John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?
- “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
- “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
- “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
- “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”
John Bolton levonja a tanulságot:
“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”
Ez lenne a katasztrófa?
Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.
Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.
