A pekingi csúcstalálkozó látványos gesztusai mögött kemény bizalmatlanság húzódott meg: Donald Trump delegációja egyetlen kínai ajándékot sem vitt fel az elnöki gépre, attól tartva, hogy kémchipeket rejthetnek. A gesztus jól mutatja, milyen mély a technológiai és hírszerzési versengés a világ két legnagyobb hatalma között – még akkor is, amikor éppen a „konstruktív stabilitásról” tárgyalnak.
A kémchip-paranoia történelmi gyökerei
Trump delegációja minden kínai ajándékot a helyszínen kidobott, mert attól tartottak, hogy rejtett megfigyelőeszközöket tartalmazhatnak. Az amerikaiak nem akartak saját csapdájukba esni: a hidegháború idején ugyanis ők maguk rejtettek kémchipeket a szovjet vezetőknek szánt ajándékokba.
A történet szerint Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin hosszú ideig nem értették, honnan tud Washington mindenről, amiről az autóikban beszélnek. A válasz egyszerű volt: az amerikaiak által ajándékozott autók tele voltak lehallgató eszközökkel.
A kínai vezetés pontosan ismeri ezt a történelmi előzményt – és azt is, hogy a technológiai versenyben ma már ők diktálnak. A reformok 1978-as elindítása óta Kína 200 év után ismét világhatalommá vált.
Trump újra a császár rózsás kertjében – Hszi személyesen vezette körbe
A kínai protokoll csak a legfontosabb külföldi vendégeket engedi be a császári rózsás kertbe. Trump már másodszor részesült ebben a megtiszteltetésben: Hszi Csin-ping személyesen mutatta meg neki a 490 éves rózsafát, miközben az Egyesült Államok idén ünnepli 250. születésnapját.
Trump meghívta Hszit Washingtonba, jelezve, hogy a párbeszéd folytatódik – még akkor is, ha a két ország között továbbra is rengeteg a megoldatlan kérdés.
A G2 álma és a valóság: együttműködés vagy rivalizálás?
Hszi Csin-ping tíz éve hirdette meg a „G2” koncepciót: Kína és az Egyesült Államok közösen irányítaná a világot. Barack Obama ezt mosolyogva elengedte a füle mellett, Trump viszont már első elnöksége alatt frontális támadást indított Kína ellen.
Biden 2021-ben hivatalosan is „stratégiai ellenfélnek” minősítette Pekinget, Trump pedig tavaly kereskedelmi háborút indított szinte az egész világ ellen – de a fő célpont Kína maradt.
Peking azonban nem hátrált meg: bevetette a ritkaföldfém-fegyvert, amelyre az amerikai ipar rendkívül érzékeny. Trump végül visszavonulót fújt.
A két ország tavaly ősszel Dél-Koreában fegyverszünetet kötött, amelyet most három évvel meghosszabbítottak.
Putyin és Orbán álma szertefoszlott
A kínaiak megerősítették: Vlagyimir Putyin hamarosan Pekingbe látogat. Az orosz elnök régóta arról álmodik, hogy az USA-val és Kínával együtt irányíthatja a világot – ám sem Washingtonban, sem Pekingben nem vették komolyan soha.
A Szovjetunió bukásával Moszkva elveszítette világhatalmi státuszát, és Putyin Győzelem napi parádéja inkább a gyengeséget, mint az erőt demonstrálta.
Orbán Viktor volt talán az egyetlen európai vezető, aki komolyan hitt Putyin nagyhatalmi víziójában. A magyar exminiszterelnök arra építette politikai jövőjét, hogy az USA és Oroszország újra felosztja Európát, ő pedig kiskirály lehet a kontinens közepén.
A Trump–Putyin paktum azonban szertefoszlott, Orbán pedig a politikai süllyesztőbe került. Washingtonban és Pekingben aligha hullajtottak érte könnyeket – Moszkvában annál inkább, hiszen ritka az olyan szervilis európai vezető, aki saját érdekeit is feláldozza Putyin illúzióiért.
Orbán bukása azt mutatja: az orosz érdekek kiszolgálása nemcsak erkölcsileg vállalhatatlan, de politikailag is végzetes. Rákosi Mátyás után Orbán Viktornak is erre kellett rádöbbennie.
