A válaszolni tudó fideszesek fele szerint is a kormányt ítéli el a Sargentini-jelentés – ezt a meglepő eredményt hozta a Publicus Intézet kutatása, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából készítettek még a strasbourgi döntés előtt.
A májusi EP-választást felvezető offenzíva nem volt teljesen sikertelen, de átütő sem a közvélemény-kutatás szerint – áll a lapban.
A megkérdezettek 51 százaléka szerint ugyanis a kormányt ítélte el a jelentés, míg 28 százalék szerint Magyarországot.
Meglepő módon a fideszesek 41 százaléka szerint is a kormányé a felelősség, miközben ebben a csoportban ugyanennyien gondolják, hogy Brüsszel az országot büntette. Az MSZP–Párbeszéd-szavazók 55, a jobbikosok 38 százaléka szerint a kormány a jelentés címzettje. Így már érthetővé válik, hogy a kormány a jelentés elfogadása után miért indított offenzívát a saját narratíva elfogadtatására, és az is, miért viszik a parlament elé Orbánék a Sargentini-jelentés visszautasítását – írja az Intézet összfoglalója.
A saját tábort ugyanis nyilván mielőbb közös nevezőre kell hozni ebben a kérdésben is.
Ez azonban nem nagyon sikerült – legalábbis erre utal az a héten, tehát már a jelentés EP-vitája, illetve megszavazása után napvilágot látott érdekes hír. A hvg.hu többször is megnézte, hogy áll a Mészáros- Lőrinc-féle megyei médiabirodalom szavazása arról, hogy az olvasók miként vélekednek a Sargentini jelentésről. Amikor először nézték meg, akkor az olvasók 58 százaléka vélekedett úgy, hogy a jelentés valós veszélyekre hívja fel a figyelmet, ehhez képest csak 26 százaléknyian gondolták, hogy az anyag „a hazai ellenzék súgásaira figyelve összeállított fércmunka.” Számítani lehetett rá, hogy ilyen eredmény ezekben a lapokban egyszerűen nem születhet, vagyis valaminőképp legalábbis változik az arány, hiszen ez így óriási blamázs
De nem ez történt.
A Sargentini-jelentést igaznak tartók aránya egy nap alatt 73 százalékra nőtt, míg az Orbán-kormány álláspontját képviselőké 16 százalékra zuhant.
De viszatérve a Publicus kutatására: rákérdeztek arra is, hogy vajon a demokratikus normák követése egy EU-tagország esetén az unióra is tartozik-e, vagy az adott ország belügye. A megkérdezettek többsége szerint ilyenkor az EU-nak is van beleszólása, 14 százalék szerint teljes mértékben, 46 százalék szerint pedig részben, még akkor is, ha utóbbiak szerint ez elsősorban inkább belügy. Eközben csak 31 százalék mondta azt, hogy ez kizárólag az adott országra tartozik.
Nagyon egybehangzó válaszok születtek arra, hogy még egy kétharmaddal megválasztott kormány sem tehet meg akármit, és számon lehet kérni a tetteit.
A válaszadók 89 százaléka egyetértett ezzel, és meglepetésre még a fideszes tábor 90 százaléka is így gondolkodik (ennél a kérdésnél az átlagot a bizonytalanok húzzák kissé lejjebb).
