A roma nemzetiségi névjegyzék nagysága robbanásszerűen nőtt az elmúlt hetekben – a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2026 márciusára több tízezerrel bővült a lista, ami szokatlan a korábbi trendekhez képest.
Több beszámoló látott napvilágot olyan romákról, akik tudtuk nélkül kerültek fel a listára, elveszítve ezzel pártlistás szavazati jogukat. Itt három eset valósulhatott meg: visszaélések történtek, sikeres mozgósítás következményét látjuk esetleg rendszerhiba állt elő. Én nem tudok olyan mozgósításról, aminek ez lett volna a célja és iránya. A NVI-hez nagyjából 30 panasz érkezett az ügyben.
Ha valakit tudtán kívül regisztrálnak nemzetiségi listára, és ezért (a jog szerint) nem szavazhat pártokra, az direkt támadás a demokrácia ellen. Az ügy felveti azt a kérdést, hogy miért nincs automatikus Ügyfélkapu-értesítő? Miért kell a polgárnak „nyomoznia” saját adatai után az Nemzeti Választási Irodánál? Ez most egy le nem programozott biztonsági rés, vagy tudatosan nyitva hagyott, beavatkozásra esélyt adó lehetőség?
Akik az ügyet összekapcsolják a Tisza appal (azaz annak adatszivárgásával), vajon milyen célból teszik ezt? Egyetlen értelmes válasz az, hogy eltereljék a figyelmet a saját felelősségükről. Innentől kezdve pedig eléggé éles kérdés: ha van szivárgás, miért nem vizsgálja az NVI? Meg aztán honnan lehet valakiről tudni, hogy tényleg cigány származású-e? Ennyi erővel Szalay–Bobrovniczky Kristóf és felesége, Szentkirályi Alexandra is felkerülhettek a listára jogellenesen!
Akit érdekel, hogy tudtán kívül esetleg „romává vált volna-e választási csalás céljából”, vagy ugyan eredetileg is romaként élő honfitársunk arra kíváncsi, hogy jelentkezett-e a listára, az ellenőrizze magát: lépjen be Ügyfélkapuval a nvi.hu „Névjegyzék” menüpontjába és meg fogja találni a státuszleírásban a választ. Esetleg forduljon a helyi választási irodához (polgármesteri hivatal) személyi igazolvánnyal.
„Az NVI tájékoztatása szerint, ha valakit a tudta nélkül vetettek fel a nemzetiségi névjegyzékre, akkor személyesen, elektronikusan, vagy kézbesítési meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon, vagyis április 9-én délután négy óráig kérheti törlését a nemzetiségi névjegyzékből.” (24. hu)
Az ilyen bejelentések mintázatokat is kirajzolhatnak: hol, mikor, milyen körülmények között történtek a regisztrációk. Ez segíthet rekonstruálni azt, hogy mi történt: elszigetelt visszaélés, szervezett akció vagy súlyos rendszerhiba. A Heves megyei Kömlőn egy hét alatt 36-ról 320-ra nőtt a feljelentkezettek létszáma, a teljes népesség 1891, beleértve a választásra nem jogosult 18 év alattiak sokaságát… (HVG)
Ez az egész főleg Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökének parlamenti mandátumhoz juttatása miatt folyik: egy hónapja egyeztetett Kubatov Gáborral a kérdésben, s akkor azt mondta, hogy „a kormánypárt nem fogja akadályozni, hogy a romáknak teljes jogú képviselője legyen a parlamentben”. Akkor úgy kalkulált, hogy a képviselővé válásához nagyjából 23-25 ezer érvényes szavazatra lesz szüksége. Ezt követően kezdett gyorsan hízni a roma nemzetiségi lista. A sokak által „fideszes cigány janicsárnak” tartott Aba-Horváth ügye nem csak szimbolikus: ha nem jönne össze neki a szavazati joggal bíró (!) képviselői mandátum, akkor csak szavazati jog nélküli szószóló (!) lenne a rendszerváltó parlamentben. A listát állító nemzetiségi önkormányzatokat 100 millió forintos állami kampánypénz illeti meg. Ez kellő fedezetet nyújt a regisztráció költségeihez, és az ingyenes – kívülről nézve megalázó – mulatós bulik szervezésére a nyomorgó és háborús félelmekkel traumatizált cigány-falvak fullasztó tereiben.
Ha tehát visszaélések történtek, akkor fel kell tárni, kik a felelősök, és milyen módon tették azt, amit. Ha mozgósítás zajlott, akkor annak átláthatónak és önkéntesnek kellett volna lennie, s ha ilyenről nem tudni, akkor csak manipulációról beszélünk, ami szintén jogellenes. Egy rendszerhiba pedig az állam működőképességét kérdőjelezi meg. Egy olyan választási rendszerben, ahol egy állampolgár akár tudta nélkül elveszítheti a pártlistás szavazati jogát, a közbizalom megszűnik: mi a garancia arra, hogy a választás eredményét elfogadják az emberek?
Milyen válasz az NVI-től az, hogy „Emellett – mivel a névjegyzéki kérelemnek a választópolgár tudta nélkül, adataival visszaélve, aláírását meghamisítva történő benyújtása bűncselekmény – javasoljuk, hogy az érintettek tegyenek rendőrségi feljelentést”?
Miért nem tett az első bejelentésnél azonnal feljelentést maga az NVI? Emiatt a nyitott kérdés miatt is szükség van egy gyors, független, és transzparens vizsgálatra: itt nem egy technikai hibáról van szó, hanem arról, hogy a választás eredménye valóban a polgárok akaratát tükrözi-e majd.
És amíg erre nincs világos, hiteles válasz, addig a kérdés nyitva marad: visszaélés, mozgósítás vagy rendszerhiba – esetleg mindhárom egyszerre?
 adatai szerint 2026){kind=link}