Októbertől bankoknak, ügyvédeknek, könyvelőknek, ingatlanosoknak és több szolgáltatónak pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni belső szabályzatot kell készíteniük, ezután ügyfeleiket átvilágítaniuk. A legalább tucatnyi felvett adatot pedig egy központi nyilvántartásba kell továbbítaniuk. Ugyanezen szolgáltatói körnek nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, kik a végső tulajdonosok.
A nyáron lépett életbe a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni új törvény, amely a professzionális szolgáltatók meglehetősen széles körére ró új, igen bonyolultnak tűnő feladatokat, amelyek végrehajtása az eddigieken felüli adminisztrációs teher lesz – derül ki a Vállalkozók Fóruma jogi ismertetőjéből.
Bankok, más pénzügyi szolgáltatók (például lízingcégek, biztosítók), nemzetközi postautalványt felvevők és kézbesítők, ingatlanügyletekkel hivatásszerűen foglalkozók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők – csak egy szelete az érintetteknek.
Az ő új feladatuk lesz októbertől belső szabályzatot készíteniük a törvény előírásainak megfelelően. Az ilyen szolgáltatást folytatók
kötelesek lesznek átvilágítani ügyfeleiket,
amelynek során a személyes adatok rögzítése mellett
kockázatértékelést is készíteniük kell
az ügyféllel kapcsolatban. A felveendő adatok köre rendkívül széles, a lista hosszú.
Ráadásul ezeket a személyes és vállalati azonosítási adatokat a szolgáltatóknak haladéktalanul
továbbítaniuk kell az erre a célra létrehozott központi nyilvántartásba.
Persze nem mindenkire vonatkozik az ügyfél-átvilágítás kötelezettsége, ha üzleti kapcsolatba kerül a szolgáltatókkal, de azért jó sokan lesznek, akik bizonyára elcsodálkoznak a nekik feltett kérdések hallatán.
Például a 3,6 millió forintot elérő értékű ügylet már beleesik ebbe a körbe. Ugyanígy jár, aki vagy akinek cége 300 ezer forintnál nagyobb összeget utal át másnak.
Nem ennyire pontosan megfogalmazott feltételek esetén is így kell eljárnia például egy ügyvédnek, ha pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, és a kliens még nem esett át az átvilágításon.
A szolgáltatást nyújtó magánszemély (például ügyvéd, könyvelő) vagy vállalkozás (például bank) mindezek mellett ki kell, hogy jelöljön egy olyan személyt, aki megkapja az értesítést arról, ha gyanúra okot adó körülményt észlelt valamely ügyfelénél. Ez a kijelölt személy csak a szolgáltatást nyújtó vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja lehet. Őt pedig az adóhatóságnál meg is kell nevezni, majd az ő feladata lesz megtenni a bejelentést a NAV-nál minden gyanús eseményről.
S ha még ez se lenne elegendő, ugyancsak októbertől – s szintén a pénzmosási törvény alapján – nagyobb részt az előbb említett szolgáltatói kör (ügyvédek, bankok, könyvelők) dolga azzal is bővül, hogy
nyilatkozatot kérjenek céges klienseiktől
arról, kik a tényleges tulajdonosok, és ezt feltöltsék egy központi nyilvántartásba. A cél egy olyan uniós adatbázis készítése, amely felfedi a rejtett cégtulajdonosok kilétét. A nyilatkozattételi kötelezettségről és feltételeiről bővebben a Jalsovszky ügyvédi iroda írt ismertetőt.
