Az Egyesült Államok és Izrael tovább folytatják az Irán elleni légicsapásokat, miközben Teherán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. A konfliktus gyorsan eszkalálódik: a Perzsa-öböl államai légiriadót rendeltek el, több drónt elfogtak, és Irán vezetése további megtorlást ígér. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni vezetésen belül is láthatóvá váltak a feszültségek, miközben Washington és Jeruzsálem stratégiai célja Irán katonai és politikai infrastruktúrájának meggyengítése.
Amerikai–izraeli légicsapások folytatódnak Irán ellen
Szombat késő este az amerikai és izraeli erők újabb hullámban támadták Irán katonai és energetikai infrastruktúráját. A legfrissebb hírek szerint Izrael Teherán melletti üzemanyagraktárakat bombázott, amelyek az iráni hadsereg ellátásában játszanak kulcsszerepet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az energia-infrastruktúra elleni csapások célja Irán destabilizálása, és „a változás lehetővé tétele” az országban.
Az Egyesült Államok katonai célpontokat támadott, köztük a Forradalmi Gárda egységeit, légvédelmi rendszereket és rakétaindító állásokat.
Irán válasza: megtorlás és fenyegetések
Irán de facto vezetője, Ali Laridzsáni kijelentette, hogy Teherán eltökélt a megtorlásban, és az Egyesült Államoknak „meg kell fizetnie az ajatollah halálának árát”. Laridzsáni hangsúlyozta:
„Népünk velünk van, vezetésünk egységes, nincs megosztottság Izrael és Amerika elleni harcban.”
A feszültséget tovább növeli, hogy a Forradalmi Gárda szerint rakétákat és drónokat indítottak amerikai és izraeli célpontok ellen, köztük Haifa és Dubai kikötője ellen is.
Ugyanakkor Irán belső megosztottsága is láthatóvá vált
Maszúd Pezeskian iráni elnök bocsánatot kért a Perzsa-öböl államait ért iráni csapások miatt, ám más iráni vezetők bírálata után visszavonta kijelentéseit. Ennek ellenére Irán folytatta a támadásokat, ami a vezetésen belüli törésvonalakra utal.
A Perzsa-öböl államai légiriadót rendeltek el
Irán korábbi ígérete ellenére, miszerint nem támadja a szomszédos országokat, a térség több állama is célponttá vált Bahreinben és Katarban légiriadó volt, az Egyesült Arab Emírségek elfogott több iráni rakétát és drónt. Szaúd-Arábia több mint 30 drónt semmisített meg Rijád környékén.
A támadások miatt a térség légiforgalma jelentősen akadozik.
Trump változó üzenetei: kurdok, szárazföldi csapatok, felelősség kérdése
Donald Trump amerikai elnök korábban Iránt hibáztatta egy február 28-i légicsapásért, amely iráni iskolásokat ölt meg, de elismerte, hogy erre nincs bizonyíték. Már az amerikai vezető lapokban is megjelentek azok a hírek mely szerint a felelősség az USA-t terheli. Néhány nap különbséggel Trump ellentmondó nyilatkozatokat tett a kurd erők bevonásáról, nem zárta ki, hogy a jövőben szárazföldi csapatokat küldjenek Iránba, de „jelenleg csak pusztítjuk erőiket”
A fegyverek nem hallgatnak, a megoldás pedig nincs a láthatáron
A legfrissebb hírek szerint Irán továbbra is indít drón- és rakétatámadásokat a Perzsa-öböl államai ellen, valamint amerikai katonai bázisokat is célba vett, köztük a térség legnagyobb amerikai támaszpontját Katarban. Izrael ellen is folytatódnak a légitámadások, köztük egy haifai olajfinomítót vettek célba.
A konfliktus immár több országot érint, és a térségben széles körű katonai eszkaláció zajlik. A helyzet gyorsan romlik. Míg az USA és Izrael folyamatosan támadja Irán katonai és energetikai infrastruktúráját, Irán rakétákkal és drónokkal válaszol, több országot bevonva a konfliktusba. A Perzsa-öböl államai aktívan védekeznek, légiriadók és elfogások sorozatával.
Az iráni vezetésén belül is látható a megosztottság, de Trump változó üzenetei is csak bizonytalanságot keltenek a konfliktus jövőjét illetően.
A térségben kialakult helyzet a 2026-os év egyik legveszélyesebb geopolitikai válságává vált.
