A konténer nem old meg semmit!

0
1615
wikipedia

Orbán Viktor miniszterelnök minapi, népéhez intézett kinyilatkoztatásában közölte, hogy az általa kitűzött határidőre konténer-börtönökkel  megoldják a sok éve húzódó túlzsúfoltságot börtöneinkben. Az azóta már újabb fronton helytálló miniszterelnök figyelmét elkerülte, hogy a megoldást eddig csak kommunikálta, de megoldani hosszú évek során sem oldotta meg!

Helyes, hogy a kormány elszánta magát, és végre pénzt szán a börtönzsúfoltság csökkentésére, de önmagukban a méregdrága konténer-börtönök még nem fogják megoldani a problémát. – olvasható a Helsinki Bizottság által kiadott közleményben.

Meg is indokolják miért nem megoldás a konténer-börtön. Akit megbíznak létesítésével, annak biztosan nem lesz ráfizetés, csupán nekünk, akik adóforintjainkból álljuk a számlát.

Nézzük a Helsinki hét pontját:

  • „Rendes börtönök” nélkül nem megy. Valóban lehetséges konténerbörtönöket létrehozni, de csak ideiglenesen megoldásként, például börtönfelújítások idejére. Ezzel nem lehet kiváltani a “rendes börtönöket”. A kormány döntésének egy másik számot is kellene tartalmaznia: mennyi pénzt szán a kormány állandó, téglából és rácsokból álló intézetek építésére. Ezt a számot még nem ismerjük.
  • Drága és átmeneti. Mobilbörtönt másutt nem azért alkalmaztak, mert az olcsó. Éppenséggel fajlagosan nagyon drága. A lakókonténerek börtön céljára való átalakítása a speciális elhelyezési körülmények és biztonsági előírások miatt drágább, mint börtönt építeni. Ez mindenképpen szükségmegoldásnak tekinthető, ezért  nyugaton a konténereket bérelik, és nem pedig megvásárolják.
  • Nem tömeges megoldás. Másutt kis létszámú (60–200 fős) időleges elhelyezési problémákat orvosoltak velük. Nálunk alsó hangon 1700 embert kellene mobilbörtönökbe átrakni.
  • Szűk körben alkalmazható. A „mobilbörtönökbe” csak fogház fokozatú vagy szabálysértési elzárásukat töltő fogvatartottakat lehetne zárni, belőlük azonban viszonylag kevés van.
  • Nincs hozzá elég személyzet. A börtön nem csak a fogvatartottakból, falakból és rácsokból áll, kell hozzá személyzet is. Abból pedig ma sokkal kevesebb van, mint amennyi kellene. Az új börtönökhöz új személyzet szükséges, mert átcsoportosítással ezt nem lehet megoldani, a büntetés-végrehajtást ugyanis évek óta súlyos munkaerőhiány sújtja. Országosan mintegy 800 ember hiányzik az állományból. Új (szak)embereket nagyon nehéz mai is verbuválni, manapság többen mennek el a börtönöktől, mint ahányan jönnek. Ezentúl az ezres nagyságrendű új emberek kiképzése is időbe telik.
  • Nincs meg bennük a kellő légtér. Igencsak kétséges, hogy a konténerek megfelelhetnek-e a jelenlegi előírásoknak. A kellő mozgástér vagy élettér biztosítható  de a személyenként 6 köbméteres légteret már sokkal nehezebb lesz kialakítani. Ha ezekbe még WC-t és mosdót is beraknak, ahogy a mai jogszabályok előírják, akkor két embernél többet majd nem lehet egyberakni. 1700 ember esetén ez 850 konténert jelentene.
  • Nincs szigetelés. A tranzitzónákban lévő konténerek gyakorlatilag nem hőszigeteltek. Nyáron fullasztóan forrók, télen jéghidegek. Ha zárva akarják egész napon át tartani, akkor nyáron folyamatosan hűteni kell. Télen pedig mindenféle esetben folyamatosan kell fűteni őket. A hőszigetelésük tovább drágítja a költségeket. Persze, ha falat építenének köréjük, az segítene, de az már valódi börtönfejlesztés volna.

Amikor a jelenlegi körülményekről érdeklődtünk – névtelenséget kérő – alkalmazottak elmondták, hogy például a Venyige utcai – viszonylag újépítésű intézményben –

jelenleg is több szint ki van ürítve, mert nem tudják biztosítani a kellő felügyelői létszámot.

Ez általában három teljes szintet jelent! Éjszaka mindennapos, hogy egy szintes felügyelő két szintet is őriz egyszerre. Nappal a sétát is a szintek őrzésére beosztott mozgatja, ami azt jelenti, hogy olyankor nincs a szint ellenőrzésére személyzet! A kerítést vigyázó tornyokban rendszeresen előfordul, hogy nincsen senki, sőt már arra is volt példa, hogy osztályvezető adott kapus/porta szolgálatot a szállón.

Alulfizetetten és ilyen munkakörülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy többen hagyják el munkahelyüket, mint ahány új alkalmazottat sikerül felvenni egy olyan munkahelyen ahol 2018-ban 1,5 millió túlórát kellett ellátni az állománynak!

“Ha Miniszterelnök úr éppen az elítéltek és az ügyvédeik ellen hirdet harcot, kéretik nem a büntetés-végrehajtás állományát további megoldhatatlan feladatok elé állítani, hanem pénzt, paripát és fegyvert biztosítani  a hosszú évek óta elmaradt börtönfejlesztésekre és építésekre, méghozzá úgy, hogy az őrök munkáját legalább anyagilag tegye vonzóbbá az igazán nehéz feladatot ellátó személyzet számára.”

A közellenségnek kikiáltott Helsinki Bizottság több ajánlását is érdemes lenne megfogadnia az illetékeseknek, talán többre jutnának vele, mint újabb milliárdokat fölöslegesen elkölteni:

“Mi javíthatna tartósan a helyzeten? Börtönépítésre és -korszerűsítésre mindenképpen szükség van. Emellett

büntetőpolitikai fordulat nélkül sem lesz javulás: az kerüljön börtönbe, aki tényleg veszélyes a társadalomra.

A kormány átgondolhatná a szabálysértési őrizet jogosságát, hogy tényleg szabálysértőkkel, köztük hajléktalanokkal akarja-e felduzzasztani a létszámot. A reintegrációt és a zsúfoltság csökkentését egyaránt szolgálná, ha a mostaninál több ember kerülhetne át reintegrációs őrizetbe – vagyis a szükséges biztonsági intézkedések mellett haza – a büntetésének letöltésének végső szakaszában.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .