Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Miért nem nyerhet Trump az elnökválasztáson?

ki
-
0
Miért nem nyerhet Trump az elnökválasztáson?

A Lincoln Project, a kiábrándult republikánusok fóruma szerint a demográfia temetheti el Donald Trump álmát a visszatérésre a Fehér Házba.

2016-ban Donald Trump 2,8 millióval kevesebb szavazatot szerzett mint demokrata ellenfele, Hillary Clinton, de mégiscsak ő nyert az amerikai elektori választási rendszer miatt. 2018-ban az időközi választások során a demokraták legyőzték a kormányzó republikánusokat, majd Biden diadalmaskodott Trump fölött 2020-ban.

2022-ben furcsa eredmény született, mert a republikánusok elhódították a képviselőházat, de megtartották a szenátust. Olyan fontos swing államokban, melyek eldönthetik a végeredményt is az országos választáson, a demokraták fontos helyeket vettek el a republikánusoktól Arizonában, Michiganben, Pennsylvániában és Wisconsinban.

A demográfia küldheti nyugdíjba Trumpot

“A politikában végső soron a demográfia mondja ki a végső szót” – írta Auguste Conte francia szociológus. Aki az elsők között elemezte a demokrácia politikai rendszerének alakulását a nagy francia forradalom után.

2016 és 2024 között Trump hátrányára alakult az Egyesült Államok társadalma: körülbelül 20 millió jórészt idős szavazópolgár halt meg, és 32 millió fiatal amerikai érte el a választási korhatárt.

Milyenek a fiatalok politikai nézetei az Egyesült Államokban? A Z generáció jelentős része elutasítja a politikát, egy kisebbség, amely jórészt fehér fiatalokból áll, támogatja Trumpot, de a döntő többség számára fontosak azok a témák, melyekben az ex elnök állásfoglalásai pontosan ellentétesek az övékkel. Melyek ezek a témák? A környezetvédelem, a nők joga az abortuszra, a beleszólás joga a demokráciában vagyis a szólásszabadság. Ezért ők többségükben a demokratákra szavaznak majd, ha elmennek szavazni.

Biden nem pontosan az a jelölt, aki mágnesként vonzaná a fiatal szavazókat.

Az abortusz törvény döntő fontosságú lehet

Lengyelországban is fontos szerepet játszott a szigorú abortusztörvény a kormányzó PiS vereségében. 2022-ben a republikánus többség a Legfelső Bíróságon Washingtonban megsemmisítette a liberális abortusz törvényt. Minden állam immár maga dönthet erről, és ezért sok déli államban megszűnt a nők joga az abortuszra. A szebbik nem tiltakozó szavazatai sokat segítettek a liberális baloldalnak Lengyelországban, és minden bizonnyal így lesz az USA-ban is.

Trump aduja lehet viszont a munkásosztály, mely 2016-ban is jelentős részben mellé állt. Ezért sietett Biden elnök a sztrájkoló autógyári munkások közé, és ezért közvetített a Fehér Ház a munkaadók és a szakszervezetek között.

Trump tárgyalási készségét Putyinnal az amerikai társadalom nem fogadja jól, mert a többség Ukrajna oldalán áll.

Nikki Haley visszalépéséig a republikánusoknak volt esélye arra, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a mérsékeltek és a szélsőségesek között, de ez elveszett azzal, hogy

Trump egykori ENSZ nagykövete nem szólította föl híveit arra, hogy szavazzanak az ex elnökre.

Ezért nagyon valószínű, hogy a republikánus pártnak egészen egyszerűen nem lesz elég szavazója novemberben ahhoz, hogy Trump visszatérhessen a Fehér Házba – írja a Social Europe portálon Reed Galen, a Lincoln Project alapító elnöke. A Lincoln Project olyan republikánusok csapata, akik nemcsak, hogy kiábrándultak Donald Trumpból, de aktívan szervezkednek ellene, hogy megakadályozzák visszatérését a Fehér Házba.

Trump és Orbán Flóra Gucci táskája

Polonius
-
0
Trump és Orbán Flóra Gucci táskája

A 19 éves Orbán Flóra kísérte el Orbán Viktort Floridába Trump ex elnökhöz, mert Lévai Anikó nem ért rá. A miniszterelnök fizette legkisebb lányának utazási költségeit – mondta Havasi Bertalan szóvivő.

A Gucci táska 600 ezer forintba kerül, és kevés ötgyermekes apa engedheti ezt meg magának, de Orbán Viktor szemmel láthatóan igen. A magyar miniszterelnök az MTVA interjúban nyíltan utalt rá, hogy azért támogatja Trumpot, mert a Biden adminisztráció meg akarja őt buktatni.

“Nagyon nehéz időszakát éljük a magyar-amerikai kapcsolatoknak, mert az amerikai kormányzat olyasmiket vár el Magyarországtól, amiket mi nem tudunk, nem akarunk teljesíteni…. Ők azt akarják, hogy lépjünk be a háborúba, de mi nem akarunk beszállni.”

Orbán szerint a Biden adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy nem tudnak megegyezni ezzel a magyar kormánnyal, és

“ezért egyetlen megoldás van, ha leváltanak bennünket.”

Hogy akar Trump véget vetni a háborúnak Ukrajnában?

“Először is az orosz-ukrán háborúba ő nem ad egyetlen fillért sem. Ezért vége is lesz a háborúnak, mert nyilvánvaló, hogy Ukrajna önmagában nem áll meg a lábán. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt és fegyvert az európaiak mellett, akkor a háborúnak vége van. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt, akkor az európaiak képtelenek ezt a háborút önmaguk finanszírozni, és akkor vége van a háborúnak”

– mondta Orbán Viktor, aki az Európai Unió csúcstalálkozóin maga is mindent megtett, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Ám február elsején villámgyorsan kapitulált. Olyan mélyütést kaphatott, melyet szemmel láthatóan mindmáig nem hevert ki. Az európai nagyhatalmak vezetői figyelmeztették, hogy eddig és ne tovább!

Ezért tesz fel mindent Trump elnökségére a magyar miniszterelnök.

Trump megegyezne Kínával

Legalábbis ezt állítja a magyar miniszterelnök. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanezen a véleményen van: szerinte is Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Putyin orosz elnökkel, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral és az iráni vezetőkkel is.

Magyarországon egyenlő arányban van jelen az amerikai és a kínai tőke: 9-9 milliárd euró értékben, ennél több csak a németek beruházása. Orbán abban bízik, hogy Trumpot nem zavarja a jelentős kínai vagy orosz jelenlét Magyarországon. Elnöksége idején Pompeo külügyminiszter igenis kifogásolta a magyar gázfüggést Moszkvától, és nem helyeselte, hogy Magyarország használja a Huawei 5G rendszerét. Ehhez képest a Huawei legnagyobb európai központja épp Magyarországon működik.

Mi lesz, hogyha Trump mégsem lesz elnök? Erre szemmel láthatóan nincsen receptje Orbán Viktornak, aki mindent egy lapra tett föl, és ezzel nagy kockázatot vállalt fel, de nem először fordulatos politikai pályafutása során.

Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

Polonius
-
0
Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

“Egyórás baráti találkozó” – így jellemezték Trump tanácsadói az összejövetelt Orbán Viktorral Mar-a-Lagoban- az ex amerikai elnök birtokán Floridában.

Biden elnök sietett reagálni: ”Tudják, hogy kivel találkozott Donald Trump? Orbán Viktorral, aki kerek-perec kijelentette, hogy a demokrácia nem működik, és ezért ő diktatúrára törekszik” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke első kampány gyűlésén Pennsylvániában. Biden hozzátette:

”én fokozni akarom a demokráciát nem pedig csökkenteni!”

Aggasztja az, hogy miről is tárgyalt Orbán Viktor Donald Trumppal Mar-a-Lagoban? – tudakolták újságírók az USA elnökétől. A válasz:

”ha én nem aggódnék a Trump – Orbán találkozó miatt, akkor Önöknek kellene”

– válaszolta az Egyesült Államok elnöke.

Aki viszont Orbán Viktort aggasztja. A magyar miniszterelnök ugyanis meg van győződve arról, hogy az amerikai demokraták – részben Soros György biztatására – meg akarják buktatni őt. Ennek érdekében ténykedett már Goodfriend ügyvivő is az Obama kormányzat idején is, majd pedig most Pressman nagykövet.

Trump “barátját” nehezebb megbuktatni

A CIA könnyen levehet a sakktábláról olyan politikusokat, akik nem felelnek meg az USA érdekeinek. Jól mutatja ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár bukása vagy a Szabadságpárt egykori vezérének Ibiza gate botránya. Victoria Nuland épp mostanában lemondott külügyi vezető egy gyenge pillanatában bevallotta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek Janukovics oroszbarát elnök megbuktatására Ukrajnában. Az amerikai nagykövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy Babis cseh miniszterelnök elbukott a választáson noha pártja a legtöbb szavazatot szerezte meg.

Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi főügyész valóságos nagytakarítást végzett a Moszkva barát elit soraiban. Ő most az Európai Unió főügyésze, ezért sem lép be Magyarország, mert így Orbán Viktor könnyen Malajzia ex miniszterelnök sorsára juthatna. A New York-i korrupcióellenes ügyészség csekély 4,5 milliárd dolláros korrupciót tárt fel a kormányfő környezetében. Mindezt megírta a helyi sajtó nem kormányellenőrzés alatt álló része. Razak miniszterelnök megbukott a következő választáson, és az új főügyész első dolga volt a vizsgálat megindítása. A kormányfő nejével a repülőtérre száguldott, de elkapták bőröndjeiben arannyal és ékszerekkel. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti Malajziában korrupcióért.

Mindezt Orbánnal is meg lehetne tenni, de Trump “barátjával” ez sokkal nehezebb mint Malajzia miniszterelnökével, akinek a nevét sem ismeri senki az Egyesült Államokban hacsak onnan nem, hogy ő finanszírozta a Wall Street farkasa című filmet Leonardo di Caprioval a főszerepben.

A valódi védőernyőt Orbán Viktornak persze nem Trump hanem az impotens magyar ellenzék jelenti.

Sem az USA sem az Európai Unió nem tud senkit sem a helyére állítani. Márpedig a politikában érvényes a horror vacui elv – mindenki retteg a káosztól, melyet Magyarországon Orbán kontrollál. Igaz, hogy közben Magyarország egy főre eső fogyasztásban az utolsó helyre esett vissza az Európai Unióban, de ez aztán végképp senkit sem érdekel Washingtonban.

Trump búcsút int a NATO-nak

ki
-
0
Trump búcsút int a NATO-nak

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

Polonius
-
0
Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?

  • “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
  • “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
  • “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
  • “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa  milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”

John Bolton levonja a tanulságot:

“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”

Ez lenne a katasztrófa?

Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Polonius
-
0
Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

FüHü
-
0
Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

A volt amerikai elnököt kizárták az elnökválasztáson való részvétel lehetőségéből, mivel már az előválasztáson sem indulhat, mivel felkelésben vett részt – állapította meg a bíróság.

Ez az első alkalom, hogy egy állami bíróság úgy ítéli meg, hogy a republikánusok éllovasát el kell tiltani a szavazástól, mert az Egyesült Államok alkotmánya kizárja a szövetségi hivatalból az embereket, ha azok „felkelésben” vesznek részt.

A Colorado Legfelsőbb Bíróság döntése, amelynek valamennyi bíróját demokrata kormányzók nevezték ki, egyben az első alkalom a történelemben, hogy a 14. módosítás e  pontját egy elnökjelölt kizárására használták fel.

Valószínűleg leszámolásra kerül sor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amelynek el kell döntenie, hogy Trump maradhat-e a versenyben. Trump kampánya azt mondta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fog fellebbezni a 4-3-as ítélet ellen, amely a 14. módosítás értelmezésén alapul.

A 14. módosítás 3. szakasza kizárja a tisztség betöltését, ha az Alkotmány elleni felkelésben vett részt, miután esküt tettek annak támogatására.

„A bíróság többsége úgy ítéli meg, hogy Trumpot a 14. módosítás 3. szakasza értelmében kizárták az elnöki tisztség betöltéséből” – írta a bíróság.

„Mivel kizárták, a választási törvény értelmében jogellenes cselekedet lenne, ha a coloradói külügyminiszter jelöltként tüntetné fel az elnökválasztási előválasztáson.”

Hozzátették, hogy „nem könnyű szívvel vonjuk le ezeket a következtetéseket”.

„Tisztában vagyunk az előttünk álló kérdések nagyságrendjével és súlyával” – írta a bíróság. Szintén tudatában vagyunk annak az ünnepélyes kötelességünknek, hogy félelem  és befolyásolás nélkül alkalmazzuk a törvényt, és nem befolyásolhatja a közvélemény reakciója sem azokra a döntésekre, amelyeket a törvény előír nekünk.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság egyik bírójának ítéletét, amely megállapította, hogy Trump felkelést szított a Capitolium elleni január 6-i támadásban játszott szerepe miatt.

De a bíróság azt is közölte, hogy a volt elnököt nem lehet kizárni a szavazásból, mert nem volt egyértelmű, hogy a rendelkezés az elnöki tisztséget hivatott fedezni. Az állam legfelsőbb bíróságának döntése csak a március 5-i republikánus előválasztásra vonatkozik, de valószínűleg ez Trump státuszát is befolyásolná az általános választásokon.

Az ítélet csak január 4-én lép hatályba, így lehetőség nyílik fellebbezésre.

„Teljesen hibás döntés”

Steven Cheung, Trump szóvivője azt mondta, hogy fellebbezni fognak a „hibás” és „nem demokratikus” ítélet ellen.

„Nem meglepő módon a demokraták által kinevezett Colorado Legfelsőbb Bíróság Trump elnök ellen hozott ítéletet, támogatva egy Soros által finanszírozott, baloldali csoport azon tervét, hogy beavatkozzon egy választásba Joe Biden nevében azáltal, hogy eltávolítja Trump elnök nevét a szavazásról, és kizárja a a coloradói szavazók joga, hogy az általuk választott jelöltre szavazzanak”  – mondta Cheung.

„Teljesen bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyorsan a mi javunkra dönt, és végre véget vet ezeknek a nem amerikai pereknek.”

Vivek Ramaswamy, aki a 2024-es jelölésért indul, és a felkelő kampánya során időnként Trumppal szövetkezett, „a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló választási beavatkozási taktikának” nevezte, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja jelölését Coloradóban.

„Így néz ki egy tényleges támadás a demokrácia ellen”

– fogalmazott közleményében.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 6-3 arányú konzervatív többségében három Trump kinevezett személy is szerepel.

Minnesotában és New Hampshire-ben a hasonló pereket eljárási okok miatt elutasították. Eközben egy michigani bíró a múlt hónapban úgy döntött, hogy a kérdés politikai jellegű, és nem ő dönthet, a fellebbviteli bíróság pedig megerősítette a döntést, hogy nem zárják ki őt.

Az ügyet a coloradói szavazók egy csoportja indította el, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Crew) segítségével, akik azzal érveltek, hogy Trumpot ki kell zárni, mert a Capitolium megtámadására buzdította támogatóit az elnöki hivatal átadásának megakadályozása sikertelen kísérlete érdekében.

Noah Bookbinder, a Crew elnöke kijelentette, hogy

a keddi döntés „nemcsak történelmi és indokolt, de szükséges is ahhoz, hogy megvédjük a demokrácia jövőjét hazánkban”.

Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Kenderessy Milán
-
0
Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Húsbavágó kérdést tett fel egy biztonságpolitikai tanácskozáson a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki jelenleg a European Council of Foreign Relations munkatársa: mit kezdene Donald Trump visszahódítaná a Fehér Házat, és döntenie kellene arról: mit kezdjen Zelenszkijjel, milyen legyen az USA viszonya a NATO-hoz?

Trump jelenleg azt ismételgeti, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Az ex elnök azt nem mondta meg, hogy miképp gondolja ezt megoldani, de valójában mégiscsak elárulta a receptet amikor kijelentette:

“a háborút úgy lehetett volna elkerülni, hogy Ukrajna átadta volna az orosz többségű területeket Oroszországnak.”

Volodimir Zelenszkij elnök többször is elutasította a békéért területet elvet, de azt elismerte, hogy Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha a kijevi vezetés feje fölött lepaktálna Putyinnal. A CIA és az orosz hírszerzés rendszeresen egyeztet Törökországban olykor a főnökök William Burns és Szergej Nariskin tábornok is jelen vannak. Ők jól ismerik egymást hiszen korábban William Burns az USA nagykövete volt Moszkvában.

Jelenleg a republikánusok blokkolják az Ukrajnának szánt amerikai segélyt.

Moszkva sasszemmel figyeli a washingtoni fejleményeket, és a frontokon Ukrajnában szemmel láthatóan húzza az időt. Washingtonban sokan gondolják úgy, hogy Putyin meg akarja várni az amerikai választások eredményét, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Mi lesz a NATO-val, ha Trump visszatér?

Az ex elnök azzal henceg, hogy megmondta az európai vezetőknek:

”csakis akkor számíthattok az USA védelmére egy orosz támadás esetén, ha kifizettétek a számlákat!”

Trump egy választási gyűlésen egyenesen azt a hazugságot terjesztette, hogy

“Amint megfenyegettem a NATO európai tagállamainak vezetőit, máris dőlni kezdett a pénz az USA kasszájába, többszáz milliárd dollárról beszélek”

– hangsúlyozta az ex elnök.

Miről volt szó valójában? Arról, hogy a NATO európai tagállamai nem teljesítették vállalásukat, mely szerint a GDP 2%-át költik minden évben katonai célokra. Csakhogy azóta ez a trend megfordult: Putyin Ukrajna elleni agressziója után minden európai NATO tagállam jelentős mértékben fokozta katonai kiadásait.

A New York Times megkérdezte Trump ex elnököt, hogy mit is jelent programjában az a mondat, hogy “alapjaiban kívánom újraértékelni a NATO-t”?

Trump írásban ezt a kétértelmű választ adta:

”Minden amerikai elnöknek kötelessége az, hogy biztosítsa: az Egyesült Államok szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és nem teszik hiába kockára amerikai katonák életét és az USA hadikiadásait.”

Trump támogatói szerint az ex elnök blöfföl, mert nem akar kilépni a NATO-ból.

“Trump nem lép ki, de ráveszi a többi tagállamot, hogy fizessenek többet. Ez népszerű javaslat az amerikai  füleknek” – mondta a New York Timesnak Lindsey Graham szenátor, Trump lelkes támogatója.

Robert O’Brien, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója osztja ezt a véleményt:

”Trump tudja, hogy a NATO-nak milyen nagy a katonai jelentősége az Egyesült Államok számára, de úgy érzi, és joggal, hogy a németek és mások átvernek bennünket, és velünk fizettetik meg a saját védelmüket.”

John Bolton, aki 2018-19-ben volt Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arról írt a memoárjában, hogy az elnököt folyamatosan le kellett beszélni arról a tervéről, hogy az USA-t kivezesse a NATO-ból.

A washingtoni kongresszus előtt van egy közös demokrata-republikánus törvényjavaslat, amely megtiltaná az elnöknek, hogy kivezesse az Egyesült Államokat a NATO-ból a kongresszus jóváhagyása nélkül.

Trump célpontja valójában az Európai Unió

2018 nyarán Trump ellenségként bélyegezte meg az Európai Uniót mondván “amit a kereskedelemben ellenünk tesznek, az olyan mintha az ellenségeink lennének.”

Ekkortájt mondta azt is, hogy

“ha kinézek az ablakon New Yorkban, akkor rengeteg Mercedest, BMW-t és Audit látok , de Berlin utcáin alig jár amerikai autó.”

Mindez ma már a múlt: Putyin agressziója  csapást mért a német iparra, amely az olcsó orosz energiára alapozta jövőjét, közben pedig megjelentek a Teslak a német utakon, sőt a Tesla gyár is Berlin mellett.

Biden elnök valójában folytatta Trump America First programját, amellyel sikeresen gyengítette meg vetélytársait kivéve Kínát.

A NATO európai tagállamai számára katasztrofálisak az ukrajnai háború következményei, mert gazdaságuk lemarad a globális versenyben miközben nekik kell jórészt finanszírozniuk a Putyin agressziója elleni háborút, amely őket teszi elsősorban tönkre. Az Európai Unió elveszítette a versenyképességét az USA-val szemben, és ezzel a felzárkózás perspektívája is eltűnt. Közbe pedig állandóan növelni kell a hadikiadásokat. Nem véletlen, hogy Németországnak, az Európai Unió zászlós hajójának nincs jövő évi költségvetése pedig már csak néhány nap van hátra az évből.

Közben pedig az Európai Unió nem tudja, hogy miből finanszírozza Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet a brüsszeli bizottság főnökasszonya Ukrajnának ígért.

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Polonius
-
0
Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Polonius
-
0
Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Az ex elnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, nemcsak hogy továbbra is dollár milliárdos, de tovább gazdagodott, és ez távolról sem hátrány a méregdrága választási kampány szempontjából.

3,1 milliárd dollárra nőtt Donald Trump vagyona 2021 óta amikor meglehetősen botrányos körülmények között véget ért elnöksége, mert elveszítette a választásokat a demokrata Joe Bidennel szemben. A Bloomberg dollár milliárdos indexe szerint 2021-ben még “csak” 2,6 milliárd dollárja volt az USA akkori távozó elnökének, és ez 500 millió dollárral gyarapodott.

Hogyan? New Yorkból Trump átköltözött Floridába, ahol jóval alacsonyabb az adókulcs, és ezzel sokat spórolt. Így ki tudta fizetni sok adósságát, amely lehúzta a mérleget.

Az átköltözés Floridába felértékelte Trump ingatlanjait a déli államban: Mar-a-Lagoban az egykori téli Fehér Házban és a Doral golf paradicsomban Miamiban. Az ingatlanok másutt is szépen teljesítettek:

Trumpnak egy tucat luxus golfpályája illetve ehhez kapcsolódó luxus nyaralóhelye van szerte a világon: Skóciában, ahonnan az ex elnök családja egykor az Egyesült Államokba érkezett, Írországban és természetesen magában az USA-ban. Ezek a luxus golfpályák 50%-kal magasabb forgalmat értek el mint a pandémia idején.

A problémás Deutsche Bank hitel

Trump vissza tudta fizetni a Deutsche Banknak a 170 millió dolláros hitelét, amely komoly politikai kockázatot hordozott, mert ellenfelei azzal vádolták, hogy Putyin elnök ezen a német bankon keresztül finanszírozta őt. Ezeket a vádakat nem sikerült egyértelműen bizonyítani, de a demokraták kihasználták vele szemben a választási kampányok idején. Már Hillary Clinton felbérelte a brit hírszerzés egykori moszkvai rezidensét, hogy állítson össze dossziét Trump orosz kapcsolatairól. Az ex elnök még a nyolcvanas években Trump tornyot akart építeni Moszkvában a Vörös tér közelében. Ez nem sikerült, de a KGB összehozta őt helyi prostituáltakkal, és a hírek szerint zsarolta őt. Később Putyin elnök állítólag ezt folytatta, és a pénzügyi közvetítő meg nem erősített hírek szerint a Deutsche Bank volt. Honnan volt pénze Donald Trumpnak, hogy visszafizesse a 170 millió dolláros hitelt a Deutsche Banknak? Onnan, hogy 375 millió dollárért tudta eladni a Trump International Hotelt Washingtonban.

A Bloomberg ezzel kapcsolatban utal arra a perre, amely New Yorkban folyik az ex elnök ellen, és ebben az ügyész azzal vádolja Trumpot, hogy csaló módon felértékelte ingatlanjainak értékét, hogy kölcsönöket szerezzen a bankoktól. Palm Beachben a Mar-a- Lago luxus ingatlan például megduplázta jövedelmét azzal, hogy klubbá alakult, amely tagdíjat szed. A Bloomberg szerint az ingatlan 240 millió dollárt ér, Trump szerint viszont 612 millió dollárt. New Yorkban azzal is vádolja az ügyész Trumpot, hogy túlértékelte a Park Avenue luxus ingatlant. Az ügyész szerint az ingatlan valós értéke 80 millió dollár, Trump szerint viszont 91 millió dollár. A Bloomberg 86,4 millió dollárra értékeli az ingatlant. Trump hétfőn a bíróság előtt azt állította, hogy ő alulértékelte az ingatlanjait, és a bankok pontosan tudták, hogy miképp értékeljék azokat.

“Amikor a hitelképességemet vizsgálták, akkor ez egészen egyszerűen nem volt érdemi része ennek a vizsgálatnak”

– jelentette ki Donald Trump az USA ex elnöke a bíróság előtt.

1...567...2256. oldal a 225-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség