Tíz évvel ezelőtt, 2007. október 16-án írta a Független Hírügynökség, hogy az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvénytervezetet.
A reform meghatározó eleme volt, hogy a monopolhelyzetű Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett többségi állami tulajdonú pénztárak jönnek létre január elsejével. Az egészségbiztosítási pénztárakban csak kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek a magánbiztosítók, befektetők, akik azonban érdemi döntési jogokat kapnak.
A tervezet szerint az állam 22 pénztárat alapít, 4-et Budapesten és Pest megyében, 18-at pedig a többi megyében. A pénztárak 49 százalékos tulajdonrészére pályázatot írnak ki.
A mindenkire kiterjedő, kötelező és egységes egészségbiztosítás megmarad,
és a járulékfizetés is változatlan formában működik tovább – állt a tervezetben. A pénztárak versenyezni fognak a biztosítottakért, legalább félmillió, legfeljebb kétmillió emberrel szerződhetnek.
A tervezetben az is szerepelt, hogy a pénztárak kockázati alapon korrigált fejkvótát kapnak a biztosítottak után a befizetett járulékokból. Ebből a pénzből vásárolják meg a háziorvosoktól, kórházaktól a gyógyító szolgáltatásokat ügyfeleik számára, akik évente egyszer szabadon választhatnak a pénztárak között.
