Az UpScrolled villámgyorsan lett a „szabad szó” új arénája – és ugyanilyen gyorsan vált a gyűlölet új platformjává. A palesztinbarát közösségi alkalmazás sikere mögött a szabadságvágy és a bizalmatlanság keveredik, ám a történet végére csak egy kérdés marad: hol húzódik a határ a vélemény és a gyűlölet között?
Az új közösségi médiaalkalmazás, az UpScrolled néhány nap alatt robbant be a köztudatba. A milliós letöltésszám mögött azonban nemcsak technológiai siker, hanem egyre élesebb politikai megosztottság is húzódik meg. A platform hivatása: a cenzúramentes beszéd – ám hamar kiderült, hogy ez a szabadság veszélyes árnyékokat is vethet.
Egy alkalmazás, ami politikai jelképpé vált
Az UpScrolled nevű közösségi platform fejlesztője, Issam Hijazi, jordán születésű, Ausztráliában élő technológiai szakember. Mint egy korábbi sajtóinterjúban elmondta, a gázai háború személyesen is megérintette. Családja több mint hatvan tagját veszítette el a konfliktusban, ami – saját szavai szerint – alapjaiban változtatta meg élethez és munkához való hozzáállását.
„A népirtás megváltoztatott bennem mindent: az élethez, a munkához és a technológiához való viszonyomat” – mondta az ArabCon konferencián, Michiganben. Hijazi szerint a palesztinbarát tartalmak rendszerszinten háttérbe szorulnak a nagy platformokon, a felhasználók fiókjait gyakran éri „árnyékkitiltás” – vagyis a láthatóságuk korlátozása.
A szabadság és a gyűlölet határmezsgyéjén
Az UpScrolled célja eredetileg az volt, hogy olyan felületet biztosítson a felhasználóknak, ahol szabadon megoszthatják gondolataikat, cenzúra és algoritmikus szűrés nélkül.
A TikTok részleges amerikai felvásárlása – amelyet Larry Ellison, a világ egyik leggazdagabb, nyíltan Izrael-párti üzletembere vezetett – lendületet adott Hijazi projektjének. Számos palesztinbarát felhasználó és aktivista úgy érezte, eljött az idő egy „független alternatíva” megteremtésére.
Az UpScrolled valóban robbanásszerű növekedést mutatott: egy hét alatt egymillió felhasználót szerzett, és az Apple letöltési toplistáján a második helyet érte el – közvetlenül a ChatGPT mögött.
De az eufória gyorsan árnyékot kapott. Néhány nappal a sikerek után a platformot elárasztották a szélsőséges és antiszemita tartalmak.
Az új felhasználók egy része „cionista befolyásról” és „felszabadító ellenállásról” posztolt, mások gyűlöletkeltő, sőt holokauszttagadó bejegyzéseket töltöttek fel.
Egyes profilok kifejezetten a zsidó közösségek elleni uszítást terjesztették, ami éles tiltakozást váltott ki civil szervezetek és zsidó jogvédő csoportok részéről.
A technológia és a felelősség dilemmája
Miközben Hijazi a szólásszabadság mellett foglal állást, az UpScrolled saját szabályzatában egyértelműen tiltja a gyűlöletbeszédet.
A vállalat közleményében szóvivője, Gabriella Bord elismerte: a platform moderátorai „nem tudtak lépést tartani a felhasználói tömeg robbanásszerű növekedésével”.
Mint írta:
„Dolgozunk azon, hogy megerősítsük a tartalommoderációs és biztonsági csapatunkat. Bocsánatot kérünk minden felhasználótól, akit sértő tartalom ért.”
A helyzet rávilágít arra a kérdésre, amely az egész digitális térben jelen van: hol ér véget a szólásszabadság, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Két világ között
Az UpScrolled sokak számára digitális menedék – főként azoknak, akik szerint a nagy nyugati platformok „politikai szűrőkkel” működnek. Mások számára viszont kockázatos terep, amely könnyen válhat szélsőséges narratívák gyűjtőhelyévé.
Tény, hogy a platform gyors sikere részben politikai üzenet: a palesztin ügyet támogató online közösség alternatív csatornákat keresett. De az is tény, hogy az internetes szólásszabadság sosem jelenthet korlátlan szabadságot a gyűlöletre, mert az már nem vélemény, hanem erőszakos propaganda.
A szólásszabadság ára
Az UpScrolled története jóval több, mint egy startup sikersztorija. Ez egy morális és politikai kísérlet is arra, lehet-e a demokrácia eszközeit felerősíteni anélkül, hogy azok a demokrácia ellen forduljanak.
A szólásszabadság alapjog, de mint minden jog, felelősséggel együtt jár.
Az új platform sikere vagy bukása végső soron azon múlik, sikerül-e megtalálnia az egyensúlyt a digitális függetlenség és a közösségi felelősség között – ott, ahol a vélemények szabadsága már nem a gyűlölet nyelvén szólal meg.
