A határidő lejárt: Lengyelországnak válaszolnia kellett az Európai Unió Bizottságának kétségeire az igazságügyi reform kapcsán. Viszont Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint ez érdemben nem történt meg.
Az EU azt kifogásolta, hogy a parlament a jövőben leválthatja a Legfelső Bíróság tagjait, vagyis befolyásolhatja az igazságszolgáltatást, melynek függetlenségét fontos uniós alapelvnek tekintik Brüsszelben. Frans Timmermans kedden arról beszélt, hogy az, amit Mateusz Morawiecki miniszterelnök prezentált, nem megfelelő válasz az EU aggályaira. A 94 oldalas dokumentum nem tesz mást, minthogy megismétli Varsó álláspontját – hangsúlyozta Timmermans. Szerinte volt egy kompromisszumos tárgyalási javaslat az asztalon, de ebből a lengyel kormány dokumentuma nem tartalmaz semmit sem.
Az Európai Bizottság decemberben indított eljárást az úgynevezett 7. cikkely szerint, ha Lengyelország nem változtatja meg álláspontját, akkor függesszék fel a szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben. Ez az a jogi atombombaként emlegetett szankció, amelyet még sohasem alkalmaztak az EU egyetlen tagállammal szemben sem.
Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy nem szavazza meg ezt, ami vétót jelentene, hiszen minden tagállam szavazatára szükség van.
Varsó hálás Magyarországnak az uniós fórumokon tanúsított szolidaritásáért – jelentette ki Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerdán, a lengyel alsóházban mondott programbeszédében. A visegrádi csoporton belüli együttműködésről beszélve, Czaputowicz külön kitért arra, hogy Magyarország kiállt Lengyelország mellett az Európai Bizottság által tavaly decemberben elindított eljárás kapcsán.
