A tajvani TSMC újabb százmilliárd dolláros beruházást jelentett be az Egyesült Államokban, amellyel Donald Trump iparpolitikája újabb látványos sikert könyvelhet el. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése miatt a chipgyártás stratégiai ágazattá vált, és a világ legnagyobb félvezetőgyártója most minden eddiginél nagyobb tételben fektet be Amerikában.
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) újabb, 100 milliárd dolláros amerikai beruházást jelentett be, hogy elkerülje a vámokat és megfeleljen Trump elnök iparpolitikai elvárásainak, amelyek célja a chipgyártás visszatelepítése az Egyesült Államokba. A vállalat már korábban bejelentette, hogy 165 milliárd dollárért hat chipgyárat épít Arizonában, ehhez érkezik most a további százmilliárdos fejlesztés.
C. C. Wei, a TSMC elnök-vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte:
a cég az elmúlt negyedévben rekordprofitot, 22 milliárd dollárt ért el, ami egyetlen év alatt 77 százalékos növekedést jelent.
A mesterséges intelligencia iránti globális kereslet olyan mértékben nő, hogy a vállalatnak világszerte új gyárakat kell építenie.
Trump kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick azonnal üdvözölte a bejelentést. Szerinte „Trump elnök politikája arra ösztönzi a külföldi cégeket, hogy komoly beruházásokat hajtsanak végre az Egyesült Államokban. A 100 milliárd dolláros új fejlesztés a korábbiakkal együtt több tízezer munkahelyet teremt, és visszahozza a chipgyártást Amerikába.” Lutnick azonban nem említette, hogy az arizonai üzemekben komoly munkaerőhiány alakult ki: az amerikai munkavállalók jelentős része nem vállalja a chipgyártás rendkívül monoton munkafolyamatait. A Trump-kormányzat ezért csendben engedélyezte, hogy a TSMC ázsiai munkásokat hozzon be az Egyesült Államokba.
Trump iparpolitikáját a nemzetbiztonsággal indokolja: célja, hogy háborús helyzetben minden stratégiai kapacitás az USA területén legyen elérhető.
Arizonában már működik a TSMC első gyára, amely 4 nanométeres chipeket gyárt. A második üzem, amely a fejlettebb 3 nanométeres félvezetőket fogja előállítani, a jövő év második felében kezdheti meg a termelést.
A mesterséges intelligencia kielégíthetetlen étvágya
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Timesban buboréknak nevezte az MI-részvények szárnyalását, ám a piac egyelőre nem igazolja ezt: a befektetői bizalom töretlen. Nemcsak az Egyesült Államokban: a kínai DeepSeek alapítója egyetlen pénzszerzési körút során megkétszerezte vagyonát, és már 36 milliárd dollárt ér – mindössze 41 évesen.
A TSMC chipjeit az Apple az iPhone-okban, a Nvidia a saját processzoraiban használja, és gyakorlatilag minden mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalat ezekre a félvezetőkre támaszkodik.
Wei elnök-vezérigazgató szerint „a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan megatrendet mutat, amely egyre nagyobb számítógépes kapacitást igényel, ehhez pedig egyre több chip kell”. A vállalat idei termelése várhatóan 40 százalékkal haladja meg a tavalyit. A TSMC nemcsak Tajvanon, hanem Japánban és az Egyesült Államokban is új üzemeket épít.
A fejlesztés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is: a cég egyre kisebb és fejlettebb chipeket gyárt. „A jövőben 2 nanométeres, sőt ennél is kisebb chipeket fogunk előállítani” – mondta Wei.
Meddig tarthat a chipgyártási megatrend?
A piaci félelmek szerint az MI-részvények túlértékeltek, ám Simon Chen, az Omdia vezető szakértője szerint ezek az aggodalmak eltúlzottak. Az AFP-nek úgy nyilatkozott: „strukturális keresletről van szó, amely valós tőkebefektetéseket jelent, és ebből az következik, hogy a nagyságrend hiper gyorsan emelkedik”.
A mesterséges intelligencia tehát nem átmeneti hullámnak tűnik, hanem olyan globális átalakulásnak, amely a chipgyártást a világ legfontosabb iparágává emeli – és ebben az Egyesült Államok egyre nagyobb szeletet követel magának.
