Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

“Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld Ukrajnába”

Arról beszélt Orbán Viktor miután a karmelita kolostorban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy véleménye változatlen: sem embert, sem pénzt nem ad Ukrajnának.

Az észak-atlanti szervezet hamarosan csúcstalálkozót rendez, és a magyar kormány ezt megelőzően akarta tisztázni: nem vesz részt semmilyen NATO akcióban sem Ukrajnában. Ugyanakkor Orbán Viktor vállalta, hogy nem vétóz meg semmiféle NATO döntést sem. A NATO-ban ez nem is igen szokás, mert mindenki elfogadja az Egyesült Államok domináns szerepét. Arra pedig mindig van mód, hogy egy tagállam kimaradjon a közös döntésekből: jó példa erre Törökország, amely jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és semmiféle szankciót sem vezetett be ellene Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően sem.

Orbán Viktor a washingtoni csúcstalálkozó előtt kíváncsi volt Donald Trump álláspontjára ebben a kérdésben, mert az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

Trump osztja Biden stratégiai céljait

Az USA jelenlegi elnöke már 2021-ben deklarálta: Kína és Oroszország az Egyesült Államok stratégiai ellenfele. Ez az amerikai diplomácia iránya, és ezzel lényegében Donald Trump is egyetért. Pontosabban szólva azt veti Biden szemére, hogy az amerikai diplomácia rengeteg időt és energiát veszteget Ukrajnára és a Közel Keletre miközben kevéssé koncentrál Kínára, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az USA világuralmára. Ennek megfelelően Donald Trump nem helyesli azt sem, hogy Orbán Viktor díszvendége volt Budapesten Hszi Csinping elnök, aki nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok világuralmát amikor a G20 az első csúcstalálkozóját tartotta Kínában. Ezt követően indította meg Trump elnök a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden folytatta. Trump most fogadkozik, hogy még határozottabb lesz Kínával szemben, amely Mexikón és Vietnamon keresztül igyekszik megkerülni az amerikai szankciókat. Magyarország az egyetlen NATO tagállam, amely részt vesz a kínai Új Selyemút programban, ennek csúcstalálkozóján parolázott Pekingben Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal múlt ősszel.

Donald Trump azt üzente, hogy azzal sem ért egyet: Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. Trump szkeptikus a NATO-val szemben, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekli Ukrajna. Kétoldalú egyezményt akar Ukrajnával, mely lehetővé tenné az ország ásványi kincseinek és gazdag termőföldjeinek kihasználását valamint rakéták felállítását, melyek nyíltan fenyegetnék Moszkvát. Putyin minden valószínűség szerint emiatt indította meg háborúját Ukrajna ellen.

Svájcban hamarosan békekonferencia kezdődik Ukrajnáról: Zelenszkij elnök meghívta Bident, Hszi Csin-pinget és Orbán Viktort is, de egyikük sem megy el miután Oroszország nem kapott meghívót, így megegyezésre nincsen lehetőség.

USA republikánus szenátor: Ukrajna ásványi vagyonát nem akarom Putyinnak adni

Lindsey Graham republikánus szenátor elmondta a CBS televízióban, hogy “Ukrajna 10-12 ezer milliárd dolláros kritikus ásványi anyagon ül, így ők lehetnének a leggazdagabb állam Európában. Nem akarom ezt Putyinnak adni, hogy megossza Kínával.

Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerünké válhat. Ezt a 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikus ásványi kincset a Nyugat kapná nem pedig Putyin és Kína.”

A republikánus szenátor tavaly járt Kijevben, ahol így fogalmazott:

”ebben a háborúban oroszok halnak meg, ez a legjobb módja a pénzünk elköltésének.”

Moszkva ezt követően háborús bűnösnek nevezte, és elfogató parancsot adott ki ellene.

Graham szenátor, aki korábban a légierő pilótája volt, megtisztelőnek nevezte, hogy szerepelhet Putyin ellenfeleinek listáján. A republikánus szenátor most kijelentette:

”az USA nem engedheti meg, hogy ezt a háborút elveszítse.”

A republikánus szenátor javaslattal is élt: ”háromszáz milliárd dolláros orosz vagyon van lefoglalva Európában, ezt Ukrajnának kellene adnunk.”

Ennek a pénznek körülbelül a fele az orosz nemzeti bank devizakészletét jelenti, melyet jórészt Belgiumban tartott. Az USA már régóta javasolja az orosz vagyon elkobzását, mert ebből akarja fedezni az ukrajnai háború egyre növekvő költségeit.

Mitől ilyen harcias Trump szenátora?

Washingtonban a republikánusok az utolsó percig hátráltatták az ukrajnai segély megszavazását, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák Biden elnököt. Végülis csak akkor adták be a derekukat amikor a Pentagon közölte velük: ha Ukrajna nem kap segélyt az USA-tól, akkor beszakadhat a front, és az oroszok elfoglalhatják Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát. Ezekután Donald Trump is rábólintott az ukrajnai segély csomagra. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy adta át a segély csomagot Ukrajnának, hogy az idén ezzel képesek lesznek visszaverni az orosz támadást, jövőre pedig ellentámadást indíthatnak.

Az USA, amely 2021-ben tehát már Putyin agressziója előtt stratégiai ellenféllé nyilvánította Oroszországot és Kínát, tovább akarja folytatni a háborút noha Ukrajna ereje egyre inkább fogyatkozik.

Ezért mindinkább felmerül a gondolat Washingtonban is: “kiképzőket” kell küldeni Ukrajnába. Ebben semmi újdonság sincs: már jócskán Putyin agressziója előtt népes amerikai kiképző csapat működött Ukrajnában, az ő segítségükkel sikerült elhárítani a villámháborús fenyegetést. Jelenleg egy olyan két csillagos amerikai tábornok áll  a “kiképző” csapatok élén Ukrajnában, aki megjárta Irakot és Afganisztánt, van tehát haditapasztalata bőségesen.

Mindeközben John Bolton, Trump elnöki egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azzal vádolta meg egykori főnökét, hogy amint visszakerülne a Fehér Házba, azon nyomban tárgyalni kezdene Putyinnal az ukrán vezetés feje fölött egy fegyverszünetről a jelenlegi frontvonalakon. Ez Putyin ajánlata is, melyet Biden elnök egyelőre nem fogad el, de a CIA igazgatója titokban tárgyal az orosz hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai megoldásról. Biden elnök nem vesz részt azon a svájci békekonferencián, melyen Ukrajna jövőjét akarják tisztázni, de nem hívták meg Oroszországot, így a júniusi konferenciától senki sem vár különösebb eredményt.

Orbán legyőzhető, de…

0

Magyar Péter sikere az európai és az önkormányzati választáson Budapesten és Győrben, azt mutatja, hogy új és komoly kihívója támadt Orbán Viktornak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt elszokott ettől.

Gyurcsány Ferenc személyében olyan kényelmes ellenzékkel rendelkezett, amely fogatlan oroszlán volt, és ennek megfelelően inkább csak alibizett mint politizált.

Magyar Péter viszont a nulláról indult, és 7 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben. Budapesten és Győrben pedig az önkormányzati választásokon igazolta: erős a támogatottsága. Mi lesz most? Orbán Viktor profi politikus, és nyilván felismerte a veszélyt főként,  mert Magyar Péter mögött két olyan erő áll, amellyel neki is számolnia kell. Az egyik az Csányi Sándor és barátainak köre: az OTP elnök vezérigazgatója, Magyarország második leggazdagabb embere, régi motoros. Vagyona és befolyás régebbi mint a nemzeti együttműködés rendszere, partnerei nagyágyúk: Pintér Sándor belügyminiszter, Hernádi Zsolt a MOL elnök vezérigazgatója, és a külső körön olyanok mint a most hirtelen távozó Csák János kulturális miniszter vagy Lantos Csaba energiaminiszter. Ez a csapat nem megbuktatni hanem megrendszabályozni kívánja Orbán Viktort vagyis egy nyugatbarát Fideszt akar.

Mitől tartanak? Attól, hogy Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan leveszi a sakktábláról azokat az oligarchákat, akik megőrizték autonómiájuk egy részét, nem függenek kizárólag tőle.

Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere így végezte hazai pályafutását egy szibériai lágerben, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Orbán nem lecsukatni hanem levetkőztetni akarja oligarcháit főként, mert elfogyott a pénze, és

az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy kiutalja a magyar költségvetésből nagyon hiányzó milliárdokat.

Orbán Csányi Sándorral és csapatával viszonylag könnyen elbánhatna, ahogy Simicska Lajossal tette, ha nem állna Magyar Péter mögött egy sokkal veszélyesebb ellenfél: az Amerikai Egyesült Államok.

Orbán sorsa Washingtonban dőlhet el

A Biden adminisztráció el van szánva arra, hogy útilaput kössön Orbán Viktor talpára csakhogy novemberben elnökválasztás lesz, és egyáltalán nem biztos, hogy az elnök folytatni tudja. Ezért imádkozik naponta Orbán Viktor Trump sikeréért hiszen hatalmának ez a legbiztosabb garanciája. Trumpnak jól jön egy politikai szövetséges, aki ingyen nyalogatja talpát és egyéb alkatrészeit, Európában kevesen lelkesednek ennyire érte. Donald Trump leszarja Európát, és ezt nem is nagyon titkolja. Biden elnök álláspontja nemigen különbözik ettől, de minthogy nem tudja lezárni az ukrajnai háborút, ezért figyelmet kell fordítania Orbán Viktorra is. Aki a béke propagandával hozta ki döntetlenre a választást, amelyet kezdetben elveszteni látszott.

A baloldali-liberális blokkot telibe találta a békepropaganda

Orbán Viktor rájött arra, hogy ez ellenfeleinek a gyenge pontja, ezért óriási demagógiával erre koncentrált,

de nem a kívánt eredményt érte el, mert meggyengítette az amúgy is harmatgyenge baloldali-liberális blokkot miközben felnőtt egy új számára veszélyes ellenzék: Magyar Péter mozgalma.

A magyar baloldal tradíciója épp a két világháború elutasítására épül: mindkettőt a jobboldal indította el, és mindkettő katasztrófával végződött Magyarország számára. Biden hidegháborús propagandája a frontországokban talált kedvező fogadtatásra: a balti államok, Lengyelország stb.

Másutt Európában sehol sem hisznek az orosz fenyegetésben. Ez is magyarázza a szélsőjobb előretörését az európai választásokon. Különösen jó példa erre Franciaország, ahol Macron elnök kénytelen volt feloszlatni a nemzetgyűlést, és új választásokat kiírni liberális mozgalmának gyászos szereplése miatt. Ellenfele, Marine Le Pen triumfált.

A szélsőjobb vezérét nemrég még nyíltan pénzelte Putyin, majd az ő kérésére Orbán Viktor. Marine Le Pen asszony elhatárolódott ugyan Putyin Ukrajna elleni agressziójától, de csak épp annyira, hogy az USA elfogadhatónak tartsa őt a francia elnökségre.

Ha Trump hatalomra jutna, és valóban lezárná az ukrajnai háborút, akkor Orbán Viktor pácba kerülne, mert nem lenne mire hivatkozva fenntartani a vészhelyzetet, és az is villámgyorsan kiderülne, hogy nem az ukrajnai háború miatt teljesít oly gyengén a magyar gazdaság, és egyáltalán nem Ukrajna miatt vált Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává. Bár hogyha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor lehet, hogy erről a dicsőségről is le kell mondania.

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Ez nálunk és nemcsak nálunk lehetetlen lenne! Még az Egyesült Államokban sem igen elképzelhető a közeli jövőben. Mexikóban viszont ez immár realitás: Claudia Sheinbaum nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást Mexikóban, amely az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a világ legerősebb gazdasági szövetségét alkotja.

Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.

Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”

A Nobel díjas elnök asszony

Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.

Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már

2007-ben elnyerte a Nobel békedíjat az a környezetvédő szervezet, melynek Sheinbaum asszony az egyik vezetője volt.

A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.

Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.

Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.

Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

A brit választás és a brexit

Visszacsinálhatja-e a brexitet a brit Munkáspárt, ha nyer a választáson? A londoni Guardian szerint nyílhat erre esély, mert “minden jobban menne az Európai Unión belül.”

Nem tisztességes az, hogy a mostani választási kampányban nem téma a brexit pedig erről mindenképp beszélni kell! – hangsúlyozza a liberális lap, mely szerint Nagy Britannia problémáinak a jórészét az okozza, hogy a szigetország kilépett az Európai Unióból.

“Ennél csak jobb lehet!” – ez volt a Munkáspárt jelszava az 1997-es választáson, Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök most minden bizonnyal úgy véli, hogy “ennél csakis rosszabb lehet”, és ezért írta ki a választást júliusra.

A kormányfő abban bízik, hogy az infláció csökken, és ez lehetővé teheti a kamatláb csökkentését, beindulhat a gazdaság. Csakhogy az OECD és az IMF előrejelzései azt mutatják, hogy a perspektívák egyáltalán nem kedvezőek.

Már most is elég kinézni az ablakon, hogy lássuk: az infrastruktúra rossz állapotban van, a szegénység növekszik – írja a londoni Guardian. Lord Kinnock, a Munkáspárt ex vezére bánatosan idézte fel nemrégiben, hogy “a britek fedezték fel a tizenkilencedik században a tiszta víz értékét, most viszont nem jut elég pénz erre, mert a privatizált vízművek nem költenek erre eleget.”

Kinnock 1992-ben a Munkáspárt vezéreként reménykedett a győzelemben, melyet meg is jósoltak a közvélemény-kutatások, de azután mégiscsak veszített. A Munkáspárt most is esélyes  de nem véletlenül nem tűzte zászlajára a brexitet, mert a brit közvélemény ma is igen megosztott az uniós tagsággal kapcsolatban.

Míg London elvetette a brexitet, és főpolgármestere ma is kiáll az Európai Unió mellett, a vidék továbbra is szkeptikus pedig a kiválás nem sok jót hozott Nagy Britanniának. A konzervatívok és a közvélemény különösen nagyot csalódott Donald Trump ígéreteiben: az USA akkori elnöke a Buckingham palotában beszélt arról, hogy remek kereskedelmi egyezmény várja Nagy Britanniát amint kilép az Európai Unióból, de ebből az ég világon semmi se lett.

Vita az adózásról

A konzervatív kormányok ragaszkodtak a neoliberális alapelvekhez, és az adócsökkentést mint mantrát emlegették akkor is amikor ennek semmilyen feltétele sem állt fenn.

Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést prezentált, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet irányzott elő, és ez felborította volna az egész gazdaságot, a font árfolyamáról már nem is beszélve. Liz Truss bukása után egykori pénzügyminisztere, Rishi Sunak alakított kormányt, és megpróbálja védelmezni a népszerűtlen politikát. Azzal vádolja a Munkáspártot, hogy “adóbombát készít elő.”

Miről van szó? John Smith, a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere mérsékelt adóemelést javasol, hogy ellensúlyozni lehessen a költségvetési hiányt.

A Munkáspárt azzal kampányol, hogy “a toryk alatt Nagy Britannia elpocsékolt 14 évet.” Starmer, a Munkáspárt mai vezére ellenezte a brexitet, amelyet a konzervatív kormányok erőltettek, és amelyet népszavazás hitelesített.

Most viszont az óvatos Munkáspárti vezér már így nyilatkozott a választási kampányban:

“nem hiszem, hogy az uniós tagság serkentené a gazdaság növekedését.”

Lord Heseltine viszont így beszélt a brexitről: ”ez nem tisztességes választási kampány hiszen mind a két fél hallgat arról, hogy a gazdasági gondok legfőbb oka a brexit.” Lord Heseltine azok közé a konzervatív politikusok közé tartozott, akik nem helyeselték a kilépést az Európai Unióból.

“Ha a Munkáspárt Starmer vezetésével győz a választásokon, akkor egyedülálló lehetőség kínálkozik előtte: megkezdheti a visszatérést a vámunióba, és az egységes európai piacba”

– írja a londoni Guardian.

Unió, de ki kivel van?

0

Az Európai Unió autójának se motorja se térképe nincs. Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli Politico, mely szerint Macron elnök  és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.

“Macron elnök választ vár a kezdeményezéseire” – fejtegette a Politico podcastjében Észak Rajna Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke. Hendrik Wüst hozzátette:  “A német vezetők csak habozva és kitérően reagáltak Macron elképzeléseire.”

Mik ezek az elképzelések? Mostani látogatása során Emmanuel Macron arról beszélt Drezdában, hogy meg kellene kétszerezni az Európai Unió költségvetését annak érdekében, hogy létrehozzanak három közös alapot, melyekből az európai ipart, a mesterséges intelligenciát illetve a zöld átmenetet finanszíroznák. Ez tulajdonképp Mario Draghi terve, az Európai Központi Bank egykori főnöke brüsszeli megbízás alapján stratégiát dolgozott ki a versenyképesség fokozására. Olaszország ex kormányfője arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyre inkább vesztésre áll a globális versenyben, ha nem hoz létre közös alapokat a lemaradás elkerülésére.

“Európa halandó” – hangsúlyozta Berlinben Emmanuel Macron, aki azt szeretné, hogy a következő brüsszeli vezetésben fontos szerep jusson Mario Draghinak. Ezt az elképzelést támogatja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki gazdasági tanácsadóként elsősorban Mario Draghira hallgat. Csakhogy Németországban nemigen akarnak hallani arról, hogy az Európai Unió újra közösen vegyen fel nagy összegű hitelt. Merkel kancellár csakis úgy tudta elfogadtatni a közös hitelfelvételt, hogy arra csakis egyetlenegyszer kerülhet sor a Covid pandémia miatt. Mára azonban kiderült, hogy Brüsszelnek sokkal több pénzre van szüksége mint amennyit a tagállamok befizetnek már csak azért is, mert Ukrajna támogatása  sok milliárd euróba kerül, és még senki sem látja a háború végét.

A kínai kapcsolat az EU egyik legfőbb dilemmája

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington nyomására Brüsszel csökkenteni kívánja a függést. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi látogatása kapcsán kiderült: Párizs és Berlin másként ítéli meg a kínai kapcsolatot: Németország jelezte, hogy jelenleg nem találja alkalmasnak az időpontot a csúcstalálkozóra holott Macron elnök azt javasolta: fogadják együtt a világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjét. Ehelyett Párizsban találkozott Hszi Csin-ping elnök Ursula von der Leyennel és Macron elnökkel világosan illusztrálva azt, hogy az Európai Unióban vita van Kína megítéléséről. Korábban Macron elnök Pekingből hazatérve jelentette ki:

“az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa.”

Egészen más a véleménye erről Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, akinek az USA számít a legfontosabb szövetségesnek az orosz fenyegetéssel szemben. Donald Tusk nemrég győzött a választáson, és ezt követően Brüsszeltől megkapta a befagyasztott euró milliárdokat.

Ezzel szemben Macron és Scholz mindinkább béna kacsának tűnnek hiszen hazai népszerűségük a mélyponton áll.

“Olaszország megváltoztathatja Európát”

Giorgia Meloni megőrizte népszerűségét Itáliában több mint egy évvel a kormányra jutás után, és ezért magabiztosan így nyilatkozott a Rai Radio1-nek:

”Olaszország immár nem követi a francia-német vonalat, hanem mi vagyunk a vezető erő. Ha az olaszok támogatnak ebben, akkor megváltoztathatjuk Európát”

– jelentette ki Itália első miniszterelnök asszonya. Aki népszerűségének megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan átszervezi a közmédiát. Emiatt sztrájkoltak is a Rainál.

Giorgia Meloni jó szereplésre számít az európai választáson, és abban reménykedik, hogy létrehozhat egy nagy szélsőjobboldali frakciót Marine Le Pen asszonnyal, aki ügyesen eltávolította a vállalhatatlan Alternative für Deutschland mozgalmat a frakcióból.

Giorgia Meloni jó kapcsolatot épített ki Ursula von der Leyen asszonnyal, akinek minden támogatóra szüksége lesz, ha újra a brüsszeli bizottság elnöke akar lenni.

Az Európai Parlament szocialista frakciója viszont közölte : nem támogatná Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen együttműködését.

Jelenleg mindenki a júniusi európai választások eredményére vár illetve arra, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke? Ha Trump jön, akkor sok minden megváltozhat.

Brüsszel ebben a helyzetben nem mutathat gyengeséget, de nincsen ereje egységes programhoz, mert ahhoz olyan Európai Unió kellene, amely nem megosztott a legfontosabb kérdésekben. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok a kérdésre válaszolva így összegezte a helyzetet:

”Mindenki utálta azt amikor a francia-német tengely túlságosan is erős volt, de most egyáltalán nem örülünk annak, hogy ez a páros túl gyengén muzsikál, mert ilyenkor egyetlen fontos döntést sem hoznak Brüsszelben, minden leáll.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK