„Bővülő pályán a kiskereskedelmi forgalom, működik a kormány adócsökkentési programja” – írja a vasárnap.hu lelkesen.
„A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy tovább emelkedjenek a bérek és a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak költeni – írta a legfrissebb kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szerdai elemzésében a Nemzetgazdasági Minisztérium.”
„Az NGM felidézi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a megelőző hónaphoz képest 0,5 százalékkal növekedett.”
Az ember szíve hevesebben kezd dobogni a győzelmi jelentést olvasva. El is ugrik a vonatkozó KSH gyorsjelentést megtekinteni, és hát valóban, „2025. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 3,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Mégpedig naptárhatástól megtisztítva, sőt naptárhatással kiigazítva! De bizony ám!
Ez igen, lelkesedik magában az ember, hiába, no, aki tud, az tud, és hát, kérem, itt aztán feketén-fehéren látható, micsoda nagyszerű kormányunk van nekünk! Főleg a miniszterelnök úr, aki már-már… de ezt inkább hagyjuk, a végén még féltékeny lesz a Fiú vagy a Szentlélek (jogosan).
Részletesebb adatokért sóvárgóknak a KSH oldalon rendelkezésére állnak a diagramok meg a táblázat, azokból aztán minden tudható. Az ember megnyugodva dőlne hátra, de sokéves tapasztalatai alapján mégiscsak mozgolódni kezd benne a kisördög. Be is írja mindjárt a szókeresőbe, hogy infláció, és a kereső azonnal jelzi is, hogy a KSH oldalon a találatok száma nulla. Ezek szerint a naptárhatás az igen, az infláció meg nem? Lehet, hogy a KSH olyan adatot adott meg, amelynek a realitása zérus? De hát az nem lehet! Ott szakemberek dolgoznak, nem ostoba dilettánsok!
Utána olvasva persze kiderül, hogy a KSH-ban valóban szakemberek dolgoznak, mivel nem azt írták, hogy
a kiskereskedelmi forgalom haladta meg 3,0 %-kal az előző év azonos időszakit, hanem hogy a forgalom volumene haladta meg 3,0 %-kal az előző év azonos időszakit. Azaz a forintértéke. Az, hogy a forint ma már kevesebbet ér, így a vevők nem több kenyeret vettek, hanem csak több forintért vettek kenyeret, nem a KSH dolga.
Az ember persze ily esetben rögtön kíváncsivá válik. Hogy hányan vagyunk ilyen kíváncsiak, arról meglehetősen pesszimistán vélekedem, mert először is a KSH oldalán gyakorlatilag senki sem keres rá az infláció szóra, kíváncsi meg pláne nem lesz se ettől, se mástól, mert, mint az köztudott, aki kíváncsi, hamar megöregszik. És ugyan ki akarna hamar megöregedni?
Hagyjuk tehát a magyarországi kíváncsiak számának firtatását, forduljunk talán az MNB-hez, ahol a KSH-hoz hasonlóan szintén szakemberek dolgoznak. Az MNB szerint az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 2025 júniusában 4,7 % volt, amely érték nagyobb, mint a forgalom 3 százalékos volumenváltozása. Ez azt jelenti, hogy az emberek 2025 június hónapjában a kiskereskedelmi forgalmat tekintve 3 százalékkal több pénzért 1,62 százalékkal kevesebb árut vásároltak. Ilyenkor az ember bután néz maga elé, és azon töprenkedik, hogy nem szégyellik magukat azok a nyomorultak ott a kormányban ezt a visszaesést már megint győzelemként eladni?
Tovább kíváncsiskodva kiderül, hogy az élelmiszer árdrágulás kicsit több volt a maginflációnál, mégpedig éves viszonylatban 6,2 százalék, azaz az élelmiszereket tekintve még rosszabb a helyzet, mint az általános kiskereskedelmi forgalomban. Ez nem okozhatott valami nagy örömöt a kiskeresetűeknek meg a kisnyugdíjasoknak, mert ők a bevételeik jelentős részét élelmiszerre költik.
„Mindezek mellett a több mint 1,5 éve növekvő reálbérek és az árak letörését célzó kormányzati intézkedések is mind-mind hozzájárulhatnak a kiskereskedelmi forgalom további élénküléséhez, így végsősoron a gazdasági növekedéshez is.”
Megcélozták. De nem talált. Az árak ugyanis az MNB szerint sajnos nem törtek le, sőt a fenti adatok alapján még növekedtek is, és ha a kiskereskedelmi forgalom továbbra is úgy „élénkül”, hogy ténylegesen csökken, akkor bajban vagyunk. Persze 98 százalékunk nem tud róla, hogy ez van, és nem is fog róla tudni sohasem.
„A kormány azonban itt nem áll meg, idén 30 ezer forintos élelmiszer utalványt biztosít 2-2,5 millió nyugdíjas számára, összesen 83 milliárd forint értékben.”
Nagy szerencse, hogy a kormány itt nem áll meg, hiszen mi is lenne akkor szegény nyugdíjasokkal, akiknek a nyugdíja gyakorlatilag sohasem emelkedik, mert a kormány 2010. óta, azaz 15 éve csak az inflációt kompenzálja. Na de most kapnak ám harmincezret! Mivel az átlagnyugdíj havonta 244 557 forint, ez átlagosan évi egy százalékos nyugdíjemelésnek felel meg. Azért, hogy a kormány javára is írjak valamit, hatalmas pozitívum, hogy a nyugdíjasok egyszer végre nem a nyugdíjuk arányában kapják a pénzt, hanem mindenki egyformán, és így a kisnyugdíjasok relatíve többet kapnak, mint a magas nyugdíjjal rendelkezők (jön a választás, na!).
Ez a dicséret persze nem változtat azon, hogy a nyugdíjasokra szánt összeg, azaz a 83 milliárd HUF a költségvetésnek csak 2 ezreléke (ennyi jut nekik, és kész!), ezért is adják egyben, mert úgy többnek látszik. Emlékeim szerint a világbajnokságra felhúzott Atlétikai Stadion költsége 238 milliárd HUF volt, de az inflációval korrigált, mai értékét már nem fogom kiszámolni, mert unom a mások helyett való dolgozást.
„A kormány a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében minden esetben fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. Ennek érdekében a kormány árréscsökkentést vezetett be, majd azt kiterjesztette a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre is, ami gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett. A lépés érdemi segítséget nyújt a magyar embereknek, a drogériákban átlagosan 26,1 százalékkal, az élelmiszerüzletekben 20,3 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek. „A szabályokat pedig be is tartatjuk: eddig összesen közel 2000 hatósági ellenőrzés került végrehajtásra az élelmiszerüzletekben és drogériákban, ahol vizsgálták, hogy az üzletek betartják-e az árréscsökkentést. A kormány önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is, ehhez július 1-től a gyógyszeripari szereplők is csatlakoztak” – emlékeztetett az NGM.”
Annak, hogy az élelmiszerek esetében az NGM mínusz 20,3 százalékos árcsökkenési adata hogyan korrelál az MNB plusz 6,2 százalékos éves inflációs adatával, járjon utána mindenki maga.
Az NGM vezetőjéről, azaz Nagy Mártonról írtam már itt. Örömmel látom, hogy nem kell rajta módosítanom. A vasárnap.hu olvasói persze továbbra is áldják a nevét a miniszterelnök úr nevével együtt, és ez így is marad, mert ezek az olvasók még véletlenül sem fognak más lapokat olvasni, a vasárnap.hu újságírói meg majd hülyék lesznek utána járni, és megírni azt, ami ténylegesen van. Az ugyanis veszélyes, ők meg utálják a koldusbotot.
Még csak látni is, nemhogy rájutni.
