A magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is.
A Financial Times kommentárja azt hangsúlyozza, hogy meg kell menteni a szélsőségektől a liberális demokráciát, vagyis a személyes szabadságjogok és a civil akciók törékeny ötvözetét. E rendszerek feltűnő jellemzője, hogy korlátozzák a kormány és a többség hatalmát, egyben minden győzelem csupán időleges. Ám a Freedom House nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy
veszélyben a demokrácia, sőt világszerte visszaszorulóban van.
Nem csupán a volt szocialista táborban, így Magyarországon és Lengyelországban, hanem még az USÁ-ban is.
Az illiberális demokráciákban túl gyenge a liberalizmus: demagógok szerzik meg az uralmat egy dühös többség nevében, amelynek azt mondják, hogy ti vagytok az igazi nép. Ez a rezsim tekintélyuralomba torkollik. A szerző idézi Yascha Mounkot, aki szerint nagyrészt a gazdasági liberalizmus a felelős az illiberális demokrácia felemelkedéséért, mert a politika jelentős részéből kizárja a demokratikus érvelést.
A Financial Times szerint az biztos, hogy
a liberális gazdaság nem teljesítette reményei bizonyos hányadát, amit csak megfejelt a migráció.
Emellett megszűntek vagy nem töltik be feladatukat a szakszervezetek, illetve a középtől balra álló pártok, amelyek az átlagemberek tömegeit képviselték. Továbbá a politikában a magasan képzett, ám a köztől távollevő rétegek kerültek a kormányrúdhoz. És a közvélemény észlelte mindezt.
De a magyar és a lengyel illiberális demokrácia e két ország különleges történelmében gyökeredzik, nem törvényszerű, hogy ugyanez játszódjon le a bejáratott demokráciákban is. Vagyis Trump nehezen lehetne az amerikai Orbán Viktor. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a nyomást, a tömeges elégedetlenséget és nyugtalanságot. Vagyis az eliteknek kevesebb liberalizmust kell nyomatniuk a lap szerint, ezzel szemben több tiszteletet kell mutatniuk az embereket összekötő kapcsok iránt, és több adót kell fizetniük. Mert különben a lakosság úgy érzi, hogy kizárták az örökségből és az túl veszélyes. A nagy kérdés az, lehetséges-e az ilyesfajta újrakiegyensúlyozás.
Financial Times/Szelestey Lajos