Az Európai Unióban a számítások szerint körülbelül-belül 1,2 millió autót jelent az autóipar termeléskiesése. 1,1 millió munkavállalót érint közvetlenül az autógyárak előzetesen kalkulálható termeléskiesése.
Magyarországon mintegy 30 ezer embert érintenek közvetlenül a gyárleállások, de a beszállítói hálózattal együttesen összesen mintegy 175 ezer embert foglalkoztatnak az autógyártók. A leállások a tervezettnél kb. 35 ezer járművel kevesebb legyártását eredményezi. Amennyiben a járvány kezelése, a termelés újraindítása időben elhúzódik, akkor akár lényegesen nagyobb is lehet a kiesés.
A különféle számítások egybehangzóan azt jelzik, hogy az autógyárak maximum egy-két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek. A járvány elhúzódása – az egészségügyi kapacitások végessége miatt – szinte minden ország elsődleges érdeke ugyanakkor az autóipar túlélési esélyeit a tömeges csődök és az ezzel járó tömeges elbocsátások elkerülését csak akkor teszik lehetővé ha sürgős állami segítséget kapnak a túléléshez.
Az autóipart is váratlanul és felkészületlenül érte a világjárvány. A hosszú beszállítói lánc, az alacsony alkatrész raktárkészlet az állami beavatkozással együtt is nehézzé teszi a termelés újraindítását.
Ha ehhez hozzávesszük a járvány elmúlta utáni helyzetet biztosan tájkép csata utáni állapotot mutat majd, azaz a gazdasági visszaesést és az ennek nyomán kialakuló munkanélküliséget a gyártás beindítása után még hosszú ideig a kereslet hiánya fogja meghatározni, nehezíteni. A gyártás és kereslet a járvány előtti egyensúlyára csak hosszú távon lehet számítani.
A gyártás beindításához az állami munkahely megőrző programok mellett fel kell mérni a beszállítók helyzetét, hiszen a teljes lánc működése nélkül lehetetlen az újraindítás. És még emellett is csak lassan, fokozatosan lehet beindítani a termelést míg a járvány előtti állapot elérésére csak évek múltával számíthatunk.
