A kormány nem tudta megindokolni, miért akarja elvenni az MTA-tól a kutatóintézeteket, ami fenyegeti a kutatói autonómiát és szabadságot – hangzott el Lovász László nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az MTA nem tud Bécsbe költözni, mint a CEU – mondta. Az ITM szerint minden úgy jó, ahogy ők akarják.
Az éppen egy évvel ezelőtti történést idézte fel Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke: akkor 54 percet kaptak a kormánytól az akkori költségvetési tervezet véleményezésére. Ma pedig elkezdődött a parlamentben annak a törvénynek vitája, amelyben a komplett intézeti hálózatot, háromezer kutatóval együtt venné el tőlük a kormány.
A sajtótájékoztatón a nemzetközi sajtó tőlünk tudósító krémje jelent meg, megfigyelőként az Európai Bizottság, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is.
Az átvétel nem javít semmin
Lovász szerint a kormány terve fenyegetés az akadémiai szabadságra és a kutatói autonómiára. Mint mondta, a magyar kormány eddig nem tudta megindokolni, miért lesz jó, ha a kutatóintézetek nem az MTA irányítása alatt működnek tovább.
Jól működő, magas színvonalú irányítás alatt volt eddig is az akadémiai kutatóhálózat, az elért eredmények és a rendelkezésre álló pénz alapján
a kutatóhálózat Európa legjobbjai közé tartozik
– szögezte le Lovász.
A vita során az MTA elismerte, hogy a kutatóintézetek működése javítható, de arra egyszer se kaptak választ, miért kell leválasztani a őket az MTA-ról. Folyton csak azt ismételgették nekik, hogy nem jó az innovációs teljesítmény, de ennek megjavítására nem álltak elő stratégiával. Lovász úgy fogalmazott, hogy
„nagyapaként jó ismerem a gyerekek érvelését: mert csak”.
Meggyőződésük, hogy az állítólagosan alacsony innovációs teljesítmény nem fog javulni, ha az MTA alapkutatást végző intézeteit kiveszik a köztestület felügyelete alól. A kutatóintézet leválasztása ellenben nagyon komoly jogi problémákkal fog járni.
Eltűnhetne az alapfinanszírozás
A törvényjavaslat értelmében az MTA kutatóintézetei az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) kerülnek, amelynek tizenhárom fős irányító testületébe hat főt az MTA, hat főt a kormány delegál. Emellett létrehoznák a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány KFI tevékenységével kapcsolatban.
Az MTA szerint rendkívül aggályos, hogy a javaslatban nincs biztosíték a kutatóintézetek alapfinanszírozására, és nincs törvényi garancia a kutatóhálózat képviseletére sem az ELKH-t vezető testületben. Emellett a javaslat sérti az MTA tulajdongyakorlási jogait is.
Inkább zsarolás, mint vita
A felek közti vitában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkérdőjelezhető tárgyalási módszerekhez, fenyegetőzéshez, zsaroláshoz folyamadott – értékelte az egy évet Lovász. Ezért a parlamenti frakcióvezetőknek írt levélben kérte, hogy az országgyűlési képviselők fontolják meg a tervezet elfogadását.
Az MTA elnökeként legfontosabb feladatának tartja, hogy ne romoljanak a kutatók munkakörülményei az új rendszerben se. Lovász arról is beszélt, hogy nagyon remélik, a magyar tudósok ne hagyják el az országot. Nem ennyire optimista Török Ádám főtitkár, aki szerint
„56 után újabb hulláma érkezhet a kutatók távozásának”.
Lovász szerint mindenki veszítene az átalakítással, de a társadalomtudományok jobban sérülhetnek a természettudományoknál.
A MTA helyzete más, mint a CEU-é, ez a legrégebbi magyar tudományos intézmény – reagált az egyetemmel kapcsolatos felvetésre. Mint mondta,
„mi nem tudunk Bécsbe költözni”.
A parlamenti vita előtt Lovász László minden frakcióvezetőnek rövid levélben foglalta össze érveiket, álláspontjukat. Ezek értelmében az MTA
- nem ismeri az elfogadásra váró törvény célját,
- az új irányító testületébe az MTA minden törekvése ellenére sem került be az irányított kutatóhálózat képviselete, ami ellentmond az eddigi és indokolt önkormányzatiságnak,
- közfeladata ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres pénzt kell adni a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire; a köztestület tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása ellentétes lehet az Alaptörvénnyel az ellentételezés nélküli kisajátítás miatt,
- megkerüli a tervezet az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak személyi bérének nem pályázati úton történő biztosítását,
- az MTA Közgyűlése határozott arról, hogy kutatóhálózatát saját szervezetén belül kívánja tartani, egyben a köztestület kész arra, hogy a kutatóhálózat irányítását olyan szervezet kezébe adja, amelyben az állam a nemzetközi gyakorlat szerinti arányban képviselteti magát.
A kormány nem hátrál, ez derül ki a az ITM közleményéből. Ennek legfontosabb mondata az, hogy
„minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára”.
Ez nyilvánvalóan lehetetlen, a k+f eredményét képtelenség előre megtervezni. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti – írja a Palkovics-minisztérium, amely megismétli az MTA által alátámasztatlannak tartott ítéletet, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni.
Leírják, hogy a 2020-as költségvetés 32 milliárd forinttal tovább növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremti az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit. Szerintük az eddigi széttagoltság megszüntetésével megvalósul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozása.
Az ITM szerint a változásokkal a kutatóintézeti hálózat autonómiája nő. Vagyis közvetlenül
a kormánypárti többségű parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek.
A kutatóhálózatot egy kétharmad részben a tudomány művelőiből álló, a minőségért személyükben felelősséget vállaló testület irányítja, javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is – írja még az ITM. Az ő olvasatukban a kormány egy éven át tárgyalt a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében az MTA vezetésével, eredménytelenül.
