Új vezetője van Irán Nemzetbiztonsági Tanácsának – a drónháború atyja váltja a meggyilkolt Laridzsanit.
Irán új nemzetbiztonsági vezére Hosszein Degan, a forradalmi gárda tábornoka, aki már fiatalon részt vett az amerikai nagykövetség elfoglalásában, majd a libanoni amerikai tengerészgyalogosok elleni mészárlás szervezője lett. A CIA szerint most ő az iszlám köztársaság háborús idején működő tényleges irányítója, miután elődjét, Ali Laridzsani filozófus-politikust egy izraeli rakétatámadás megölte. Teheránban új korszak kezdődik: a gondolkodás embereit felváltották a technokraták és fegyveresek.
A Khamenei-dinasztia árnyékában
Az iráni Nemzetbiztonsági Tanács vezeti az országot a háborús időszakban. Formailag az államfő és a vallási vezető, Khamenei ajatollah családja – az immár hatalmi utódlásként szereplő Modzstaba Khamenei – irányítja az államot, de a tényleges hatalom a Tanács titkárának kezében összpontosul.
Ez volt hosszú éveken át Ali Laridzsani, aki Nyugaton is ismert reformális technokrata volt, amíg izraeli csapás meg nem ölte. Most őt váltotta Hosszein Degan, a hadsereg egyik legrettegettebb parancsnoka.
A „diákforradalmárból” drónhadúr
A 69 éves Degan egyike volt annak a diákcsoportnak, amely 1979-ben elfoglalta az amerikai nagykövetséget Teheránban.
Innen vezetett az útja a Forradalmi Gárdához, ahol gyorsan emelkedett a ranglétrán: a libanoni hadműveletek irányítójaként közvetlen felelősséget vállalt az amerikai tengerészgyalogosok elleni 1983-as bejrúti robbantásért, amely 300 katonát ölt meg – az Egyesült Államok történetének addigi legvéresebb terrortámadásában.
Azóta Degan az amerikai „halállistán” szerepel.
Miniszterként 2013 és 2017 között kulcsszerepe volt az iráni–kínai hadiipari együttműködés kiépítésében. Mérnöki képzettsége lehetővé tette, hogy vezetésével születjenek meg Irán drónfegyverei, amelyek később az orosz hadsereg szolgálatába is kerültek.
Míg Moszkva kezdetben importálta ezeket, hamarosan már saját gyártósorra állt át Teherán licenc alapján – megteremtve az orosz–iráni hadi szövetség egyik legfontosabb pillérét.
Laridzsani – Descartes a sivatagban
Degan katonai pragmatizmusával éles ellentétben Ali Laridzsani filozófus volt, aki Descartes, Kant és Kripke munkáit fordította és elemezte, miközben a síita hatalmi rendszer legbelső köreiben mozgott.
Laridzsani felfogását „iszlamista karteziánus” racionalizmusnak nevezte a CIA: a nyugati kétkedés módszerét ötvözte a síita dogmával. A perzsa inkvizitor tanítása egyszerű volt: a kétely felszabadít – de csak akkor, ha a végső bizonyosság Allahé.
Ez a sajátos eszmevilág egy ideológiai alapot adott a teokrata államnak: Iránnak kötelessége mindent megkérdőjelezni, ami nyugati – nemzetközi jogot, globalizmust, függőséget. A „függetlenség” így vallási dogmává vált.
Laridzsani ezt az eszmét tette az iráni atomprogram filozófiai alapjává, ezért bízták rá a tényleges államirányítást, amikor Khamenei egészsége meggyengült.
A filozófus végnapjai
A síita ideológus az utolsó hónapjaiban már a belső lázadozások vérbe fojtását vezényelte, miközben saját elméleti ellentmondásai közé szorult.
„Tanuljunk Teng Hsziao‑pingtől!” – ez volt az utolsó parancsa a diáktüntetések leverése előtt. Ahogy 1989-ben Pekingben, úgy Teheránban is a politika győzött az emberéletek felett. Laridzsani ezzel azt az utat választotta, amelyben a „rendszer megőrzése” minden erkölcsi elvet felülír.
Halála után az iráni filozófia némán maradt – helyét a hadiipar és a titkosszolgálatok vették át.
Új korszak: Irán technokratái
A CIA szerint jelenleg Irán valódi irányítója már nem a Khamenei‑dinasztia, és nem is egy pap, hanem egy tábornok‑mérnök: Hosszein Degan, akinek politikai logikája egyszerű, de kimondottan halálos.
Ugyanabból a forradalomból érkezett, de ő már nem ideológus, hanem rendszer‑fenntartó technokrata — fegyverrel, drónnal és kínai támogatással.
Miközben Donald Trump az Irán ellen indított háborúban kénytelen elhalasztani pekingi útját, Teheránban az új titkár a romok között is konszolidál: a rendszer életben tartásának ára már nem erkölcsi, hanem pusztán logisztikai kérdés.
Irán új vezére, Hosszein Degan tehát nem gondolkodik, hanem cselekszik.
Laridzsaninak a „kétely szabadságát” köszönhette a rezsim — Degannak a túlélését.
