25 állam – ahol a globális lakosság egynegyede él – minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával – ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.
A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik, és ez csak egyre rosszabb lesz.
Ha nem változik semmi sem, akkor a vízhiány egyre rosszabb lesz a világon, de mi okozza a globális vízhiányt? Az, hogy igen dinamikusan nő a vízigény mindenütt: 1960 óta ez több mint megkétszereződött a világon.
Hol a legrosszabb a helyzet? Ott, ahol dinamikusan növekszik a lakosság , és emiatt exponenciálisan nő a vízfelhasználás. Olyan országok ezek, amelyek évente a megújuló vízkészletek több mint a 80%-át kihasználják. Nem kizárólag fejlődő országokról van szó bár a döntő többség ide tartozik, de a vízkészletek igen aránytalanul oszlanak el a világon, ezért például Anglia is ebbe a csoportba tartozik.
A legnagyobb a vízhiány a következő országokban: Bahrein, Ciprus, Katar, Kuvait, Libanon és Omán.
Ha a térképre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a leginkább vízhiányos régió a Közel Kelet és Észak Afrika. Itt a lakosság 83%-a kénytelen szembenézni a vízhiánnyal. Nem sokkal jobb a helyzet Dél Ázsiában sem: ott a lakosság 74%-a van ebben a szorult helyzetben.
1 milliárd emberrel több él majd ezeken a területeken
2050-ben sokkal drámaibb lehet a helyzet, mert megnő a lakosság miközben a vízkészletek maradnak. Az előrejelzések szerint 20-25%-kal lesz magasabb a globális vízigény
2050-ben mint jelenleg. A fejlett országokat jóval kisebb veszély fenyegeti hiszen ott a vízigény valószínűleg nem nő jelentősen. Épp ezzel ellenkezőleg: Afrika vízhiánya drámaivá válhat a következő évtizedekben a nagy népszaporulat miatt. A Szaharától délre egyelőre még nincs nagy vízhiány, de ez gyorsan megváltozik a sok gyerek miatt. 163%-kal nőhet meg az igény a maihoz képest 2050-ben. Ez óriási növekedés hiszen a második helyezett Latin Amerikában “mindössze “ 43%-kal számolnak. Afrika a nagy népesség növekedéssel és vízfelhasználással dinamikusan fokozhatja a gazdaság teljesítményét, de ezt fékezheti a vízhiány, amely átlagosan 6%-ot csíp le a potenciális GDP növekedésből.
Az aszály világprobléma
A globális GDP csaknem egyharmadát – 31%-ot befolyásolhatja kedvezőtlenül a vízhiány 2050-ben – jósolják a szakértők. Négy népes ország különösen nagy gondban lesz: India, Mexikó, Egyiptom és Törökország. Ha nincs elég víz, akkor az aszály nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak, egész iparágak állhatnak le, és mindenkinek szembe kellene nézni áramszünetekkel. Indiában ezt már ki is próbálhatták 2017 és 2021 között amikor a vízhiány miatt nem tudták hűteni az erőműveket, és emiatt az ország 8,2 terrawatt óra energiát veszített.
A világ élelmiszerbiztonsága is veszélybe kerülhet, mert vízhiány lesz az öntözött földek 60% án. Ennek következtében kár érheti a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termést.
A World Resources Institute szakértői minden országnak egységes vízgazdálkodási program kidolgozását javasolják hosszú távra.
A Világbank és más nemzetközi pénzintézetek úgy támogathatják a legjobban a vízhiány elleni harcot, ha elengedik a fejlődő államok adósságának egy részét cserében azért, hogy azok átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki.
A már jelenleg is vízhiánnyal küszködő országokban méginkább koncentrálni kellene a megújuló energia forrásokra mint a szél vagy a napenergia, mert azok vízigénye jóval kisebb mint a hagyományos energia termelő ágazaté.
Magyarország helyzete viszonylag kedvező, mert a vízhiányos listán csak a 127-ik, és abba a csoportba került, ahol csak a megújuló víz készletek 10-20%-át használják fel egy évben. A 164 államot tartalmazó listán mögöttünk van Svájc vagyis ott egy kicsit jobb a helyzet, de messze megelőz minket a vízhiány tekintetében Németország, amely a 69-ik listán – írja a World Resources Institute jelentése.
