Először vett részt szerb miniszterelnök a belgrádi melegfelvonuláson. Ana Brnabic kormányfő nyíltan vállalja, hogy meleg, és a vasárnapi sétával a szexuális kisebbségek jogainak védelme mellett állt ki.
Happy @BelgradePride! Insolidarity! #lgbtrights are #HumanRights @goranmiletic_en @crdefenders pic.twitter.com/DIGoZQN4JL
— Tanya L. Domi (@tanyadomi) September 17, 2017
A mintegy ezer résztvevő felvonulását az MTI tudósítása szerint több száz rendőr biztosította, a szakadó eső miatt azonban a séta úti célján, a belgrádi Köztársaság téren tervezett buli elmaradt. A tömeg szivárvány színű zászlókkal, lufikkal és az idei Pride jelszavát – A változásért – hirdető transzparensekkel sétált.
A felvonuláson részt vett Ana Brnabic miniszterelnök is,aki azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy
Szerbia tiszteli a különbözőségeket, ezek erősítik a társadalmat,
és a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt.
https://twitter.com/BelgradePride/status/909363632122851328
A felvonuláson a szerb miniszterelnök mellett a kormány szociális ügyekért felelős minisztere és a helyi önkormányzatokért felelős tárca vezetője, illetve Belgrád polgármestere és több diplomata is részt vett.
Brnabic június óta vezeti miniszterelnökként Szerbiát. Kinevezése a melegjogi aktivisták szerint egyrészt üzenet volt az Európai Uniónak, hogy Szerbia tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, másrészt az országban élő szexuális kisebbségek helyzete és megítélése is javulhat azzal, ha a kormányfő nyíltan vállalja, hogy leszbikus.
A változás azonban már 2014-ben megkezdődött.
Négy év kihagyás után szerveztek akkor melegfelvonulást, és az volt az első alkalom, hogy nagyobb incidensek nélkül tudták megtartani a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség felvonulását.
2014 előtt a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben
az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben.
A felvonulás résztvevői közül többen megsérültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de az újabb szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsérültek.
Az idei felvonulást már csak néhány tucatnyian ellenezték nyilvánosan.
A tiltakozók orosz zászlókat és ortodox ikonokat lengettek,
összetűzésre azonban nem került sor.
