Megszakad a brit rendőrség és terrorelhárítás közvetlen kapcsolata az Europol közös adatbázisával december 31-én, ha addig nem kötnek új megállapodást. Ennek esélye egyre csökken.
Mindenki a kereskedelmi ellentétekről beszél, a rendőrségek és a titkosszolgálatok kapcsolatairól hallgatnak mind Londonban mind Brüsszelben. December végén viszont elsötétülhetnek a képernyők Nagy Britanniában, ahol a rendőrség és a terrorelhárítás szinte élőben követheti /real time/ a kontinentális kollégák munkáját – írja a brüsszeli Politico.
„A hatékony rendőri munkához az kell, hogy a hírszerzés szinte élőben /real time/ cserélhessen információkat más hasonló szervezetekkel külföldön” – jelentette ki a brit rendőrség Brexittel megbízott főnöke a Lordok házában. Richard Martin helyettes rendőrfőnök ehhez hozzátette: „bármi, ami akadályozza ezt, problémát jelent.” Méghozzá nagyot hiszen az iszlamista terrorizmus egyik fő célpontja a világban épp Nagy Britannia. Az együttműködés ezen a téren a kontinentális terrorelhárítással életfontosságú. A schengeni információs rendszerben 79 millió ember adatai vannak, és a brit rendőrség illetve a terrorelhárítás 603 millió esetben kért le onnan adatokat 2019-ben. Mi pótolhatja ezt?
Five eyes only- ötszemközt
Boris Johnson kormánya abban bizakodik, hogy a hagyományos angolszász kapcsolat működik ezen a téren. Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége vígan fennállt akkor is amikor a britek az EU tagjai voltak. A Politico megemlíti, hogy a kontinentális rendőrségek és terrorelhárítók gyanakodtak is a britekre, mert az európai információk kissé túlságosan gyorsan eljutottak Washingtonba. Visszafelé viszont nem működött a rendszer. A britek tartották magukat ahhoz, hogy csakis ötszemközt maradjanak az információk. A probléma viszont az, hogy Nagy Britannia Európában van: a bűnözők és a terroristák igen gyakran a szárazföldről érkeznek illetve oda menekülnek. A Brexit után a kiadatásukat is csak igen lassan lehet majd elintézni. A szeptember 11-i merényletek után az európai igazságügyi együttműködés lehetővé tette, hogy 60 nap alatt kiadják a keresett személyeket. Ha Nagy Britannia kikerül a rendszerből, akkor a hagyományos módon a kiadatás elhúzódhat akár egy évig is vagy még tovább.
A dán megoldás
Londonban sokan abban bíznak, hogy követhetik Dánia példáját. A skandináv állam 2017-ben elhagyta az Europolt, de olyan szerződést kötött, amely továbbra is lehetővé teszi számára a létfontosságú európai adatbázisok használatát. Csakhogy Dánia nem lépett ki az Európai Unióból vagyis Brüsszelben jóindulattal kezelték a távozását az Europolból. Más a helyzet Nagy Britanniával, amellyel Brüsszel meg akarja fizettetni a kilépés költségeit. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben ez az ár ugyancsak magas lehet- figyelmeztet a brüsszeli Politico.
