2030-ban akár 9 millió alá csökkenhet Magyarorszg népessége bekövetkezhet, ha a jelenlegi trendek folytatódnak – hangzott el a CEU tanácskozásán. Ahol elmondták, hogy nemzetközi jelenségről van szó, csak Afrika jelent kivételt a kontinensek közül.
Magyarország népessége nagy valószínűség szerint 9,3 millió lesz 2030-ban. Az Orbán kormány családvédelmi akciói ellenére a családok kevés gyereket vállalnak, mert Magyarországon permanens megélhetési válság áll fenn: nagyon nehezen lehet megélni az átlagos munkabérekből, az ingatlanszerzés pedig az ifjú párok számára támogatás nélkül szinte megoldhatatlan.
Demográfiai katasztrófát hozott régiónknak a rendszerváltás
9 millióval csökkent Kelet-Közép Európa lakossága a rendszerváltást követő harminc évben – összegezte a helyzetet az ELTE közgazdasági és regionális kutató központja. Az emberek a lábukkal szavaztak: milliók emigráltak Nyugatra, a mai migránsellenes politika idején erről hajlamosak sokan elfeledkezni. Hol volt a legnagyobb a csökkenés abban a 11 uniós tagállamban, amely korábban szocialista országnak számított és ahol a népesség összesen 111 millióról 102 millióra csökkent 1990 és 2020 között?
A népesség fogyása meghaladta a lakosság 20%-át Lettországban, Bulgáriában és Litvániában ugyanakkor, ha csekély mértékben, de még növekedett is Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában. Vagyis az egykori Habsburg birodalom jobban szerepelt a népesség megtartásában, mint a Szovjetunió. És Magyarország? Itt 7%-os a csökkenés vagyis körülbelül megfelel az átlagnak.
Az egész régióban az volt megfigyelhető, hogy viszonylag kedvező volt a korfa az induláskor, és ez villámgyorsan romlott a rendszerváltás után. Jól látszik ez Romániában ahol a Ceausescu rendszer a Ratkó politikával próbálkozott vagyis tiltotta az abortuszt, és ennek következtében a lakosság létszáma elérte a 23 milliót, amely mára 19 millióra csökkent, és ezek közül is sokan külföldön élnek és dolgoznak.
Kevés gyerek születik
Átlagosan 1,46 volt a mutató miközben 2,1 kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség.
Magyarország 1,44-el itt is az átlag közelében helyezkedik el, de ez csak annyit jelent, hogy a gyerekszám csökkenése nagyjából megfelelt a regionális trendnek, és az egyik legfőbb oka volt a népességfogyásnak. Ezt viszont ellensúlyozta az átlagos életkor meghosszabbodása vagyis a régióban tovább élnek az emberek.
Mindenütt a régióban a nyugdíjasok váltak a legnagyobb választói tömbbé, és ez alapvetően befolyásolja a döntéshozók lehetőségeit is. Nemcsak ebben a régióban van ez így: Franciaországban a Macron kormányzat kénytelen volt elhalasztani a nyugdíjreformot, melyet jobbról is és balról is elszántan bíráltak a populista pártok.
Migráció: ellentmondásos kép
Csehországban, Szlovéniában és Magyarországon kedvező a kép a hivatalos statisztikák alapján: többen érkeztek mint ahányan emigráltak. Litvániában és Lettországban viszont a negatív mérleg meghaladja a népesség 15%-át úgyhogy reális perspektíva a kis balti államok kihalása hosszabb távon.
A perspektívát sokban meghatározza a múlt: az öregedő társadalom egyre kevesebb gyereket produkál.
“A demográfiai örökség tartósan tartósan és erőteljesen befolyásolja a népesedési pályákat” – hangsúlyozza a tanulmány rámutatva arra, hogy a kormányok lehetőségei ezen a téren meglehetősen korlátozottak. A régió kormányai általában migránsellenes politikát folytatnak annak ellenére, hogy mind nagyobb a munkaerő szükségletük, melyet hazai forrásból nemigen tudnak kielégíteni. A politikai és a gazdasági racionalitás itt is szembemegy egymással, mert migráns ellenes jelszavakkal lehet szavazatokat szerezni miközben a gazdaság fejlesztéséhez mind nagyobb szükség lenne bevándorlásra.
A kérdés az egész nyugati világban akut probléma, ezért hangsúlyozta karácsonyi prédikációjában XIV. Leó pápa, hogy
“isten csak ott van jelen, ahol az embert befogadják.”
