Ez a szám az utóbbi hónapokban alig változott, Bulgáriából tavasz óta többen jönnek, viszont az északi részeken, például a szabadkai táborban a számuk nem haladja meg az ötvenet. Itt várják, hogy Magyarországon keresztül Svájcba vagy Németországba jussanak.
A legtöbb menekült délről, Bulgária és Macedónia felől érkezik Szerbiába, méghozzá legtöbben Afganisztánból, majd Pakisztánból, Iránból és Irakból, míg Szíriából egyre kevesebben.
Az év eleje óta valamivel több mint 8500-an tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig az összesen 18 befogadó központban. Érdekes adat, hogy közülük több 3 ezren kifejezték megérkezésükkor, hogy Szerbiában kérnek menedékjogot, viszont csak 78-an fordultak hivatalosan is a hatóságokhoz.
A szerbiai menekültügyi szervek adatai szerint egy-egy menedékkérő volt olyan országokból is mint Ausztrália, Hollandia, Románia, Oroszország, Törökország stb.
Svetlana Palić, a szerb kormány képviselője több helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 2015 óta a helyzet teljesen megváltozott: a befogadó központokban több idő van a menekültekkel való foglalkozásra. „Arra beszéljük rá őket, hogy türelmesen várják ki, amíg bejuthatnak Magyarországra, mert az illegális határátlépés nagy veszélyekkel jár.”
Valamivel összetettebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol több mint 16 ezer menekült van és akiknek a „mozgatása” azaz az egyik területről a másikra szállítása komoly feszültségeket okoz. Ez azonban elsősorban az ország megoldatlan belső problémáiból és nem magukból a migránsokból fakad.
Egy viszonylag új útvonalon érkeznek a menekültek Bosznia-Hercegovinába: Görögország, Macedónia, Montenegró vagy Koszovó érintésével. A cél az EU tag Horvátország, majd a schengeni övezetbe tartozó Szlovénia.
