A fogínysorvadás egy viszonylag gyakran előforduló probléma a magyar páciensek körében, ami nem kizárólag esztétikai aggályokat vet fel. Az íny visszahúzódásával ugyanis szabaddá válik a fognyak, ami fokozott érzékenységhez vezet, amikor túl hideg vagy túl meleg ételeket, illetve italokat, vagy akár túl cukros élelmiszereket fogyaszt az érintett beteg. Ha pedig túl sokáig várunk a kezeléssel, akár a fog elvesztése is lehet a vége.
Az alábbiakban körbejárjuk a fogínysorvadás kérdéskörét: kitérünk arra, hogy pontosan mi okozza és hogy mi történik ilyenkor az emberi szájban. Választ adunk a címben szereplő kérdésre, emellett pedig mind a lehetséges kezeléseket, mind a probléma megelőzését bemutatjuk.
Mi a fogínysorvadás és mi okozza?
Ahogy már említettük, gyakori jelenségről van szó, ennek ellenére keveset tudunk róla. A fogágybetegség, másnéven fogínysorvadás általában az elhanyagolt szájhigiénia miatt alakul ki, de hozzájárulhat többek között a nem megfelelő táplálkozás, a fogorvosi ellenőrzések elhanyagolása, az ennek hatására épülő fogkő, a dohányzás, a stresszes életmód, a cukorbetegség, de egyes hormonális változások is. Sőt egyes esetekben még a genetika is beleszólhat a folyamatba.
E tényezők hatására kialakulhat a szájban egyfajta gyulladásos betegség, mivel a fogakon megtapad a lepedékréteg, amelyen aztán elszaporodhatnak a baktériumok. Ez a gyulladás az ínynél kezdődik – ekkor beszélünk fogínysorvadásról –, de átterjedhet a környező szövetekről, sőt a fogak csontállományára is – ez utóbbi esetben akár a fogvesztés is megtörténhet. A fogínysorvadásnak tehát „megágyaz” a hosszú ideig fennálló fogínygyulladás, amelyet a beteg nem kezeltet megfelelően.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy rendszeresen vérzik az íny fogmosás közben, ha a felülete duzzadttá és vörössé válik, az már gyulladást jelezhet. De a kellemetlen, szokatlan szájszag és az érzékeny ínyfelület is ennek az indikátora lehet. Ha pedig már azt tapasztaljuk, hogy az íny elkezd feljebb csúszni a fogon, szabaddá téve a fognyakat, akkor az a gyulladás egy előrehaladott szakasza. Legkésőbb ebben az esetben már mindenképp menjünk el szakemberhez! (A legjobb persze, ha rendszeresen járunk, és teljes egészében elkerüljük az ilyen problémákat.)
Kezelési lehetőségek
Először is megválaszoljuk az eredetileg feltett kérdést: a fogínysorvadás sajnos nem egy visszafordítható folyamat, az elsorvadt fogíny a károsodott szövetekkel már soha nem tud visszanőni. Ugyanakkor jó hír, hogy a folyamat megállítható, a sérült fogak, illetve ínyfelületek pedig kezelhetőek.
Ha ilyen problémával fordulunk a fogorvoshoz, a legelső lépés, amit ajánlani fognak, az az állapotfelmérés és egy panorámaröntgen készítése lesz. Ezek alapján meg tudják mondani, hogy mekkora a baj, és hogy milyen kezelést tudnak alkalmazni annak megoldására.
Ezután, szinte biztos, hogy egy fogkőeltávolítás fog következni. Ennek segítségével megszabadulhatunk a – többek között – gyulladást okozó fogkőtől, valamint a lepedéktől. Ezt követheti egy alapos és professzionális fogtisztítás. Ezek általában fájdalommentesek, esetleg egy kis kellemetlenséggel járnak, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fogaink újra egészségesek legyenek. Ráadásul ha komolyabb problémával nézünk szembe, akkor a további kezeléseknek is csak tiszta, fogkőmentes fogsorral vághatunk neki.
Ilyen kezelés lehet a gyökérfelszín-tisztítás, amely során a fogorvos a foggyökerek kisimítását végzi el. Ennek eredményeképp a fogíny vissza tud tapadni a fogakra. Mivel ez egy fájdalmasabb beavatkozás, ennek során helyi érzéstelenítést alkalmaznak.
Súlyosabb esetben az is előfordulhat, hogy műtéti úton tudják csak kezelni a betegséget. Megoldást jelenthet a zárt kürettázs, amelynek során a szakember megtisztítja az íny alatti részeket is a baktériumoktól, amelyek aztán nehezebben is tudnak majd megtapadni. Komolyabb probléma esetén nyílt kürettázst javasolhatnak, ilyenkor a zárt változatra már nincs lehetőség. Ebben az esetben feltárják a gyulladt gócpontot, leválasztják az ínyt a foggyökérről és így tisztítják meg – ezt minden esetben szájsebész végzi.
Az ilyen jellegű beavatkozásokat manapság lézerrel végzik. Ezzel a modern technológiával eltávolítják az ínygyulladásért felelős baktériumokat, csak úgy, mint a már elhalt vagy gyulladt szöveteket. Ilyenkor a fertőtlenítéshez is lézert alkalmaznak.
Egyes esetekben pedig fogínyátültetést is javasolhat a fogorvosunk. Ilyenkor az elveszített fogszövetet beültetéssel pótolják, amihez a környező fogínyből vagy a szájpadlásból nyernek alapanyagot. Az ép szöveteket ilyenkor hozzávarrják a még meglévő fogínyszövethez, így az elfedi a foggyökeret.
Hogy a mi esetünkben melyik eljárás javallott, azt minden esetben a fogorvosunk fogja meghatározni.
Helyezzük a hangsúlyt a megelőzésre!
Már a fogínygyulladást kiváltó tényezőket elnézve is lehet egy képünk arról, hogy mit tudunk tenni a fogágybetegség megelőzésére. Az egyik legjobb eszközünk a rendszeres és alapos száj-, illetve fogápolás. Legalább naponta kétszert mossunk fogat, lehetőség szerint elektromos fogkefével, majd használjunk fogselymet! Ezt kövesse az antibakteriális szájvíz! Sokat tehetünk fogaink egészségéért a helyes, teljes táplálkozással is, amelyben minden szükséges tápanyag megtalálható. Kerüljük az olyan káros szokásokat, mint a dohányzás!
Végül, de közel sem utolsó sorban pedig ne feledkezzünk meg a félévente – maximum évente – kötelező fogorvosi látogatásokról se! Ilyenkor a szakember mindent alaposan átvizsgál, és ha csak a legkisebb jelét is látja a fogínygyulladásnak – vagy bármilyen más problémának –, máris lépni tud. Emellett pedig szakszerűen eltávolítja a fogkövet, így a baktériumoknak kisebb esélye lesz gondot okozni a szánkban.
Láthatjuk tehát, hogy a fogínysorvadás olyan negatív változásokat okozhat a szájunkban, amelyeket már soha nem tudunk visszafordítani. Ennek ismeretében pedig máris kis áldozatnak tűnik a száj- és fogápolás, valamit a rendszeres fogászati szűrés… nemde?
