Putyin Alaszkában lemondott Venezuela támogatásáról, de arra talán nem gondolt, hogy az olaj világpiacán Trump politikájának villámgyorsan igen kedvezőtlen hatása lehet Oroszországra nézve, melynek legfőbb bevételi forrása az olaj és a földgáz exportja.
34 dollárra csökkent egy hordó Ural olaj ára decemberben, mert Trump szankciót vezetett be nemcsak az állami, de a magánexportőrök számára is, és emiatt Oroszország óriási árengedményekre kényszerül, mert a nagy vásárlók: Kína és India kihasználják szorult helyzetét. Tegyük hozzá:
a MOL is szépen profitálhat ebből, és miután az extraprofit 95%-át a kormány elvonja, ezért a nemzeti együttműködés gyengén muzsikáló rendszere is némi vérátömlesztést kap.
Putyin szemszögéből vizsgálva a dolgot: meginoghat az egész orosz költségvetés, amely a háború terhein túl most azzal is szembe kell, hogy nézzen: legfontosabb bevételi forrása radikálisan csökken. Putyin eddig fenn tudta tartani az életszínvonalat a háború ellenére, de ennek hamarosan vége szakadhat. Eszébe juthat az, amit Mihail Gorbacsov írt visszaemlékezéseiben:
”Ha magasan maradt volna az olaj ára, akkor még ma is fennállna a Szovjetunió.”
Az USA már akkor is bevetette az olajfegyvert is vetélytársának gyengítésére. Trump már nem tartja világhatalmi vetélytársnak Oroszországot, számára csak Kína az egyetlen potenciális ellenfél, de uralni akarja az olaj világpiacot, hogy alacsonyan tartsa a benzinárakat az Egyesült Államokban. Novemberben kongresszusi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ahol Trump népszerűsége a mélyponton. Ha a republikánusok sokat veszítenek, akkor Trump béna kacsává válhat, mert a kongresszus akadályozhatja politikáját.
Az átlagos választópolgár az USA-ban elsősorban azon az alapon ítéli meg a kormányzatot, hogy mennyit kell fizetni a benzinkútnál egy gallon benzinért.
Trump ezen a téren eddig jól teljesített: nem nőtt a benzin ára hatalomra kerülése óta.
Venezuelával Trump megszerezte a világ olajkészletének felét
Korábban Szaúd Arábia és Oroszország együtt irányította az olaj világpiacát míg az USA fel nem zárkózott a palaolaj kitermelése miatt. Most, hogy Trump megszerezte Venezuelát, ahol a világ legnagyobb olajkészlete van, könnyen negligálhatja Oroszország és Szaúd Arábia véleményét. Persze nem eszik olyan forrón a kását: Venezuela olajipara – épp az amerikai embargó miatt – rendkívüli mértékben elavult.
Óriási beruházásokra lenne szükség, és évek múlva lenne csak igazán eredmény. Putyin olajpánikja ugyanakkor jogos: miből finanszírozza a jövőben a költségvetést?
Régebben az olaj és a földgáz mellett, a fegyverek exportja jelentett még komoly bevételt, de miután Moszkva elnézte a digitális forradalmat, már csak nagyon kevesen vágynak orosz fegyverekre, mert a gyakorlatban kiderült: elavultak! Az azeri-örmény háborúban a török drónok pillanatok alatt végeztek az orosz harckocsikkal. Ukrajnában vitathatatlan az ukránok fölénye a drónok terén, Oroszországnak pedig Iránból kellett drónokat importálnia. Az izraeli légierő pillanatok alatt képes volt megszerezni a légtér fölötti uralmat Iránban, mert az Oroszországból importált légvédelem csődöt mondott.
Kínai értékelés szerint az orosz fegyverek legkevesebb egy generációval el vannak maradva az amerikai – kínai színvonaltól.
Putyin zsákutcában
Az orosz diktátor tudja, hogy az út lefelé vezet: decemberben hagyták jóvá Oroszország költségvetési előrejelzését 2042-ig. Ebből kiderül, hogy az olaj és földgáz exportra egyre kevésbé számíthat a moszkvai költségvetés: jelenleg a GDP mintegy 4%-a származik ebből, 2042-ben már csak 1,9%-ra számíthatnak.
Az orosz nemzeti bank alelnöke elismerte, hogy egyelőre nem tudják: miből pótolják a kieső olajjövedelmeket.
Oleg Gyeripaska orosz oligarcha, akinek az USA-ban is voltak komoly befektetései és közel áll Putyinhoz, így vázolta fel a problémát, amellyel Oroszország urának szembe kell néznie mindjárt most:
”A szent orosz államkapitalizmus változásra kényszerül, nem maradhat minden a régiben: nem csökkentjük a jóléti kiadásokat a háború miatt, nem szüntetjük meg a veszteséges állami vállalatokat, továbbra is grandiózus programokkal foglalkozunk, nem vonjuk be a magánvállalkozásokat a fontos döntésekbe.”
Putyin az energiaexporton keresztül finanszírozta “barátait”, így Orbán Viktort is
2,2 milliárd dollár jutott így Moszkvából Magyarországra. A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki eljuttatta Putyin külföldi “barátainak” listáját Londonba illetve Washingtonba, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről. A listán nem találták meg Orbán Viktor nevét, de hát sok lista lehet. Putyin mindenesetre a titkosszolgálaton keresztül jelezte: Orbán Viktort támogatja a magyar választásokon. A magyar diplomácia cserébe mindenütt Moszkva érdekében cselekszik: jól látszott ez Romániában, ahol Orbán Viktor még arra is képes volt, hogy a magyargyűlölő Simiont is képes volt támogatni az elnökválasztáson. Miért? Mert Simion Putyin embere, akivel Orbán együtt akart akciózni Brüsszelben az uniós többséggel szemben.
