Egy jobbikos képviselő azzal vádolja a pénzügyminisztert, hogy törvénytelenül nem fizették ki az állami szféra jelentős részében a decemberi bért az új év előtt. Varga-Damm Andrea szerint ezzel kozmetikázzák az éves hiány és államadósság adatát.
Varga-Damm Andrea szombaton a Facebookon közölt bejegyzésében Varga Mihály kozmetikáz címmel azt írja, hogy az állami szféra jelentős részében az alkalmazottak járandóságát törvényellenesen nem fizették ki múlt péntekig, az utolsó munkanapig (mivel utána pihenőnapok következnek).
Szerinte azért, mert
Varga Mihály pénzügyminiszter kozmetikázni akarja az adatokat.
Mondván az EU-szabályrendszerében az év utolsó napján meglévő adatok alapján minősítik a költségvetési hiányt, s az államadósságot.
„Mindegy, hogy azelőtt, vagy azután mi van”
– írja a jobbikos politikus.
Varga-Damm írásából nem derül ki, hogy mit jelent „az állami szféra jelentős része”, ünnep lévén pedig nem sikerült adatot szerezni a folyósítandó bérek köréről és összegéről. Ha az államkincstár által fizetett illetmények egészére kiterjed(ne) a fizetés pár napos elcsúsztatása, az sok százezer ember havi bérét figyelembe véve tetemes összegre rúg(na).
A képviselő bejegyzéséhez fűzött kommentekből kiderül, hogy a közalkalmazottak körében több éves gyakorlat a januári folyósítás. Ez azt sugallhatja, hogy nem most kezdődött (volna) a játék a számokkal.
Az államháztartás hiányában nincs jelentősége az esetleges pár napos késésnek.
A december 31-i napon ugyanis az úgynevezett pénzforgalmi hiány számolható ki (vagyis hogy mennyi bevétel és kiadás volt addig), az is az önkormányzatok nélkül. A teljes, úgynevezett eredményszemléletű deficit a tavasz folyamán áll össze, amelyben nem csak a helyhatóságok végleges adatai lesznek benne, hanem elszámolják az előző évre vonatkozó összes utólagos be- és kifizetést (például a társasági adó és az szja év végi előlege és a tavaszi elszámolási kötelezettség – pótlás és visszafizetés – egyenlegét) is.
Ezt a számot nyújtják be aztán az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jóváhagyásra, amely
ősszel véglegesíti a hiány értékét
és a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát.
Ezzel tehát ebben a pár napban nem lehetséges kozmetikázni. Természetesen ha pénzszűkében van egy kormány, akkor már csak a kamat miatt is elképzelhető néhány napos késedelem. De nálunk jelenleg nem áll fenn ez a helyzet, olyannyira, hogy az elmúlt napokban a kormány terven felüli súlyos tízmilliárdokat szórt ki a legkülönfélébb célokra.
Az év végi dátummal
az államadósság terén viszont előfordult már trükközés.
Itt ugyanis valóban a december 31-i egyenleget veszik alapul. A 2010 utáni években többször volt példa arra, hogy a kormány gyorsan visszavásárolt egy csomó állampapírt (adósságot), majd a következő év elején újakat bocsátott ki. Ezzel papíron tetemes adósságcsökkentést tudott felmutatni.
Jelenleg nem látszik olyan helyzet, hogy ilyen – vagy a jobbikos politikus által felhozott megoldással – kellene polírozni a képet.
A Magyar Nemzeti Bank minapi jelentése azt tartalmazza, hogy a harmadik negyedév végére az államháztartás adóssága 72,4 százalék volt (ez tartalmazza az Eurostattal szemben elvesztett vita következményét, az Eximbank csaknem két százalékos adósságának beszámítását is). A deficit ezzel egy negyedév alatt majdnem másfél százalékkal csökkent.
A hiány 73,3 százalék volt 2017. végén, vagyis a háromnegyed éves mérséklődés 0,9 százalékpont. Ebben a tervezettet meghaladó gazdasági növekedésnek nagy szerepe volt, mert ennek eredményeképpen akár ugyanakkora összegű hiány is arányosan kisebb a GDP-hez viszonyítva. Ezzel teljesülhet az államháztartás hiányának – törvényben előírt – zsugorodása.
Ha baj lesz az adóssággal, annak más oka lehet
– és ez viszont visszamenőlegesen is rondíthatja a költségvetési hiányt. Ez pedig az uniós támogatások meglehetősen hektikus, az utolsó pár hónapig igencsak szűkmarkú utalása. (Ennek elsődleges oka a Brüsszelben felrótt rengeteg szabálytalanság, nem csak a hazai kifizetésekben, hanem már a pályázatok kiírásában is.)
A kormány viszont úgy döntött, hogy ettől függetlenül folyósítja a pénzt a nyerteseknek előleg formájában (bár a teljes összeghez képest az arányt alaposan megvágta az év folyamán). Ennek következtében az előleg és a megérkezett pénz közti rés bőven meghaladja az ezermilliárdot, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben elkezdtek érkezni nagyobb utalások. Ha ennek jelentősebb hányadát utóbb végleg megvonja az Európai Bizottság, az hatalmas rést üthet az idei (és persze a 2019-es) költségvetésen és az államadósságon egyaránt.
