Bevezetés: Ukrajna tömegmédiája 2022 előtt
A független ukrán médiapiac poszt-szovjet korszakának korai fejlődése szorosan összefüggött Ukrajna „patronális” politikai rendszerének kialakulásával és a nagyvállalatok és tulajdonosaik érdekeinek behatolásával.[1] A médiaszektor központi szerepet kapott a hatalmi harcban, amelyet több nagy klán vívott egymással, és amelyben többek között a műsorszolgáltatás és a sajtó segítségével versengtek a politikai befolyásért és a gazdasági előnyökért.[2] E tekintetben Ukrajna alapvetően különbözött a legtöbb kelet- és közép-európai országtól. Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon 1991 után számos nagy médiavállalatot nyugati tulajdonosok vettek át.[3]
Ukrajnában ezzel szemben a hazai pénzügyi és ipari konglomerátumok egyfajta nemzeti kartellt hoztak létre a médiapiacán, és akadályozták a külföldi tőke bejutását. Ennek eredményeként egy maroknyi nagy hazai médiakombinát, amely a legnépszerűbb televíziós csatornákat, rádióállomásokat és nyomtatott médiát foglalta magában, meghatározta az ország híradási napirendjét és jelentős mértékben alakította a közvéleményt.[4] 2022 előtt az öt legfontosabb a következő volt:
– az Inter Media Group, amelyhez az Inter és az NTN televíziós csatornák tartoztak, tulajdonosai Dmytro Firtash és Serhiy Lyovochkin;
– az 1+1 media, amelyhez az 1+1 és az Ukraine Today televíziós csatornák tartoztak, tulajdonosa Ihor Kolomoyskyy;
– a StarLightMedia (2021 után Starlight Media), amelyhez az ICTV, STB és Novyy (New) televíziós csatornák tartoztak, tulajdonosai Viktor és Olena Pinchuk (Leonid Kucsma volt elnök veje és lánya);
– a Media Group „Ukraina”, amelyhez tartoznak a Ukraina és az Ukraina24 televíziós csatornák, tulajdonosa Rinat Akhmetov; és
– a Priamyy (Direct) és a Channel 5 televíziós csatornák, tulajdonosa az egykori elnök, Petro Poroshenko.
Az oroszbarát politikus Viktor Medvedcsuk, akinek a lánya Vlagyimir Putyin keresztlánya, néhány évvel az orosz invázió kezdete előtt, 2014-ben kezdett médiakonszern felépítésébe Ukrajnában. A konszern részvényei hivatalosan Medvedcsuk bizalmasának, a volt verhovna rada-képviselőnek, Tarasz Kozaknak tartoztak. Medvedcsuk médiavállalkozásának része volt többek között a 112 Ukraina, a NewsOne és a ZIK televíziós csatorna, amelyek – néha nyíltan, néha kevésbé nyíltan – oroszbarát álláspontot képviseltek. A Kijev és Moszkva közötti feszültségek 2021 végén eszkalálódásával ezeknek a csatornáknak a tudósításait Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa Ukrajna nemzetbiztonságát fenyegetőnek minősítette, és bezárták őket.[5]
Volodimir Zelenszkij győzelme a 2019-es elnökválasztáson, valamint pártja, a „Népi Szolgálat” győzelme az ugyanazon évi parlamenti választásokon új korszakot nyitott az ukrán belpolitikában.[6] Az új vezetés programjában szerepelt az úgynevezett „deoligarchizáció”. Zelenszkij szavai szerint Ukrajna „plutokratáit” el kellett választani „koncentrált médiakészleteiktől, a stratégiai eszközökhöz való átláthatatlan hozzáférésüktől és a kormányban meglévő „krysha” [szó szerint: „tető”, vagyis pártfogás] -uktól”.[7]
A médiaoligarchia hamvaiból
A háború nyomása alatt a korábban egymással versengő médiakonszernek tulajdonában lévő legnagyobb televíziós csatornák egyesültek, és egyetlen csatornává alakultak.[8] Miután az invázió első napján saját külön műsorokat sugároztak, a Starlight Media, az 1+1 media és az Inter Media, valamint az ukrán parlament televíziós csatornája, a Rada, 2022. február 25-én megkezdte a Telemarathon, „Edyni novyny” (Egyesült Hírek) című, éjjel-nappal sugárzott politikai hírműsor és kommentárcsatorna sugárzását. Az egyesült televíziós csatorna időt biztosít a tagállomások szerkesztőségeinek, amelyek saját műsorvezetőikkel, műsoraikkal és riportjaikkal töltik meg. A Media Group „Ukraina” és az állami műsorszolgáltató National Public Tele-Radio Company of Ukraine, ismertebb nevén Suspilne movlennia (Közszolgálati Műsorszolgáltatás), szintén csatlakozott a Telemarathonhoz. A közszolgálati csatorna azonban 2024 májusában kilépett az Egyesített Hírek projektből, és jelenleg a Telemarathonnal párhuzamosan működik.
A Telemarathon létrehozását kezdetben mind a közvélemény, mind az újságírói közösség üdvözölte. A háború első hónapjaiban a korábban különálló csatornák közös műsorszervezése fontos szerepet játszott az ukrán társadalom összetartásának megőrzésében. Ráadásul az ukrán nyelvű Telemarathonnal párhuzamosan az ukrán kormány 2022 augusztusától a korábbi, 2015-ben létrehozott UATV és „Dom” (Ház) projektek folytatásaként műholdas és YouTube-on keresztül is sugározza a „Szabadság” nevű orosz nyelvű hírcsatornát. Ez az ukrán állami projekt ellentmond a Kreml propagandájának, amely szerint a „kijevi rezsim” könyörtelenül elnyomja az orosz nyelvetellensúlyozza. Annak ellenére, hogy 2015 óta létezik, tudatlanságból vagy szándékosan, az orosz nyelvű csatorna működését a kritikus külföldi sajtó az ukrán nyelvi helyzet alakulásáról szóló tudósításai többnyire figyelmen kívül hagyták a 2014. február 20-án kezdődött orosz–ukrán háború után.
Ugyanakkor az ukrán állam inváziója óta korlátozza a televíziós információs teret. Így számos ellenzékhez vagy Poroshenko köréhez kapcsolódó televíziós csatornát – például a Channel 5-öt és a Priamyy-t, valamint az üzletember Kostiantyn Zhevaho fiának tulajdonában lévő Espreso TV-t – szándékosan és demonstratív módon kizárták a közös Telemarathon műsorból. Ezenkívül 2022. április 4-én magyarázat nélkül megszüntették ezeknek a csatornáknak a digitális sugárzását.[9] Azóta csak az interneten vagy műholdon, valamint részben külföldi kábeltelevíziós adásokon keresztül érhetők el.
Az idő múlásával a Telemarathon egyre nagyobb kritikának lett kitéve.[10] A háború kezdete után egy évvel az ukrán médiaszakértők azt állították, hogy az egységes formátum kimerítette magát.[11] A kritikusok szerint az egyik probléma, hogy az állam évente jelentős összegeket fordít a Telemarathon finanszírozására. 2024-ben például körülbelül 465 millió UAH (10,5 millió euró) került az állami költségvetésből erre a célra. Ráadásul a Telemarathon már nem tekinthető objektív információforrásnak a nézők szemében. Míg az ukrán lakosság 69 százaléka bízott az Egyesített Hírekben annak létrehozásának évében, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) országos felmérése szerint ez az arány 2024-re csaknem a felére, 36 százalékra csökkent.[12]
Az Európai Bizottság 2024-es jelentésében az EU bővítéséről bírálta a kijevi vezetést a Telemarathon kapcsán, rámutatva, hogy Ukrajnának pluralista médiakörnyezetet kell kialakítania, ha az EU tagjává kíván válni.[13] A bizottsági jelentés aggodalmát fejezte ki az állami finanszírozás és az United News objektivitásának hiánya miatt. A 2024-ben kinevezett kulturális és stratégiai kommunikációs miniszter, Mykola Tochytskyy válaszában kijelentette, hogy a Bizottság ajánlásait a United News-szal kapcsolatban figyelembe veszik. A terv azonban csak annyi volt, hogy „a telemarathon támogatását a hadiállapot megszűnése után megszüntetik, majd a médiainfrastruktúra fenntartható fejlesztésére koncentrálnak”.[14]
Más nézőpontokat képviselnek azok a televíziós csatornák, amelyek nem vesznek részt a Telemarathonban, és kritikus szemmel nézik a kormányt. Ide tartozik az Espreso TV és a korábban Poroshenko tulajdonában lévő csatornák, amelyek ma is közel állnak hozzá. A 2022-es invázió előtt a volt elnök korlátozta ellenőrzését a médiabirodalmában. 2021 novemberében eladta médiavállalkozásait, köztük a Channel 5 és a Priamyy csatornákat a Vilni media (Szabad Média) holdingnak, de közvetett befolyását megőrizte felettük.[15]
A háború nem csak a nemzeti televíziós piacot érintette. Más médiaszektorokban még nagyobb változások történtek. A regionális és helyi újságok, televíziós csatornák és weboldalak, különösen az Oroszország által megszállt területeken vagy a frontvonal közvetlen közelében, súlyosan érintettek a háborúban. A legfrissebb megbízható adatok szerint, az Ukrajnai Nemzeti Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltatási Tanács 2022-es adatai alapján, a televíziós és rádióállomások körülbelül 15 százaléka – főként Kelet- és Dél-Ukrajnában – az orosz agresszió miatt szüntette meg műsorszolgáltatását, és számos nyomtatott lap is megszűnt.[16]
A nyomtatott újságok és magazinok piaca nagyrészt leállt. Jelenleg nincs egyetlen olyan országos nyomtatott tömeglap sem, amely komoly társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozna, mint például a Gazeta po-ukrainskyy napilap, és nincs egyetlen olyan politikai nyomtatott magazin sem, amely rendszeresen megjelenne, mint például a Ukrainskyy tyzhden (Ukrán Hét) hetilap. A legtöbbjük ma már teljes egészében online működik, és néhány, mint például az NV.ua, multimédiás platformmá vált, amely szövegeket, videókat és podcastokat készít. Ezek az új vállalkozások általában többféle csatornát használnak a tartalom terjesztésére, és nemcsak weboldallal rendelkeznek, hanem saját fiókokkal is a Telegramon, az Instagramon, a Facebookon, a YouTube-on, a TikTokon stb.
Másrészt az online médiapiac gyorsan fejlődik, és számos magas színvonalú elemző portál és híroldal működik szakmai normák és etikai elvek szerint. Ezek a médiumok elsősorban az ukrán civil szervezet, a Tömegkommunikációs Intézet (IMI) által összeállított úgynevezett fehér listán szerepelnek, amely a szakmai normáknak való megfelelést vizsgálja. 2024 második felében a következő médiumok szerepeltek ezen a listán: Suspilne, Ukrainska Pravda, NV.ua, Radio Svoboda, Dzerkalo tyzhnia, Babel, Hromadske, Teksty, Hromadske radio, Espreso TV, Slovo i dilo, Graty és Ukrainskyy tyzhden.[17]
A médiaszolgáltatások fogyasztása tekintetében a hagyományos rádió és sajtó továbbra is népszerűségvesztést szenvedett a háború alatt. Ezzel szemben a közösségi média népszerűsége nőtt. Az InMind ügynökség által az Internews ukrán ágának és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megbízásából végzett éves felmérés szerint 2024-ben az ukránok túlnyomó többsége (84%) elsősorban a közösségi médián keresztül fogyasztott híreket. Jelentősen kevesebben használtak híroldalakat vagy televíziót (30%), rádiót (12%) vagy nyomtatott médiát (5%). A 2022-es invázió óta először, 2024 őszén a válaszadók több mint fele (47%) nem bízik a médiában.[18]
Telegram a televízió helyett
A hagyományos média legnagyobb kihívása ma a közösségi média hálózatokkal való verseny. A fent említett Internews/USAID felmérés szerint a Telegram ma Ukrajna vezető hírforrása. 2024-ben a megkérdezett ukránok 73 százaléka használta ezt a platformot az eseményekről való tájékozódásra. A YouTube 19 százalékkal a második helyen állt.
A Telegram politikai csatornái az inváziót követően egyre nagyobb közönséget értek el. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) által az Ukrán Média és Kommunikációs Intézet (UMCI) számára 2022 decemberében végzett felmérés szerint az ukránok 63,3 százaléka 2022. február 24. után kezdte el használni a Telegram csatornákat politikai hírek fogadására, míg a teljes invázió előtt csak 35,9 százalékuk tette ezt. A háború eszkalálódása közepette számos, részben névtelen Telegram-csatorna jött létre, amelyek közül néhánynak több millió követője van.
A Telegram hatalmas népszerűsége azzal magyarázható, hogy kialakítása háborús helyzetre alkalmas. A fenti UMCI/KMIS felmérésben a válaszadók 41 százaléka mondta, hogy a Telegram-csatornák hasznosak, mert kényelmesek; 39 százalékuk azért értékeli őket, mert időben tájékoztatnak a rakéták/drónok indításáról és a lehetséges becsapódási időkről/területekről; 37,6 százalékuk pedig a gyorsaságukat értékeli. A válaszadók további 23,5 százaléka azért használja a Telegram-csatornákat, mert olyan híreket tesznek közzé, amelyek a hagyományos médiában nem elérhetők.[19]
Másrészt a részben névtelen Telegram-csatornák újbóli népszerűsége elősegítette a dezinformáció terjedését, és a közvélemény befolyásolásának eszközévé vált. A Telegram alapítója, Pavel Durov orosz állampolgár, ami ukrán szemszögből növeli az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködés és az ukrán felhasználói adatok Oroszországba történő továbbításának kockázatát. Az UMCI tanulmányában vizsgált, több millió felhasználóval rendelkező Telegram-csatornák többsége csak részben vagy egyáltalán nem hozza nyilvánosságra információforrásait, és más etikai és újságírói normákat is figyelmen kívül hagy. A névtelen Telegram-csatornák hírműsorainak stílusa az informatív és tényszerűtől a rendkívül érzelmesig terjed, és alkalmanként obszcén kifejezéseket, sőt gyűlöletkeltő beszédet is tartalmaz.
A médiaszakértők, civil társadalmi szervezetek, parlamenti képviselők és a kormány kritikája ellenére 2022. február 24. után a Telegramon megjelentek a közintézmények hivatalos csatornái is, köztük állami szervek és helyi önkormányzatok képviselői. Ezek a különböző közszereplők egy domináns társadalmi trendet követtek. A közösségi hálózat elterjedése arra kényszerítette a hagyományos médiát is, hogy saját Telegram-csatornákat hozzon létre. Ma már a hadsereg is a Telegramon keresztül kommunikál a lakossággal.
A Telegram-stratégia sikerének paradoxona, hogy az információs politikáért felelős kormányzati szervek és az állambiztonsági ügynökségek ismételten hangsúlyozzák a hálózat által az országra jelentett kockázatot. Az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) vezetője, Kyrylo Budanov például a Telegramot az ukrán nemzetbiztonságra jelentett fenyegetésnek tartja.[20] Az orosz titkosszolgálatok többek között bizonyos Telegram-csatornákat használtak arra, hogy fiatal ukránokat toborozzanak szabotázsokhoz, például az ukrán fegyveres erők járműveinek felgyújtásához.[21]
Hogyan változtatta meg a háború a médiaszakmát
A nagy médiakonszernek is elmozdulnak a hagyományos televíziózástól a különböző digitális formátumok felé, és nemcsak műholdas, hanem kábeltelevíziós, videócsatornás, internetes és élő streaming szolgáltatásokat is kínálnak. Ezekkel a módszerekkel például a Starlight Media 2024-ben 300 millió hrivnya, azaz körülbelül 7 millió euró bevételt ért el YouTube-on keresztül szórakoztató tartalmak terjesztésével. A vállalat digitális részlegének teljes bevétele 2024-ben körülbelül félmilliárd hrivnya volt, ami nagyjából háromszor több, mint 2023-ban.[22] A médiakonszern több mint 100 YouTube-csatornát hozott létre és fejlesztett, amelyeknek közel 50 millió előfizetője van, és most tartalmát angol, spanyol, portugál és lengyel nyelvre fordítja.
Az ukrán műsorszolgáltatók új módszerekkel próbálják monetizálni a korábbi években gyártott tartalmakat, egyre inkább igénybe véve az ingyenes, hirdetésekkel támogatott streaming televiziózást (FAST). Ezek az élő csatornák hirdetésekből finanszírozzák működésüket, és az interneten keresztül sugároznak. Az ukrán piacon a FAST-ot gyakran használják csatornák népszerű régi tartalmak sugárzására és azok újbóli értékesítésére egy over-the-top (OTT) médiaszolgáltatáson keresztül, amely egy multimédiás streaming szolgáltatás, amelyet a nézőknek közvetlenül az interneten keresztül kínálnak, megkerülve a kábel-, földfelszíni és műholdas televíziós platformokat.
Egyéb jelentős finanszírozási formák közé tartoznak a nemzetközi szervezetektől kapott támogatások és a közösségi finanszírozás, amelyeket különösen a független és regionális média alkalmaz. 2022 első felében például közösségi finanszírozási kampányok és adományok révén több mint 2,2 millió eurót gyűjtöttek 13 országos médiavállalat hat hónapos működéséhez, ami fedezte e időszakra vonatkozó szükségleteik mintegy 60 százalékát. A kedvezményezettek az Ukrainska Pravda, az NV.ua, a Liga, az Ukrainer, a Hromadske, a Detektor media, a Bihus.info, a Slidstvo.Info, a Zaborona, a Dzerkalo tyzhnia, a The Village Ukraine, a Forbes és a Babel voltak.[23]
Háborúval kapcsolatos és egyéb korlátozások
Kijev a 2022-ben bevezetett hadiállapot után nem vezetett be közvetlen kormányzati cenzúrát a független szervek felett, csak bizonyos korlátozásokat szabott az ukrán tömegmédiára. Az akkori ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij az orosz teljes körű invázió kezdetén rendeletet adott ki, amelyben meghatározta ezeket a korlátozásokat. A rendelet meghatározta a médiaképviselők akkreditációjának módját a szükségállapot idején, felsorolta a katonai szempontból érzékeny, a csapatokról és műveleteikről szóló információkat, amelyek nem hozhatók nyilvánosságra, és szabályozta az újságírók munkáját a frontvonalon és a vizuális anyagok továbbítását.[24]
Az invázió előtt Ukrajna elfogadta az egyik leghaladóbb törvényt a közérdekű információkhoz való hozzáférésről, amely a nyomozó újságírók és más érdekelt személyek számára megnyitotta a legtöbb állami nyilvántartást, valamint a minisztériumok és más kormányzati szervek adatbázisait. A hadiállapot kihirdetése után azonban korlátozták a kormányzati információkhoz való hozzáférést. A hatóságok gyakran nem tartják be az újságírók és állampolgárok kérelmeinek feldolgozására, illetve a közérdekű információk hivatalos honlapokon történő közzétételére előírt határidőket.[25] Például a 2023-ban megkérdezett újságírók 51 százaléka panaszkodott arra, hogy a hatóságok megtagadták a társadalmi szempontból fontos információk rendelkezésre bocsátását, 17 százalékuk pedig az akkreditáció megtagadására panaszkodott.[26]
Az ukrán médiának nyújtott támogatások nagy részét 2025 elejéig az Egyesült Államok kormánya biztosította az USAID és más szervezeteken keresztül. Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald J. Trump döntése, hogy megszünteti az összes nem katonai támogatási programot világszerte, Ukrajnát is beleértve, negatív hatással van az független ukrán médiára. Ez elsősorban a kis regionális szerkesztőségeket érinti, különösen azokat, amelyek ideiglenesen megszállt vagy a harci övezetben található régiókból költöztek át.[27] A döntés negatív következményekkel jár majd a nyomozó újságírásra is.
Galyna Piskorska médiaszakértő szerint „az ukrán médiumok 80 százaléka kapott támogatást az USAID-en keresztül. […] 2025-ben a donorok segítségének és az állami költségvetés támogatásának hiányában az újságok és magazinok száma további 20 százalékkal csökkenhet Ukrajnában, míg az előfizetések száma 25–30 százalékkal eshet vissza”.[28] 120 szerkesztőség körében végzett felmérés szerint 7,5 százalékuk kezdett el létszámot csökkenteni az Egyesült Államok 2025. februári támogatásának felfüggesztése után, 9,5 százalékuknak problémái voltak az irodabérléssel, 11 százalékuk csökkentette a tartalomgyártást, 10,5 százalékuk pedig csökkentette a fizetéseket és áttért a részmunkaidőre.[29] Ez a külföldi finanszírozástól való függőség egészségtelennek tűnhet, de Ukrajna háborús gazdasága kevés alternatívát kínál a szórakoztatóiparon kívüli médiának a pénzkeresésre és a fejlődésre.
Az USAID finanszírozásának megszűnése nemcsak Ukrajna médiaképének pluralizmusára lesz negatív hatással, hanem szélesebb körben is gyengítheti a szólásszabadságot Kelet-Európában. Ukrán médiaszakértők arra számítanak, hogy Oroszország fokozni fogja dezinformációs és propagandakampányait, tekintettel arra, hogy a Trump-kormány visszavonta a dezinformáció elleni projektek támogatását. Kijevi aktivisták máris azt jegyzik meg, hogy a kínai kormány lép be az USAID által Ukrajnában hagyott űrt betölteni. Ezenkívül Oroszország és más destabilizáló hatalmak pozícióját megerősítette az olyan technológiai óriások döntése, mint a Meta, hogy gyengítik a hamis hírek és a gyűlöletbeszéd terjedése ellen létrehozott ellenőrzési és tényellenőrzési mechanizmusaikat. Ez új helyzetet és új kihívásokat teremt az ukrán médiumok és az egyes újságírók számára.
Következtetések és ajánlások
Az ukrán tömegmédia funkciói és működése 2022. február 24. után alapvetően megváltozott. Az oligarchák által irányított csatornák eltűntek, és részben beolvadtak az államilag finanszírozott Telemarathon, United News csatornába. A megmaradt független műsorszolgáltatók, hírügynökségek, webportálok és folyóiratoknak újra kellett találniuk magukat, új közönséget, publikációs formátumokat, kommunikációs csatornákat és finanszírozási forrásokat kellett keresniük. A közösségi média – különösen a Telegram – jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A médiakép a katonai cenzúra, a kormányzati centralizáció és a politikai öncenzúra miatt kevésbé nyitottá vált.
A háborús körülményekből és a 2022 óta érvényben lévő rendkívüli állapotból fakadó e és egyéb kihívások ellenére az ukrán közbeszéd alapvetően pluralista maradt. A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a ZMINA Emberi Jogi Központ által 2023-ban újságírók körében végzett szociológiai felmérés szerint az újságírók a véleménynyilvánítás szabadságát 10-es skálán 6,4-re értékelték, ahol a 10 a nagyon jót jelenti.[30]
A véleménydiverzitást többek között a következők biztosítják:
- a közszolgálati műsorszolgáltató Suspilne movlennia működése
- az online médiumok sokszínűsége és független finanszírozása
a számos ellenőrizetlen Telegram-csatorna
- a politikai információk terjedése különböző más közösségi médiumokon keresztül
- több médiumban működő oknyomozó kutatócsoportok jelenléte
- az állami szerveket ellenőrző nem kormányzati szervezetek jelenléte, valamint
- a vitatott kérdésekről folyó, nagyrészt korlátozásmentes nyilvános vita.
Ennek ellenére az ukrán tömegkommunikációs helyzet sem kielégítő, sem stabil. További figyelmet igényel mind a nemzeti, mind a nemzetközi szereplők részéről.
Ezeket figyelembe véve az ukrán kormánynak az ukrán civil társadalommal együttműködve:
– át kell alakítania vagy le kell cserélnie a Telemarathon csatornát oly módon, hogy az ukrán nézők, a médiát figyelő szervezetek és az Európai Unió számára elfogadhatóbbá váljon;
– más, a civil társadalom által ellenőrzött ukrán televíziós és rádióállomásoknak engedélyt kell adni, hogy teljes hozzáféréssel rendelkezzenek minden kommunikációs hálózathoz;
– a lehető legnagyobb mértékben támogatni kell a regionális és helyi médiát engedélyekkel, logisztikai segítségnyújtással és együttműködéssel;
– fokozni kell a folyamatban lévő kampányokat, amelyek az ukrán közösségi média felhasználóit figyelmeztetik a Telegram és a TikTok népszerű hálózatokkal kapcsolatos különböző problémákra és kockázatokra.
A nyugati kormányzati és nem kormányzati szervezeteknek:
– politikai és diplomáciai csatornákon keresztül jelezzék, hogy Ukrajnának meg kell őriznie a tiszteletben tartott elektronikus és hagyományos médiumok pluralista környezetét;
– amennyire lehetséges, állítsák vissza vagy kompenzálják az USAID által az ukrán médiavállalatoknak és az újságírás kutatásával és fejlesztésével foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatások csökkentését;
– az ukrán partnerekkel együttműködve folytassák és bővítsék az ukrán elektronikus, közösségi és hagyományos médiakörnyezetben bekövetkezett legújabb fejlemények figyelemmel kísérését;
– erősítsék és/vagy bővítsék a jelenleg működő dezinformációellenes projekteket és hálózatokat, és elősegítsék a keleti partnerségi országokban, az Európai Unióban és azon túl a dezinformációellenes kezdeményezések közötti határokon átnyúló együttműködés megerősítését.
Diana Dutsyk és Andreas Umland
Dr. Diana Dutsyk a Kijevi Mohyla Akadémia újságírási tanszékének vezető oktatója, valamint Ukrajna nem kormányzati Újságírói Etikai Bizottságának és az Elnöki Szólásszabadság és Újságírók Védelméért Felelős Tanácsának tagja. Dr. Andreas Umland elemző a Stockholm Centre for East European Studies (SCEEUS) Swedish Institute of International Affairs (UI) intézményében, valamint a Kijevi-Mohyla Akadémia politikatudományi docense. A cikk a SCEEUS 2025. júniusi jelentésén alapul, amely itt található: https://sceeus.se/en/publications/.
[1] Henry Hale, Patronal Politics: Eurasian Regime Dynamics in Comparative Perspective. Cambridge, 2014.
[2] Diana Dutsyk, Marta Dyczok, „Ukraine’s Media. A Field Where Power Is Contested,” in: Matthew Rojansky, Georgiy Kasianov, Mykhail Minakov (eds.), From „the Ukraine” to Ukraine: A Contemporary History, 1991-2021. Stuttgart, 2021, pp. 169-206.
[3] Anna Korbut, „Strengthening Public interest in Ukraine’s media sector.” Chatham House, 2021. május 17.
[4] „75 % media Ukrainy nalezhyt’ politykam i oligarkham – monitoring.” Ukrainska Pravda, 2016. október 11.
[5] „Ukaz Prezydenta Ukrainy № 43/2021.” Prezident Ukrainy Volodymyr Zelens’kyy, 2021. február 2., www.president.gov.ua/documents/432021-36441.
[6] Andreas Umland, „Die ukrainischen Präsidentschaftswahlen 2019 im historischen Kontext: Paradoxa und Ursachen der Niederlage des Amtsinhabers Petro Poroschenko.” Zeitschrift für Politik, No. 4/2020, pp. 418-436.
[7] „Upershe za bahato rokiv v Ukrainy zmenshylasia kil’kist’ oliharkhiv, i deoliharkhizatsii tryvatyme – Volodymyr Zelens’kyy.„Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkij, 2021. május 14., www.president.gov.ua/news/upershe-za-bagato-rokiv-v-ukrayini-zmenshilasya-kilkist-olig-68445.
[8] Otar Dovzhenko, „Iz kozhnoi prasky: Use, shcho varto znaty pro natsional’nyy telemarafon.” Detektor media, 2022. május 24.
[9] „Monomarafon: Chomu vlada prypynyla movlennia 5 kanalu, Priamoho ta ‘Espreso’.” Detektor media, 2022. április 19.
[10] Nataliia Dan’kova, „Do peremohy i dali? Shcho bude z edynym telemarafonom.” Detektor media, 2023. augusztus 9.
[11] Nataliia Dan’kova, „Biudzhet-2024: skil’ky hroshey zaplanovano na mediynu, kul’turnu sfery, kino, „Armiia TB”, „Dim”, „FreeDom” i marafon.” Detektor media, 2023.11.29.
[12] Anton Hrushets’kyy, „Dovira do telemarafonu ‘Edyni novyny’.” Kyivs’kyj mizhnarodnyj institut sotsiolohii, 2024. február 19.
[13] „Ukrajna-jelentés 2024.” Európai Bizottság: Európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások (DG NEAR), 2024.10.30., https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/ukraine-report-2024_en.
[14] „Ministr Tochyts’kyy vidpoviv na krytyku telemarafonu z boku ES.” Radio Svoboda, 2024.10.31.
[15] Ira Kryts’ka, Denys Krasnikov, „Vplyv za $10 mln na rik.” Forbes, 2021.11.10.
[16] „15 % teleradiokompaniy prypynyly movlennia cherez nastup Rosii.” Detektor media, 2022. június 17.
[17] „Bilyj spysok IMI za druhe pivrichchia 2024 roku: uvishly 13 media.” Instytut masovoi informatsii. 2024. november 1.
[18] „Az ukránok egyre gyakrabban jelzik az információs manipulációt mint általános problémát, amely hatással van életükre, miközben a orosz dezinformációval szembeni érzékenységük növekszik.” Internews, 2024. november 7.
[19] Diana Dutsyk, Yuliya Dukach, Olha Iurkova, Anastasiya Plys, Oksana Pochapska, Anastasiia Sychova, Hogyan működnek és hogyan vonzzák a közönséget a nem intézményesített Telegram-csatornák az ukrán szegmensben. UMCI. Kijev, 2023, <www.jta.com.ua/wp-content/uploads/2023/03/Telegram-Channels-2023_EN.pdf>.
[20] „Budanov: Telegram – tse zagroza natsbezpetsi.” UkrInform, 2024.9.7.
[21] Iryna Sysak, Valeriia Egoshyna, Iuliia Khymeryk, „Nebezbechnyj trend.” Radio Svoboda, 2024.10.8.
[22] Vitaliy Gusev, „Melodramy dlia Meksyky ta SShA.” Forbes, 2024.11.26.
[23] „Ukrains’ki ta mizhnarodni media y orhanizatsii zibrali na kraudfandynhu ponad 4,8 mln evro.” Forbes, 2022. június 30.
[24] „Nakaz Holovnokomanduvacha Zbroynykh Syl Ukrainy №73.” Ukrajna Védelmi Minisztériuma, 2022. március 3., www.mil.gov.ua/content/mou_orders/nakaz_73_zi_zminamu.pdf.
[25] Dariia Opryshko, Monitorynh media pliuralizmu v tsyfrovu eru. Firenze, 2023.
[26] „Pid chas viyny zberihaet’sia svoboda slova v Ukraini, ale edynyj marafon treba prypyniaty – opytuvannia zhurnalistiv.” Zmina, 2023. május 3.
[27] David L. Stern és Robyn Dixon, „Independent media in Russia, Ukraine lose their funding with USAID freeze” (Független média Oroszországban és Ukrajnában elveszíti finanszírozását az USAID befagyasztása miatt), The Washington Post, 2025. február 7. https://www.washingtonpost.com/world/2025/02/07/ukraine-russia-independent-media-trump-usaid/.
[28] Galyna Piskorska, „A helyi újságok életvonalat jelentenek Ukrajnában, de az USAID támogatásának megszüntetése miatt sokuknak be kell zárniuk, vagy elfogult szócsövekké válniuk”, The Conversation, 2025. március 17. https://theconversation.com/local-newspapers-are-a-lifeline-in-ukraine-but-usaid-cuts-may-force-many-to-close-or-become-biased-mouthpieces-250917.
[29] Anita Prasad, „Mayzhe 60% zhurnalistiv ochikuiut‘ katastrofichnykh naslidkiv dlia media vid zupynky dopomohy SShA – opytuvannia IMI” (Az újságírók közel 60%-a katasztrofális következményekkel számol a média számára az USA támogatásának leállítása esetén – az IMI felmérése), Forbes, 2025. február 4. https://forbes.ua/news/mayzhe-60-zhurnalistiv-ochikuyut-katastrofichnikh-naslidkiv-dlya-media-vid-zupinki-inozemnoi-dopomogi-ssha-opituvannya-imi-04022025-26868.
[30] „Pid chas viyny zberihaet’sia svoboda slova v Ukraini.”
