Az iráni rezsim elleni amerikai katonai művelet lehetősége napról napra valóságosabbnak tűnik. A nyugati sajtóban megjelent információk szerint az Egyesült Államok fegyveres erői teljes készenlétben állnak egy lehetséges katonai beavatkozásra, miközben a diplomáciai tárgyalások nem hoznak áttörést. Washingtonban még nincs végső döntés
Értesülések szerint az amerikai nemzetbiztonsági vezetők tájékoztatták Donald Trump elnököt, hogy a hadsereg „már szombaton” képes lenne csapást mérni Iránra. Bár a döntés még nem született meg, a Fehér Ház köreiben egyre inkább beszédtéma a katonai opció.
A sajtó szerint az Egyesült Államok a Közel-Keleten akkora légierőt koncentrált, amekkorát 2003, az iraki invázió óta nem láttak. Mindez arra utal, hogy Washington komolyan számol egy Irán elleni katonai forgatókönyvvel. Közben a Genfben tartott amerikai–iráni tárgyalások sem vezettek előrelépéshez.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt újságírók előtt úgy fogalmazott:
„Számos ok és érv szólhat az Irán elleni katonai fellépés mellett.”
Hasonlóan kemény hangnemben nyilatkozott az alelnök, J.D. Vance is, aki szerint az iráni fél „nem hajlandó elismerni Trump vörös vonalait”, ami tovább szűkíti a diplomácia mozgásterét.
Teherán háborús készültségbe helyezte magát
A tavaly júniusi válság után az iráni vezetés ismét katonai készenlétbe helyezte erőit. Elemzők szerint a mostani helyzet a teheráni rezsim számára a legnagyobb katonai fenyegetést jelenti 1988 óta, az iraki háború lezárását követően.
Az iráni állami média arról számolt be, hogy a Forradalmi Gárda haditengerészete egységeket telepített a Hormuzi-szorosba, és rakétákat helyezett el a part mentén. A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségű: a világ tengeri olajforgalmának mintegy 20 százaléka halad át rajta. Irán nem zárta ki, hogy egy esetleges konfliktus esetén elzárja ezt a vízi útvonalat.
A feszültséget tovább növeli, hogy ugyanebben a térségben az orosz és kínai haditengerészet is közös gyakorlatokat tart — mindössze néhány tucat kilométerre az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozótól.
„Mozaikvédelem” és bunkermegerősítések
Az iráni stratégiának központi eleme az úgynevezett „mozaikvédelem”: ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a katonai parancsnokok a felső vezetés kiesése esetén is autonóm módon irányítsák egységeiket. Ennek részeként Irán országszerte szétosztotta rakétaállásait és megerősítette kommunikációs hálózatait.
Műholdfelvételek alapján az iráni hatóságok jelentős védelmi munkálatokat végeznek a nukleáris programhoz köthető létesítményeknél, így Isfahan, Pickaxe és Parchin térségében. A bejáratokat és alagutakat beton- és acélerősítéssel látták el, hogy ellenálljanak a légi bombázásoknak.
Belső elnyomás a tiltakozások megelőzésére
A kiszivárgott hírek szerint Teherán attól is tart, hogy egy amerikai légicsapás újabb társadalmi tiltakozásokat válthat ki az országban. Ennek elkerülésére a Forradalmi Gárda és a hírszerző szolgálatok mintegy 100 megfigyelőpontot hoztak létre a főváros környékén, hogy gyorsan reagáljanak bármilyen civil megmozdulásra.
Mit hoz a holnap
Az Egyesült Államok és Irán között az utóbbi évek legveszélyesebb diplomáciai és katonai patthelyzete alakult ki. Míg Washington a katonai opciót egyre inkább reális választásként kezeli, Teherán háborús készültségben, szövetségesei támogatásával próbálja elkerülni a rezsim összeomlását.
A feszültség fokozódásának fényében a nemzetközi közösség sürgeti a tárgyalások folytatását — ám a jelek szerint a következő napok döntő fontosságúak lehetnek a Közel-Kelet jövője szempontjából.
