A lengyel hírszerzés volt vezetője, Andrzej Derlatka súlyos állításokat fogalmazott meg Orbán Viktorról és Szijjártó Péterről, miközben a magyar választások előtt Donald Trump utolsó pillanatban bejelentett támogatása, valamint a német politikai színtéren zajló folyamatok is új megvilágításba helyezik Magyarország és az Európai Unió viszonyát.
A lengyel hírszerzés egykori vezetője, Andrzej Derlatka úgy látja, hogy Magyarországon olyan folyamatok zajlanak, amelyek túlmutatnak a hagyományos diplomáciai kereteken. Szerinte Orbán Viktor nemcsak az Európai Unióból, hanem a NATO-ból is juttatott ki információkat, és állítása szerint a magyar miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter „orosz ügynökként” működik. Derlatka úgy véli, hogy bár a választások és a diplomáciai érzékenység miatt kevesen fogalmaznak ilyen nyíltan, a magyar kormány tevékenysége szerinte egy orosz befolyási hálózat részeként értelmezhető. Különösen gyanúsnak tartja Szijjártó Péter többszöri minszki látogatását, amelyet sem a két ország közötti gazdasági, sem diplomáciai kapcsolatok nem indokolnak. A volt hírszerző szerint Donald Trump figyelmen kívül hagyja a NATO-ból érkező biztonsági jelentéseket, noha biztosan megkapja őket.
A magyar választások előtt néhány órával Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok „teljes gazdasági erejével” támogatja Orbán Viktort, és ezzel párhuzamosan Magyarországra küldte alelnökét, J. D. Vance-t, aki kampányrendezvényen állt ki a magyar miniszterelnök mellett. A korábban emlegetett „pénzügyi pajzsról” azonban nem esett szó, noha Orbán Viktor washingtoni tárgyalásai után azt állította, hogy Trump ilyen támogatást ígért neki, hasonlóan az argentin Milei elnöknek nyújtott gyorshitelhez. Amikor a Politico rákérdezett Trumpnál, az amerikai elnök egyértelműen cáfolta, hogy bármiféle pénzügyi pajzsot ígért volna Magyarországnak, mondván: Orbán valóban kérte, de ő nem ígért semmit. A mostani bejelentés időzítése mégis azt a benyomást kelti, mintha az utolsó pillanatban érkezne meg egy olyan támogatás, amely Orbán számára létfontosságú lehet.
A belpolitikai fronton közben Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője a Hír TV-ben azzal vádolta Magyar Pétert, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője „tartótisztként” irányítja. Deutsch szerint Weber befolyása meghatározó Magyar Péter politikai mozgásai mögött. A Fidesz korábban maga is az Európai Néppárt tagja volt, ám kilépett, mielőtt kizárták volna. A konfliktus gyökere a német belpolitikáig nyúlik vissza: Orbán Viktor azért került szembe Angela Merkellel, mert felvetette, hogy a CDU/CSU működjön együtt a szélsőjobboldali AfD-vel, amelynek szélsőséges, nyíltan náci kötődésű aktivistái miatt a német konzervatívok ezt kategorikusan elutasítják. Ezzel szemben az AfD társelnöke rendszeres vendég a budai karmelitában, és a budapesti CPAC-en is részt vett, ahol arról beszélt, hogy perzsa származású párjával és két gyermekével Svájcban él.
Eközben a német kancellár, Friedrich Merz az Európai Unióból olyan szuperhatalmat kíván létrehozni, amely egyenrangú félként tárgyalhat az Egyesült Államokkal és Kínával. Merz szerint Oroszország gazdasági súlya nem teszi komoly globális szereplővé, és egyértelműen elítéli Ukrajna megtámadását. Az európai szuperhatalom terve azonban szembemegy mind Donald Trump, mind Vlagyimir Putyin érdekeivel, akik nem támogatják az EU ilyen irányú megerősödését. A cikk szerint Orbán Viktor is akadályozza ezt a folyamatot, ezért élvezi Trump és Putyin támogatását. Merz ezzel szemben Magyar Péter előretörésére számít, és ennek jegyében Münchenben találkozott a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjével, Orbán Anitával a biztonságpolitikai konferencián.
