A napi tapasztalatokkal nem mindenben egybevágó uniós adatsor szerint a magyarok az EU-átlaghoz közelinek ítélik meg egészségügyi kiadásaik terhét. Csak minden nyolcadik szerint fizet érte sokat.
Két éve az Európai Unió (EU) lakosságának több mint fele (55 százalék) arról számolt be, hogy a háztartásnak az orvosi ellátásért fizetendő összege nem jelentett pénzügyi terhet. Egyharmad (34 százalék) azt állította, hogy az egészségügyi költségek némi, közepes pénzügyi terhet rónak rájuk, míg 11 százalékuk az ilyen kiadásokat a háztartások költségvetésének súlyos pénzügyi terheinek tekinti – olvasható az Eurostat ma nyilvánosságra hozott jelentésében.
Az orvosi ellátás az egyéni egészségügyi szolgáltatások, például a vizsgálatok vagy kezelések. Magában foglalja a gyógyító, rehabilitációs vagy hosszú távú egészségügyi ellátást, a lelki egészségügyi ellátást, valamint a megelőző orvosi szolgáltatásokat. A fogászati ellátás és a gyógyszerek nem tartoznak ide.
EU-szinten az orvosi ellátás észlelt pénzügyi terhe
azok számára volt a legmagasabb, akik két főből álló háztartásokban éltek,
akik legalább egy 65 éves vagy idősebb személyt foglaltak magukba (ezekben a háztartásokban az emberek 13 százaléka számolt be arról, hogy az egészségügyi ellátás nagy pénzügyi terhet jelent). Az egyszemélyes háztartásokban élők (12), az eltartott gyermekek nélküli háztartások (12), a két felnőtt háztartás és az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartások (mindkettő 10 százalék) azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás nagy terhet ró a költségvetésre.
Cipruson volt a legnagyobb arányban azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az egészségügyi költségek nagy pénzügyi terhet jelentettek (39 százalék), Bulgária (32), Olaszország (29) és Lettország (28). Ezzel ellentétben Dániában, Szlovéniában és Svédországban (egyaránt 86), Észtországban (85) és Franciaországban (84) a legnagyobb arányban válaszolták azt, hogy az orvosi ellátásért fizetett kiadás hányada nem okozott gondot.
A magyarok 12 százaléka mondta azt, hogy komoly nehézséget okoz az alapellátásra fordított kiadásuk a családban, és
az uniós átlagot meghaladó arányban nevezték problémamentesnek ezt.
Az EU lakosságának csaknem fele (48 százalék) szerint nem jelentettek pénzügyi terhet a fogászati vizsgálatok vagy kezelések költségei. Ezeket 35 nem számottevőnek, 17 százalékuk soknak találta.
Itt is Ciprus van a legrosszabb szélen (47), őt követi Olaszország (39), Lettország (36) és Spanyolország (34). Ezzel szemben Dániában az emberek 79 százaléka, Hollandiában és Svédországban 77 mondta azt, hogy ezek a költségek nem okoztak pénzügyi terhet a háztartásban.
A magyar adat itt is némi meglepődésre ad okot
mind a problémamentesek magas (58) és a drágállók alacsony (15 százalék) volta alapján.
Alighanem a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos magyar válaszok állnak legközelebb a mindennapos tapasztalatokhoz. Itt a hazai bevallások szerint a családi költségvetésből már 18 százaléknyian sokallják a kiadást, és alig 40 százalék számára nem okoz gondot kifizetni.
Ugyanebben az EU-átlag 49 százalék, 39 arról számolt be, hogy ezek a költségek némi pénzügyi terhet jelentenek, és 13 százalékuk ítélte soknak.
Lengyelországban kimagaslóan nagy arányban (40 százalék) találták nagynak a gyógyszerkiadást, majd Ciprus (34), Bulgária (33) és Lettország (30) következett. Ezzel ellentétben Franciaországban (90), Dániában (84) és Svédországban (78) volt a legnagyobb azok részesedése, akik szerint nem megterhelő a családi büdzsére ez a kiadás.
Azt hangsúlyozni kell, hogy – noha közelebbi módszertant nem közöl az Eurostat – ezek a számok a családok egy tagjának megkérdezéséből álltak össze, nyilván szubjektív megítélést mutatnak a válaszok.
