Furcsa helyzet alakult ki az LMP háza táján. A vezető politikusaik egytől egyig „karanténba” kerültek, néhányan ki is léptek a pártból, mások pedig meglehetősen heves vitát folytatnak egymással. Legutóbb Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője tett olyan kijelentéseket, amelyek megdöbbentették még a saját választóikat is. Hogyan látja a párt helyzetét Pulai András politológus, a Publicus vezetője?
- „Nem ilyen pártot akartam!”
- Egyet jobbra, egyet balra
- Mit akar a 99 százalék?
- Szabad a Fidesszel egyetérteni?
Ön szerint működőképes lehet Magyarországon egy bázisdemokráciára épülő párt?
Személy szerint nekem fenntartásaim vannak a szisztéma működőképességével kapcsolatban, és úgy tűnik, az LMP vezetőségében is egyre többen látják ezt. Politikai akarat kérdése, hogy a következő kongresszuson átgondolják-e ezt a helyzetet, az ebből fakadó problémákat, és eldöntik-e, akarnak ezen változtatni, vagy a járhatatlan úton mennek tovább. Azoknak kellene erről szavazniuk, akiknek le kellene mondaniuk a hatalmukról, és mint tudjuk, ez soha sem egyszerű.
Ma szólalt meg az egyik rádióban a párt alapítója és valami olyasmit mondott, hogy ő nem ilyen pártot akart létrehozni.
Schiffer Andrásra gondol?
Igen
Éppen ő volt az, aki így építette fel ezt a szervezetet: Neki komoly felelőssége van abban, hogy az LMP alapszabálya olyan lett, amilyen. Késő bánat ma ilyesmit nyilatkozni.
Az LMP politikai szereplése az országgyűlési választások során igen ellentmondásos volt. Ön is így látja?
Igen. Egyszerre mondták, hogy ők a függetlenség pártján állnak, és azt is, hogy az összefogásban érdekeltek.
A háttérben pedig a fideszesek gyűjtöttek nekik a támogató aláírásokat,
hogy a jelöltjeik bizonyos körzetekben egyáltalán el tudjanak indulni. Mondjuk úgy, kissé zavaros álláspontot képviseltek.
Mi indokolta ezt a politikai pávatáncot?
Azt gondolom, nagyon összetett ez a probléma. Az alapszabályról már beszéltünk, aminek nagyon nehéz megfelelni. A másik:
a párton belül meglehetősen eltérő politikai elképzelések fedezhetők fel, amelyek mögött széttartó hatalmi érdekek munkálnak.
Ez utóbbiak jelen pillanatban erősebbek, mint a párt által képviselni szándékozott értékvilág. Ráadásul nem ott van a felelősség, ahol az számon kérhető volna, a döntések megint másutt születnek, és ebből egy faramuci helyzet kerekedik ki. Ezek összessége okozta, hogy az LMP néha már-már bohózatba forduló belső csatáival került be a közbeszédbe. De mindennél sokkal lényegesebb az, hogy a választási kampány során a párt a választóinak az akaratával szemben politizált. Számos mérés igazolta, hogy ezek az emberek az utóbbi években baloldalivá váltak.
Korábban a többség jobboldali volt…
Valóban, ez a tendencia a mérések szerint megfordult. Az LMP szavazók kétharmada a kampány idején már baloldalinak vallotta magát. A politikai nézetektől függetlenül
a szavazóik 99 százaléka kormányváltást akart, és szorgalmazta volna az együttműködést a baloldali ellenzék pártjaival.
A baloldallal való együttszavazási hajlandóság a méréseink alapján mindig 20 százalékkal magasabb volt, mint egy esetleges jobboldali párttal. Végül ez az együttműködés elmaradt, amiért meg is büntették a szavazók a pártot. Nem lehet hosszú távon eredményes az a politikai formáció, amely a szavazói akaratával szembe megy. Most ennek isszák a levét.
Annak idején egyfajta hármas irányt véltem felfedezni a párt vezetésében. Mintha mást képviselt volna Szél, Hadházy vagy éppen Ungár…
Aztán a kampány során ez két irányra szűkült, az egyik csoport balra, a másik jobbra húzta a szekeret, és valami olyasmi helyzet állt elő, mint Kőműves Kelemenék esetében: amit építettek nappal, lerombolták éjjel.
Hadházy arról beszélt, hogy a Fidesz-barátság túl erős volt az LMP-ben.
Ez a téma szinte minden ellenzéki párt környékén feltűnt. Én ezt óvatosan kezelném, bár az LMP esetében erre meglehetősen sok jel utalt.
Hogy mást ne említsek, Ungár családi kötődése, a közös aláírásgyűjtés, a konzultációk Schmidt Máriával.
Az is kétségtelen, hogy a Fidesz érdekét szolgálta, hogy az LMP nem fogott össze a többi ellenzéki erővel. Nem ismerem annyira a szerepelőket, nem láttam kvaterkázni a két párt politikusait, de ami a választáson történt, az meglehetősen egyértelmű.
Ön hogyan látja ebben Ungár Péter szerepét?
Ha ő visszalépett volna a választó kerületében a DK-s jelölt javára, Varga Mihály talán nem nyert volna mandátumot. Az LMP egyedül akart legyőzni mindenkit, amire semmi esélye nem volt. Az ilyen konfliktusokban persze nem csak Ungár, a DK is ludas, megkötötték magukat és egy másik körzetben nem voltak hajlandók visszalépni. Nem sikerült az ellenzéki oldalon mindenkinek felmérni a felelősségét.
Amit most a Fidesszel kapcsolatban nyilatkozott, tekintsük írói munkássága részének?
Önre bízom.
Hogyan látja Demeter Márta szerepét az LMP jövőjét illetően?
Ha őszinte lehetek, sehogy. Néhány napja még azért kellett harcolnia, hogy felvegyék a pártba, ma pedig már az sincs kizárva, hogy hamarosan ő lehet az egyetlen magyar pártelnök nő. Egy olyan valaki kerül potenciálisan ilyen helyzetbe, aki még meg sem melegedett az adott helyen.
A párt minden korábbi vezetője a büntetését tölti.
Erre mondtam, hogy ez a helyzet már-már abszurdba hajlik. Sok múlik a következő kongresszusaikon, hogy képesek lesznek-e a helyzetet normális irányba terelni, a bölcsesség kerekedik-e felül, vagy valami más.
Ha jól döntenek, az talán visszacsábítja azokat a szavazókat, akik az utóbbi hónapokban hátat fordítottak a pártnak.
Nem szívesen tippelnék arra, milyen döntés születik majd, de ha nem lépnek a centralizmus irányába, a válság akár még mélyülhet is.
Milyen jövő vár ön szerint az LMP-re?
Az adatokból azt látjuk, hogy elvesztették a szavazóbázisuk felét. Akik a kampányban melléjük csapódtak – és talán még egy kicsivel többen is -, le fognak morzsolódni. Ha változtatnak a működésükön, stabil 5 százalék feletti bázisukkal akár a középpárti helyzetüket is meg tudják majd tartani. Ha nem ezt teszik, és folytatják azt, amit elkezdtek, könnyen az Összefogás sorsára juthatnak. Akkor ismét válaszút elé kerülnek: a megszűnést, vagy az összefogást választják-e inkább.
Akik elpártoltak, hol köthetnek ki?
Jelenleg a bizonytalanok táborában vannak. Kétharmaduk továbbra is kormányváltást szeretne, ha ezt nem remélhetik az LMP-től az MSZP-Párbeszéd illetve a DK soraiban keresnek majd politikai otthont maguknak.
