A modern háború többé nem a lövészárokban dől el, hanem a technológiában: drónok, algoritmusok és gazdasági nyomás határozzák meg, ki meddig bírja, ki kényszerül térdre. A frontvonalak átrendeződtek – és ezzel együtt a stratégiai gondolkodás is.
„A jövő háborúihoz technológiai szövetségesek kellenek” – hangsúlyozta Valerij Zaluzsnij tábornok, Ukrajna korábbi vezérkari főnöke és jelenlegi londoni nagykövete, aki immár az elnöki posztra pályázik. A Chatham House-ban tartott előadásán a „robotok háborújáról” beszélt, kiemelve: a harcmezőn drámaian csökken az emberi tényező súlya.
A több mint négy éve tartó orosz–ukrán konfliktus kapcsán úgy fogalmazott: ideje elfelejteni azt a régi doktrínát, amely szerint a győzelem a fronton történő maximális megsemmisítéssel érhető el. Szerinte az Oroszországgal szembeni siker kulcsa az, hogy a háborút olyan költségessé tegyék Moszkva számára, hogy az végül beleszakadjon.
Henry Kissinger egykor így foglalta össze a kis államok esélyeit:
„Egy nagyhatalommal szemben már az is győzelem, ha elkerülöd a vereséget.”
Zaluzsnij szerint ma is ez a logika működik. Irán is a „kimerítés háborúját” játssza. Hasonló stratégiát követ Teherán is: célja, hogy az USA számára túlságosan megterhelővé tegye az iráni háborút.
Brad Cooper admirális a Centcom parancsnoka azonban azt állítja:
„A világ két legjobb hadserege”, az amerikai és az izraeli, gyorsabban halad az iráni erők megsemmisítésében, mint azt tervezték.”
Rubio külügyminiszter szerint azért csaptak le most Iránra, mert az ország atom- és rakétafejlesztése olyan ütemet vett, ami hamarosan nukleáris fenyegetést jelenthetett volna Izraelre. Trump elnök úgy érzi: az iráni légvédelem összeomlóban van, de meglepte, hogy Irán közeli arab szövetségeseiket is megtámadta – éppen azokét, akik korábban a katonai akció ellen érveltek.
A Hormuzi-szoros bezárása: globális zsarolás energiafronton
Irán gerillaharcot vív: célja emelni a háború árát. Ennek jegyében lezárta a Hormuzi- szorost – ahol a világ olajkereskedelmének 30, a cseppfolyósított gáz exportjának 20 százaléka halad át –, és leállásra kényszerítette Katar egyik legfontosabb LNG-üzemét. Ezzel nemcsak az USA-t, de a globális energiapiacot is túszul ejti.
Teherán Washington gyengülésére számít: az amerikai közvélemény már így is idegenkedik a háborútól, ráadásul Trump a kampányban azt ígérte, nem indít Afganisztán- vagy Irak-szintű külföldi hadműveletet. Ha a konfliktus elhúzódik, az súlyos politikai veszélyt jelenthet számára.
A CIA új frontot akar nyitni – de kockázatos áron
Washington állítólag belső lázadást próbál szítani Iránban: hónapok óta felfegyverzik a kurd kisebbség fegyvereseit. Ez viszont könnyen összeütközéshez vezethet Törökországgal, ahol Erdogan elnök ezt vörös vonalnak tekinti.
Közben propaganda-videók árasztják el az internetet arról, hogy Irán népe ünnepli Khamenei ajatollah halálát – ám szakértők szerint ezek mesterséges intelligenciával létrehozott hamisítványok, amelyek inkább Trump politikai álmait szolgálják, mint a valóságot.
Izrael rakétacsapása és a muzulmán világ felbolydulása
Izrael rakétatámadást mért Kum városára, ahol már az ajatollah utódjának kijelölésére készültek. Khamenei megölése sok muszlim országban dühöt szított: Pakisztánban gyászmenetek és Amerika-ellenes tüntetések zajlanak.
Irán igyekszik a konfliktust az egész muzulmán világ és az USA–Izrael közötti háborúvá szélesíteni, de szövetségesei – Oroszország és Kína – meglepően passzívak. A jelek szerint a két hatalom fegyverei nem állták ki a próbát az amerikai–izraeli technológiával szemben.
Trump számára mindez diplomáciai előkészítés is: áprilisban Pekingbe utazik, hogy a Tiltott Városban újraalkossa a két szuperhatalom viszonyát.
