Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.
A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.
Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.
Néhány lépés
A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:
az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.
A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.
Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.
A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása
Eredmények
A határozott fellépés megtette hatását:
az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő
– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.
Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:
„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”
Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy
a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”
A magyar évtized
Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).
A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.
És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.
Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.
A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:
Miként következő ábrák is.
Innen indultunk:
Ide érkeztünk: