Az Ipsos országosan reprezentatív felmérése szerint a magyarok 54 százalékának okoz nehézséget „eltartania magát”, akik egyötöde adóssághalmozásból él, a többiek önerőből ugyan, de lényegében hónapról hónapra élnek.
9 százaléknyian tudják a jövedelmük egyharmadát megtakarítani, és havi 700 ezer forint nettó (!) bevétel felett nő a megtakarítási képesség. Az őszi időszak hónapjai alatt 5 százalékponttal többen lettek azok (100-ból 27-en), akik szerint kevés lesz az életük során kiharcolt megélhetéshez a nyugdíjuk. (HVG)
Mindeközben a miniszterelnök megrendelésre folyton gazdasági mutatókat előállító Münchhausen-díjas Nagy Márton adóemelést jelentett be, meg azt is, hogy a költségvetési hiánycélt megint megemelteti Orbán, amitől azonnal esni kezdett a forint árfolyama. A miniszter azt is elmondta, hogy 2026 elején devizakötvényt bocsátanak majd ki (újra), mivel a hiány idén 4774 milliárdról 5055 milliárd forintra nő majd. Azt is megtudtuk tőle, hogy 2026-ra már most (!) 5445 milliárd hiánnyal számol a nemzeti kormány. Ami a GDP-t illeti, idénre már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést ígér, ellenben jövőre (érted, jö-vő-re!) 3,1 százalékost! Az illiberális gazdasági morál bármit elvisel: emlékezzünk, hogy 2025-re ugyancsak ő ígért 3 és 6 százalék közötti növekedést: ez a kamuzás megy négy éve. Senki nem ad számot semmiért a kormányzati oldalon, ellenben egy egész médiahadsereggel lövetik rá a felelősséget mindenkire, aki elégedetlen, vagy nem nótára nyitja ki a száját. Az is belefér nekik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pár órával a saját minisztere által előbb ismertetett nyilatkozatait megelőzően épp azt jelentette ki, hogy csökkenni fog a költségvetési hiány a tavalyihoz képest, és hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil”.
A helyzet az, hogy a lakosságnak nem elégséges a bevétele a normális élethez, a kormány számára pedig semmi sem elég, pontosabban nem elég drága ahhoz, hogy választást nyerjenek, vagy minimalizálják a bukást. Most épp az történik, hogy a békemisszió „céljaira” felvett világpénzeket a rendszerváltó szándék ledózerolására fordítják.
A rendszerváltásban érdekelt ellenzék számára ajánlatos elkezdeni a következő fogalmak komolyan vételét: kötelezettség, tartozás, számadás, szavatosság, kezesség, jótállás, gondosság, felelősség, garancia, vállalás, elszámoltathatóság és számonkérhetőség. Ellenkező esetben akár tíz év múlva az unión kívül úgy fogunk élni, mintha nem is lettünk volna soha tagjai.
