint mindez szélhámosság, és hogy az Origo úgy tudja, egy csaló hamisítványokkal támadja a minisztert – igaz, ennek az „információnak” a forrása, mint láttuk, valójában nem is az Origo, hanem a Pesti Srácok volt. A 888 egyáltalán nem foglalkozott a témával.
Miközben tehát a kormánykritikus sajtó kiemelt ügyként foglalkozik a Kósa-sztorival, a kormánypárti lapokban egyelőre egyetlen írást sem jelentettek meg március 14-én, Kósa Lajos születésnapján a témában. A címlapokat Ahmed H., a Békemenet, Hadházy szomszédja, Soros emberei és a „migránsok” uralják.
Az MTI a Magyar Nemzet cikkeit, illetve a máshol azóta megjelent fejleményeket nem szemlézte, csak Kósa Lajos nyilatkozatát adták ki hétfőn, kedden pedig az ellenzéki pártok közleményben kiadott reakciói vagy sajtótájékoztatón elhangzott kommentárjai kapcsán jelent meg a hírügynökségnél a téma.
