Az osztrákok szombaton az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az újonnan bejelentett országos zárlat és a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele ellen. Tüntetők gyűltek össze Németországban, Olaszországban és Svájcban. Előző este Hollandiában lázadók tüzet gyújtottak Rotterdam utcáin, és rendőrökre támadtak a Covid-intézkedések elleni felvonuláson.
Alig másfél évvel azután, hogy Európán a koronavírus pusztítón söpört végig, szigorú lezárásokra késztetve a hatóságokat, az öreg kontinens ismét a világjárvány epicentruma. Ahogy a megfertőződések száma növekszik a kormányok kénytelenek ismét bevezetni a közéletet korlátozó intézkedéseket, és bevezetni az oltások felvételének egyre szélesebb körben való kötelezővé tételét. Ezzel szinte egyidőben az oltási szigorítások elleni tiltakozások is megszaporodtak.
A fertőzések rohamosan szaporodó száma miatt a kormányok ugyan megduplázták a védőoltások mennyiségét, beleértve az emlékeztető oltásokat is, de ez nem hozta meg az eddigi oltásellenesek oltás iránti kedvét.
Az önkéntes „oltakozási” szándék hiánya miatt mind több országban kénytelenek áttérni a kötelező intézkedésekre, vagyis elfogy a türelem azokkal az emberekkel szemben, akik ellenállnak a józan belátásnak.
Úgy tűnik, mindkét oldalon nő a frusztráció a nyilvánosság körében. Bár a közelmúltban az oltásellenes tiltakozások elhaltak olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, fellángoltak Hollandiában, ahol háromhetes részleges zárlat van érvényben a koronavírus-fertőzések negyedik hullámának megfékezésére.
Európában a legmagasabb a megbetegedések koncentrációja a kontinens középső részén: Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában átlagosan napi 10.000 körüli az új megbetegedések száma, Magyarországon és Horvátországban hasonlóan mint Hollandiában és Belgiumban meredeken nő a napi fertőzésszám.
Péntek este a rotterdami rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le és vízágyúkat használtak több száz tüntető ellen, akik az ország járványügyi korlátozásai miatt tüntettek. Hét ember megsérült, és több tucatnyian randalírozót letartóztattak.
A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb „erőszakorgiának” minősítette az eseményeket.
Bécsben is összetűzések törtek ki a rendfenntartókkal, amikor szombaton több ezren tiltakoztak a februárban életbe lépő kötelező oltás elrendelése és a hétfőn kezdődő országos zárlat miatt.
Ezek az intézézkedések, amelyeket pénteken jelentettek be, még néhány hónapja széles körben elképzelhetetlennek tűntek a nyugati demokráciában a járvány megfékezésére.
Az osztrák populista Szabadságpárt, amely szombati tiltakozásra szólított fel, azokat a diktatúrában érvényesített szabályokhoz hasonlította.
A szomszédos Németországban, ahol az elmúlt hetekben drámai mértékben megugrott a megbetegedések száma, főként a gyermekek, a tinédzserek és a be nem oltott felnőttek körében,
kijárási korlátozást rendeltek el ott, ahol a legmagasabb a fertőzési szint. Az oltatlanok számára egyéb korlátozások is érvényben vannak.
Portugáliának új zárlati korlátozásokkal is szembe kell néznie – jelentette ki az ország miniszterelnöke pénteken, a Cseh Köztársaság pedig, amely a világjárvány kezdete óta a legnagyobb esetszámmal „büszkélkedhet”, hétfőtől megköveteli az oltási igazolást vagy a közelmúltban a vírusból való felépülés igazolását, hogy polgárai bizonyos szolgáltatóhelyekre bemehessenek.
Hollandiában a kormány bejelentette, hogy olyan törvényt akar bevezetni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kizárják a be nem oltott embereket, még akkor is, ha a teszt negatív.
Magyarország kormánya a negyedik hullám felívelésekor a nehéz és népszerűtlen döntéseket másokra hárította át – olyanokra, akik ehhez csak felhatalmazással, de járványügyi hozzáértéssel nem rendelkeznek. nem beszélve a szélsőjobbtól is jobbra helyezkedő fasisztoid pártról, a „Mi Hazánk” szélsőségeseiről, akik szítják a tüzet az oltás és nemoltás tábora között.
