Az ukrajnai háború miatt hatalmas profitot realizáltak az európai fegyvergyárak, melyek a NATO 5%-os GDP kritériuma miatt igen optimistán nézik a jövőt. A közel-keleti konfliktus is óriási megrendeléseket hozott a világ hadiiparának úgyhogy sok országban a fegyvergyártásban látják a kiutat a gazdasági válságból.
“Az elmúlt két évben a világ fegyvergyárainak üzleti forgalma jelentős mértékben megnövekedett, és ennek első számú oka: Oroszország agressziója Ukrajna ellen” – nyilatkozta a SIPRI munkatársa a Deutsche Wellenek. Nan Tian részt vett a Stockholmi
Békekutató Intézetében a jelentés összeállításában, mely szerint 2024 rekordév volt a fegyvergyárak számára a világban, de nagyon egyenlőtlen elosztásban, mert például az európai hadiipar dinamikusan nőtt, míg az USA-é szinte stagnált, a kínai pedig egyenesen csökkent.
Ez utóbbi adattal kapcsolatban azért sok a kétség, mert a statisztika Kínában szigorúan kormányzati ellenőrzés alatt áll – éppúgy mint Magyarországon. Ki a bajnok?
Japán, melynek védelmét elvben az Egyesült Államok garantálja, de miután jelenleg Trump ül a Fehér Házban, Tokióban senki sem lehet biztos abban, hogy az USA állja is a szavát?! A második helyezett az Németország, amely immár teljesen komolyan veszi az orosz fenyegetést miközben Merkel kancellár még nem is oly régen az együttműködést hangsúlyozta. A harmadik helyen Dél Korea áll, amely egyrészt tart Észak Koreától, mely Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban, másrészt pedig ki tudta használni azt a lehetőséget, amely abból adódik, hogy a NATO tagállamok elfogadták Trump zsarolását, és fokozatosan a GDP 5%-ára emelik a katonai költségvetést annak ellenére, hogy gazdaságuk nem muzsikál igazán jól.
A német hadiipar 36%-kal emelte teljesítményét két év alatt
“Nagyon komoly kereslet mutatkozott a német hadsereg oldaláról” – mondta a SIPRI munkatársa a Deutsche Wellenek. Itt problémák is jelentkeztek hiszen a német tábornokok számára a méregdrága tankok nagyon fontosak míg az ukrajnai háborúban kiderült, hogy olcsó drónok pillanatok alatt végezhetnek velük.
Már Napóleon császár is megjegyezte, hogy a tábornokok mindig az előző háborúból indulnak ki, és ezért tévednek a következőben.
Németország utoljára nyolcvan éve háborúzott, és a második világháborúban a páncélos hadseregek nagy szerepet játszottak. A német villámháborús stratégia jórészt rájuk épült, ezért a német állam továbbra is forszírozza a tankok gyártását miközben másutt már sokkal inkább a dróngyártást tartják fontosnak. Ukrajnában már nemzetbiztonsági szempontok miatt a kijevi kormány kénytelen volt korlátozni a drónok exportját, mert annyira kelendőek az ukrán drónok, hogy a hazai hadseregnek nem jutna elég, ha hagynák a piaci szabályok érvényesülését. Jellemző a helyzetre, hogy a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium is szívesen vásárolna ukrán drónokat, de jelenleg az amerikaiak is a várólistán vannak, mert a hazai front abszolút prioritást élvez.
“Oroszország átállt a háborús gazdaságra”
Ezt állapította meg a SIPRI munkatársa az elmúlt három év adatait elemezve. Ez nem igazán újdonság hiszen Lenin a német első világháborús gazdasági modellje alapján képzelte el a szocializmust.
Sztálin is ezt a modellt folytatta, és a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a hadiipar abszolút prioritást élvezett. Ezen csak Jelcin és azután Putyin változtatott Oroszországban, ahol még a nyolcvanas években is kenyérért álltak sorban az emberek miközben a hatalom fegyverkezési versenyt folytatott a nála sokkal fejlettebb Egyesült Államokkal.
Putyin a 2008-as nagy pénzügyi válság során döntött úgy, hogy nem a reformok útján indul el hanem visszatér a régi szovjet útra, és megpróbálja “visszaszerezni” a Szovjetunió mind nagyobb részét.
Ez Georgia – Grúzia esetében 2008-ban részben sikerült is, 2014-ben pedig következett a Krím félsziget, 2022 februárjában pedig a villámháborús terv Ukrajna lerohanására. Ez kudarcba fulladt, de a hadigazdaság felpörgött Oroszországban. Csak egyetlen példa: Oroszország 152 milliméteres ágyúlövedékből 250 ezret gyártott az agresszió kezdetén 2022-ben míg 2024-ben már 1,3 milliót. Ez 420%-os növekedés három év alatt. Putyin ezenkívül személyesen utazott el Észak Koreába, hogy további ágyúlövedékeket importáljon. Ezenkívül kívül még katonákat is kapott Észak Korea furaurától, az immár atomfegyverrel rendelkező Kim Dzsong untól.
Oroszország ezenkívül rengeteg hadianyagot és alkatrészt importál Kínából, de erről nincs semmilyen hivatalos információ.
Kína hadiiparának a teljesítménye csökkent
Legalábbis ezt jelzi a SIPRI, de ezzel kapcsolatban komoly kétségek vannak a világban főként az Egyesült Államokban, amely első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Pekinget 2021 óta.
A SIPRI jelentése szerint a kínai hadiipar teljesítmény azért csökkent 10 százalékkal két év alatt, mert a korrupciós vizsgálatok megrendítették az egész ágazatot.
Kína nem katonailag hanem gazdaságilag és technológiailag akarja meghódítani a világot. Ezért hirdette meg Hszi Csin-ping elnök azt a programot, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésének első helyét tűzte ki célul 2025-re. Ez nyilvánvalóan nem sikerült. Washington emiatt szakított az együttműködés programjával Kínával, és deklarálta azt, hogy az USA első számú stratégiai ellenfele Kína. Hszi Csin-ping elnök céldátuma a mesterséges intelligencia fejlesztésének első helyére 2030. Az USA figyel: Dél Koreában Trump találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, aki jövőre Washingtonba látogat, hogy viszonozza az amerikai elnök pekingi látogatását. A világháborút mindenki szeretné elkerülni, mert az globális katasztrófát okozna, de a hadiipar dinamikus növekedése kiránthatja a pácból a világgazdasági válsággal küszködő nyugati nagyhatalmakat.
“Oroszország annyira ráállt a hadigazdaságra, hogy amennyiben békét kötne, nehéz lenne visszatalálnia a normális gazdasághoz”
– vonta le a konklúziót Putyin hadigazdaságának perspektíváiról a SIPRI munkatársa, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.
