Az amerikai légierő bombázása nem semmisítette meg a nukleáris célpontokat Iránban – állapította meg az amerikai hírszerzés, melynek jelentését megszerezte a CNN.
Az amerikai bombázás hónapokkal visszavethette az iráni katonai nukleáris programot, de nem semmisítette azt meg – derül ki a CIA jelentéséből. Korábban a CIA már Trump által kinevezett vezetői azt állították, hogy Irán nem jár közel az atombomba előállításához mint ahogy azt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte. Trump letromfolta saját titkosszolgálatát, és az izraeli miniszterelnök kérésére engedélyezte a hétvégi bombázást a nukleáris célpontok ellen Iránban. Valószínűleg Trump is tisztában volt vele, hogy ezzel nem lehet leállítani az iráni nukleáris programot, de teljesíteni akarta Benjamin Netanjahu kérését. Utána viszont Trump sietett kijelenteni, hogy az USA-nak nem célja a rendszerváltás Iránban. Benjamin Netanjahu állítólag ebben reménykedik. Trump kikényszerített egy fegyverszünetet Izrael és Irán között, melyet előzőleg Vlagyimir Putyinnal is egyeztetett. Így aztán Irán külügyminisztere szép szavakon kívül mást nemigen kapott az orosz elnöktől Moszkvában. A baj az, hogy Trump alibi háborúja után sokan úgy vélhetik a világban: nekik is atomfegyver kell!
Atombombát akarok! – sok állam gondolhat erre Trump iráni bombázása után
Az elmúlt napok eseményei arra ösztönözhetnek egy hírszerző főnököt Rijádban vagy stratégiai tervezőt Tajpejben, hogy országa számára ő is atombombát kívánjon – írja a Washington Monthly. Obama elnök amikor aláírta az atomalkut Iránnal öt másik nagyhatalom vezetőivel együtt, akkor azt a hagyományos biztonságpolitikai szempontot követte, hogy a világnak a legjobb az, ha minél kevesebb állam birtokol atomfegyvert. Ezért beszélték le erről Kadhafi líbiai elnököt. Kadhafi le is mondott az atombombáról, de nem sokkal később nyugati támogatással puccs indult ellene, és ennek végén népe széttépte a diktátort, aki 42 évig uralkodott fölötte. Ukrajna lemondott az atomfegyverről azért a garanciáért cserébe, melyet a nagyhatalmaktól kapott: tiszteletben tartják határait! Mi lett az eredmény?
Putyin megindította hadseregét Ukrajna elfoglalására 2022 február 24-én. Ukrajna önvédelmi háborúja azóta is tart, de Kijevben elgondolkodhattak azon: ha lett volna atomfegyverünk, akkor Putyin kétszer is megfontolta volna az agressziót 2022-ben!
Izraelnek már régóta van atombombája, Irán nukleáris programját nem sikerült leállítani, ezért a térség harmadik nagyhatalma, Szaúd Arábia nyugodtan vélheti úgy: nekünk is kell atombomba!
Tajvan Kína része, de lakói nem szeretnének Peking uralma alatt élni. Egy atombomba készlet a függetlenség garanciájává válhatna. Mind Szaúd Arábiának, mind Tajvannak megvan a pénze ahhoz, hogy finanszírozzon egy költséges nukleáris programot.
Dél Korea és Japán tart Észak Koreától, amely atomhatalom. Elvben az USA védi őket, de Trump tőlük is a GDP 5%-át kéri. Japán ezen annyira feldühödött, hogy lemondta a két hadügyminiszter találkozóját.
Jelenleg atomfegyvere az USA-nak, Oroszországnak, Kínának, Nagy Britanniának, Franciaországnak, Indiának, Pakisztánnak, Észak Koreának és Izraelnek van.
