Izrael nemzeti hőse, aki költőnek készült mindössze 23 évet élt. Az antifasiszta harcban halt hősi halált – brit egyenruhában.
A britek önkénteseket kerestek a Palesztinában élő zsidók között a Hitler elleni harcra. A fiatal Szenes Hanna jelentkezett. Ejtőernyős kiképzést kapott hiszen másképp nem juthatott volna Magyarországra a háborús időkben.
Jugoszlávia területén ért földet, és gyalogosan lépte át a magyar határt. A náci megszállás alatt álló országban, ahol épp folyt a zsidók tömeges deportálása, hamarosan elfogták és kivégezték.
Szenes Anikó
Így hivták eredetileg a Budapesten született lányt, aki a református gimnáziumban tanult, ahol a jeles erdélyi költő, Áprily Lajos volt az igazgató. Ide járt Nemes Nagy Ágnes költőnő is, aki később megkapta a Jad Vasem elismerést, mert zsidókat mentett a vészkorszakban.
1939-ben érkezett Szenes Anikó Palesztinába. „Erecben vagyok!” – írta naplójában az akkor 18 éves lány. Később ezt írta:
„azt akarom, hogy a zsidóság ne csak nép legyen hanem erős nemzet!”
A Gestapo fogságában
Szenes Hanna azért is vállalkozott az életveszélyes küldetésre, mert édesanyja Magyarországon maradt. Szenes Béláné túlélte a vészkorszakot és megírta lánya kálváriáját a Gestapo illetve a magyar hatóságok börtöneiben. Szenes Hannát 1944 őszén végezték ki, akkor amikor már nyilas kormány uralkodott Magyarországon. Búcsúlevelében ezt írta édesanyjának:
Millió köszönet. Bocsáss meg, ha lehet! Te tudod nagyon, hogy miért nem kellenek szavak. Végtelen szeretettel: lányod.
Szenes Hanna emlékezete
Míg Izraelben nemzeti hős lett addig szülőhazájában alig ismerik. 1945 után csak a hazai ellenállás hőseit emlegették – Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy illetve Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán kommunista vezetőket. A brit hadsereg zsidó ejtőernyőse nem illett bele a képbe. Egyébként a brit hírszerzésen belül is vitatták, hogy szabad-e zsidókat nácik által megszállt területre küldeni, de végül is arra jutottak, hogy ha elfogják az ejtőernyős hírszerzőket akkor mindenképp halál vár rájuk. Mindenesetre csakis önkéntes jelentkezőket vetettek be ilyen életveszélyes szolgálatra.
A holokausztot a kommunista rendszer agyonhallgatta. Kertész Imre regénye, a Sorstalanság ugyan megjelent, de nem vált a köztudat részévé. Nobel díja döbbentette rá a magyar társadalom jórészét arra, hogy elfelejtett szembenézni az 1944-es zsidó népirtással. Szenes Hanna verseit a rendszerváltás után kiadták. Édesanyja visszaemlékezése is megjelent.
Szenes Hanna miniszobra Budapesten a Rózsa utcában áll.
