Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Putyin “békevágya”: öljük meg Zelenszkijt!

Az orosz diktátor média sztárjai nyíltan az ukrán elnök meggyilkolására uszítanak – figyelt fel erre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója.

“Zelenszkij nyugodtan sétálgat Ukrajna utcáin, szelfizik. Mindenféle Ursulákat fogad. Egyszerű lenne kilőni. Megvannak erre az eszközeink” – fejtegette a közszolgálati televízióban egy katonai szakértő. Szkobejeva, a sztár műsorvezető, leütötte a magas labdát:

”remélem, hogy már folyik is a megfelelő művelet előkészítése.”

Mindez valószínűleg csak a háború miatt mind kevésbé lelkes orosz közvéleménynek szól, mert Putyin korábban már úgy döntött: nem próbálkozik még egyszer Zelenszkij meggyilkolásával. Először 2022 februárjában még ez lehetett a cél a háromnaposra tervezett villámháborúval, ám Moszkvában nem vették észre, hogy a digitális korban messze előttük járó USA átlát a terveken, és meg is védte Zelenszkijt miközben az orosz kommandósokat legyilkolták. Most Zelenszkij meggyilkolásának túlságosan is nagy lenne az ára Putyin számára, aki Trump megválasztására vár. Abban bízik, hogy megalkudhat az ex elnökkel, ha az újra a Fehér Házba kerülne. Trump fontolgat is egy ilyen alkut annak érdekében, hogy Putyin hagyja magára Iránt, melyet Izraellel együtt kíván megrendszabályozni vagyis megfosztani az atomfegyverektől.

Vagyis az alku lényege az lenne: az USA elárulná Zelenszkijt, Putyin pedig iráni szövetségesét.

Ebből a szempontból érdekes lenne tudni, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Ahmadinezsád ex elnök, aki az iráni elit zsidó származású tagja. Egykor jelentős zsidó közösség élt Iránban, sokan közülük áttértek az iszlámra, de kérdés, hogy mennyire őszintén. Nemrég kiderült, épp Ahmadinezsád mesélte el, hogy az iráni titkosszolgálatnak az az elit egysége, amely a kémelhárításban Izraelre szakosodott, a Moszad ügynökeiből állt. Ezért tudott Izrael meggyilkolni sok iráni atomtudóst, és pontosan megadni a pontos adatokat a Forradalmi Gárda külső erőinek  főparancsnoki látogatásáról Irakban, ahol az amerikaiak ki is lőtték a tábornokot, aki az egész Közel Keleten összehangolta a síita erőket sőt a szunnita Hamászt is.

Orbán gesztenyéje

A magyar miniszterelnök immár világpolitikai játékosnak is képzeli magát, és belekontárkodik a végtelenül komplex közel-keleti problémákba.

Erre az ad neki alapot, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek ő maradt az egyetlen szövetségese az Európai Unióban. 10 millió dollárért megvásárolta Trump barátságát, amelyet Orbán Netanjahu ajánlására nyert el. Ha Trump győz, akkor lepaktálhat Putyinnal, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Ebben a pókerjátszmában Orbán nem oszt és nem szoroz, de PR-nak megteszi. Ráadásul van egy pozitív hozadéka is:

az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező magyar jobboldal immár Izrael hívévé változott.

Igaz, hogy Netanjahu nacionalista kampánya éppúgy öngyilkos jellegű mint Orbán szembenállása a nyugati világgal, de népszerűséget hozhat mindkét miniszterelnöknek miközben feláldozzák érte országaik jövőjét.

Szijjártó a piromániás tűzoltó

0

“Magyarország a Boszniai Szerb Köztársaság barátja. Ma a veszélyek korában különösen nagy szükség van olyan erős patrióta vezetőkre mint Milorad Dodik!” – rikoltotta szerbül a helyi elnök kampányzáró nagygyűlésén Orbán Viktor első janicsárja. Aki megfeledkezett a szrebrenicai népirtásról, és a szerb hadsereg más rémes tetteiről Boszniában.

A szerb neonáci közönség felállva tapsolt a magyar külügyminiszternek, aki különben jelenleg béke szólamokkal házal az egész világon. Valahogy a balkáni lőporos hordó kellős közepén nem jutott eszébe a béke pedig az első világháború Szarajevóban kezdődött el méghozzá azzal, hogy egy szerb terrorista meggyilkolta a Habsburg birodalom trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Teleki Pál magyar miniszterelnök azután lett öngyilkos , hogy Magyarország megtámadta Jugoszláviát. Mindez feledve, Orbán Viktor, Putyin és Vidics szerb elnök nagy barátja elszántan támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságot, a Nyugat ellenfelét. Miért?

Nincs B terv Trumppal kapcsolatban

Orbán Viktor abban bízik, hogy Trump győz, és ezzel a diplomáciai problémáinak jelentős része megoldódik. Egyrészt Washington nem próbálja meg őt levenni a sakktábláról, másrészt pedig Trump mindenki feje fölött megállapodhat Putyinnal. Az orosz diktátor, a balkáni neonáci mozgalmak nagy patrónusa, megkérheti a megállapodás árát Trumptól és nemcsak Ukrajnában. Trump békét akar kötni Európában Oroszországgal, mert cserébe azt kívánja tőle: hagyja magára Iránt! Netanjahu izraeli miniszterelnök azért nyomul előre elszántan, mert Orbánhoz hasonlóan szintén Trump győzelmében bízik. Miért? Mert arra akarja rávenni az Egyesült Államokat: támadják meg együtt Iránt! A vallási vezetők által irányított Irán igencsak tart ettől, de bízik szövetségeseiben: Oroszországban és Kínában. Ha Trump győz a választásokon, akkor alkut köthet Moszkvával és Pekinggel: hagyják magára Iránt! Kamala Harris nyíltan megmondta Netanjahunak: fejezze be a háborút! Az iráni rakétatámadás idején a demokraták elnökjelöltje felolvasott egy nyilatkozatot, mely szerint

“az USA garantálja Izrael biztonságát és támogatja védekezését!”

Sem a Libanon elleni háborút sem pedig a nyílt szembenállást Iránnal nem támogatja a demokrata adminisztráció. Orbán mint Trump, Putyin és Netanjahu szövetségese a háború pártján áll , de közben elszántan szónokol a békéről. Csakhogy épp a miniszterelnök figyelmeztette a világot korábban:

”ne arra figyeljenek, amit mondok hanem arra, amit csinálok.”

Beavatkozás

Néha olyan érzés fogja el az embert, hogy sokkal jobban menne az ország szekere, ha például Sz.P. nem szólna bele a magyar külügyekbe, ehelyett két futsal meccs között szíjat gyártana. O.V.-vel sem jártunk igazán jól, mert még a gazdag szőlőtermést sem biztosítja, nemhogy vezetné az országot… illetve hát vezeti, csak nem oda, ahová kéne. És hogy ráadásul az orránál fogva, sőt 14 éve korlátlan hatalommal, az ám a valami! Kösz az illetékeseknek.

Mint azt olvashattuk mostanában, derék külügyminiszterünk szíjgyártás helyett bekérette a német nagykövetet. Bizony! Csak úgy fogta magát, és bekérette. Karakán magyar módra. És adott a pofájának piszkosul. Mint írja a fészbúkon:

Németország budapesti nagykövete tegnapi beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe. A hazánkban szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárjuk a tiszteletet, ezért a nagykövet beszéde teljességgel elfogadhatatlan. A nagykövetet délutánra bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.”

Az okot, illetve hát a bűnt plusz tiszteletlenséget illetően a következők tudhatók:

Az ünnep előestéjén tartotta meg hagyományos fogadását a budapesti német nagykövetség a német egység napjának alkalmából. A német egység napja október 3-a, ekkor egyesült újra a Német Szövetségi Köztársaság a Német Demokratikus Köztársasággal. Julia Gross, Németország Magyarországra akkreditált nagykövete a fogadáson mondott nyitóbeszédében megemlékezett a magyarok jelentős szerepéről, melyet a német újraegyesítésben játszottak. Úgy fogalmazott, hogy akkor hazánk jelentős bizalmi tőkét szerzett magának. Utána viszont a Magyarországot érintő bizonytalanságokat is szóvá tette, mégpedig ekképpen:

Jelenleg aggodalommal látjuk, hogy a magyar kormány ezt a tőkét, amely az Önöké is, egy teljesen bizonytalan célú és bizonytalan kimenetelű politikai fogadás tétjeként kockára teszi. Ez a bizalom mostanában egyre jobban megrendül. Most nem az elmúlt héten bizonyos politikusoktól hallott bizonyos kijelentésekre utalok, hanem kellemetlen esetek, elméletek, intézkedések és provokációk egész sorára, amelyeknek, úgy tűnik, nincsen semmi más céljuk, mint hogy kétséget ébresszenek Magyarország megbízhatósága iránt. A Magyarország  soros EU-elnökségünk kezdetével egybeeső miniszterelnöki békemisszió, illetve a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli magyar színjáték ilyen. Feltételezem, hogy önökben, magyar választókban – teljesen mindegy, hogy milyen a politikai irányultságuk – egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogy szolgálja ez az én érdekemet, mennyiben teszi ez jobbá az életet Magyarországon”.

Megjegyezve, hogy a többnapos geszti kihelyezett kormányüléssel egybeeső eseményen a kormány nem miniszteri, csak annál alacsonyabb szinten képviseltette magát, Gross nagykövet azt javasolta a jelenlévőknek, hogy:

Ha Önök azt akarják, hogy ismét közeledjünk egymáshoz, ha azt akarják, hogy Magyarország a tisztelet- és bizalmi tőkéjét a polgárai javára tudja fordítani, ha Önök azt akarják, hogy újra láthatóbbá váljék az, ami a német-magyar barátságot alkotja, akkor kérem, mondják el ezt úgy, hogy azt meghallják. Mondják el barátaiknak, családtagjaiknak, munkatársaiknak, polgármestereiknek, országgyűlési képviselőjüknek, a kormány képviselőinek.”

A beszédet illetően a nagykövet asszony természetesen azzal kezdte, hogy a magyarok jelentős szerepet játszottak Németország újraegyesítésében, és, mint tudjuk, ebben Németh Miklós akkori kormányfő, és Horn Gyula akkori külügyminiszter játszotta a magyar főszerepeket. Ezt a németek elismerik, és Magyarországot tisztelik emiatt. Wertheim városában a Reinhardshof negyed utcáit híres politikusokról nevezték el, mások mellett Willy Brandt néhai szociáldemokrata kancellárról, Ludwig Erhard volt kereszténydemokrata kancellárról, a „német gazdasági csoda atyjáról„, vagy Charles de Gaulle néhai francia köztársasági elnökről. Itt van a Horn Gyula utca is.

Magyarországon természetesen nem lehet Hornról közterületet elnevezni, mert:

„…közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.”

Ezért például rólam is tilos bármit elnevezni, mivel a hetvenes évektől kezdve számos energetikai létesítmény (erőmű, fűtőmű, fűtőerőmű) tervezésében és üzembe helyezésben vettem részt, amelyből a szovjetorosz gyarmati rendszer kiépítésben és az elnyomás fenntartásban játszott szerepem nyilvánvalóan kiderül. Orbán Viktor a Kádár alatt történt „tevékenysége” miatt simán kaphatna utcát (nem nagyon dolgozott akkoriban – a vezetőképzőben való rövid felbukkanását kivéve), és csak a mai saját önkényuralmi rendszerének megalapozása, kiépítése és fenntartása lehetetlenítené el az „Orbán Viktor híd” névadó ceremóniáját, mely Gyurcsányéktól lendületes ívben vezet a semmibe.

Félretéve az utcanévtáblákat: mint azt Sz.P. bejegyzésében olvashattuk, a német nagykövet asszony vette a bátorságot, és beleavatkozott a belügyeinkbe, súlyosan megsértve ezzel Magyarország szuverenitását. Ebből először azt kell megvizsgálni, hogy a kormány kritizálása mennyiben Magyarország kritizálása, és hogy a kritizálás mennyiben tiszteletlenség.

Az ugyebár egyértelmű, hogy a kétharmadokkal Magyarország népe derék miniszterelnökünket abszolút hatalommal ruházta fel, melyet csak saját jóízlése korlátoz(hatna). Ha ugyan egyáltalán. A fentiek szerint így tényleg mondható, hogy ő egyszemélyben Magyarország, mert az van, amit ő akar, és kész! Bírálni lehet (ugye hogy demokrácia ez, hülye libernyákok!), de megváltoztatni semmiképp.

A másik kérdés, hogy a kritika tiszteletlenség-e. Bizony hogy az! „Csak dicséret illet, nem bírálat!” mondá az Úr, és korlátlan hatalom esetén ez így igaz. Az egyetlen gond Orbán Viktor esetében, hogy ő csak Magyarországon kapott kétharmadot, az Unióban nem, így tehát ha itthon bírálatot kap a kormány, illetve hát a miniszterelnök, az tiszteletlenség Magyarországgal szemben, míg ha nem magyar ember kritizálja, akkor az ugyan szintúgy Magyarországgal szemben, de nem tiszteletlenség.

A német nagykövet asszony állítása nem vitatható. Magyarország, azaz Orbán Viktor tényleg az EU rosszcsont gyereke, aki külön-külön és együttesen is szünet nélkül rugdossa „az EU bürokratáit”. Ebben a probléma az, hogy ezzel, a többiek által leginkább feltűnési viszketegségnek látott harcmodorral nem a jelentősége lett nagyobb derék miniszterelnökünknek, hanem az elutasítottsága (kivéve Trumpot meg az EU szélsőjobbosait), és mikor odáig megy, hogy már az EU normál működését blokkolja, az a bürokratákat egyre jobban idegesíti. Ergo egyéni haszonszerzés helyett egész Magyarországnak komoly kárt okoz, mert rajta keresztül már nagyon utálnak minket, és azt sem nagyon kapjuk meg az EU-tól, amit kis jóindulattal meg tudnánk kapni. Elfogyott a jóindulat sajnálatosan.

A nagykövet asszony azzal folytatta, hogy gondolkodjanak már el a magyarok, használ-e ez a viselkedés nekik személyesen, vagy káruk származik belőle. Felmerül tehát a kérdés, ezzel a gondolkodásra való felszólítással beavatkozott-e a belügyeinkbe? Kiindulási tényként rögzítendő, a kormány és végső soron Magyarország célja a népi nemgondolkodás feltétlen fenntartása. Erős várunk nékünk a hit, a francnak kéne aztat bonyolítani!

Ebből következően azt kell mondanunk, hogy igen, a nagykövet asszony beavatkozott, hiszen a szuverenitás alapvető része a hazai regnálók diktátuma szerinti népi nemgondolkodás, nem ám pedig a népi „úgygondolkodás”, ahogyan azt gyanús külföldiek javasolják neki! Rövid fontolgatás után megállapítható, ez a gondolkodásra való felhívás egyrészt a magyar szuverenitást súlyosan sértő módszer, másrészt a beavatkozás egyértelműen fennforog. Arról, hogy mennyire súlyos, még vitatkozhatunk, de sok értelme nincs.

A beszéd vége az igazán ütős, amelyben a nagykövet asszony veszi a bátorságot, és (hoppá!) feltételeket szab a független és büszke magyaroknak, az EU tagállamaival való jóviszony fenntartását illetően, sőt arra bíztatja őket, hogy mondják el a feltételeket mindenkinek, még a kormánynak is, ami aztán derék külügyminiszterünk szerint végképp elfogadhatatlan! Nem elég, hogy súlyosan sért minket mimagyarokat (= miniszterelnök úr), de még ingyen propagandát is követel magának az asszonyság? Más beavatkozók legalább pénzt adnak a dollárbaloldalnak az aknamunkáért, de ő még azt sem! Hát mit képzel az ilyen?

A fentiek alapján megállapítható, hogy Sz.P.-nek nagyonis igaza van, mikor a beszédet hazánk ellen irányuló durva támadásnak fogja fel. Ám vigyázat T. Hölgyek és Urak! Ugyanis ha annak az értelmét és a jelentését is figyelembe vesszük, amit a nagykövetasszony mondott, még az is kiderülhet, hogy rajtunk, mimagyarokon kívül más sem hülye.

Sőt… mintha ellenkezőleg… affenébe is!

Macron: “Az Európai Unió a világgazdaság perifériájára szorulhat”

A francia elnök szerint amennyiben az Európai Unió tagállamai nem fognak össze egységes fejlesztési tervek érdekében, akkor két-három éven belül végképp lemaradnak az Egyesült Államok és Kína mögött.

Emmanuel Macron erről Berlinben beszélt, ahol a német gazdaság válságára a kormány nem találja a receptet. A Volkswagen gyárakat zár be, a BASF az USA-ban tervez beruházásokat miközben az elektromos autók piacán a Tesla és a kínaiak lenyomják a németeket Európában is.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke jelentésben foglalta össze a problémákat a brüsszeli bizottság kérésére. Macron elnök lényegében Draghi megállapításait ismételte meg. Mit javasol Draghi a problémák megoldására? Többszáz milliárd eurós közös hitel felvételt, melyből finanszírozni lehetne a gazdaság fejlesztését, az ukrajnai háborút és a zöld átmenetet.

Europe is a dead man walking

A brüsszeli Politico Draghi terveivel kapcsolatban megírta, hogy azt a tagállamok többsége – élen Németországgal – nem támogatja vagyis politikai akarat híján az egészből valószínűleg nem lesz semmi. Akkor viszont marad a stagnálás és a lecsúszás a világpiaci versengésben. Hiába tűzte ki a soros magyar elnökség a versenyképességet a félév jelszavának, Európa olyan halott, amely jár még – dead man walking.

A magyar kormány nem támogatja Draghi terveit, mert “szuverén” módon kíván dönteni, és mert a közös hitelből finanszírozott helyreállítási alapból nem kapott egy centet sem. Magyarország az egyetlen tagállam, amely ebbe a helyzetbe manőverezte magát miután szembeszállt Brüsszellel. Magyar Péter, a legnagyobb ellenzéki párt vezére arról tárgyalt Ursula von der Leyennel, hogy miképp lehetne úgy kiutalni Magyarországnak a befagyasztott eurómilliárdok legalább egy részét, hogy az Orbán kormány ne tudja azt lenyúlni.

Orbánnak nem érdeke sem az EU sem Magyarország gazdasági sikere

A nemzeti együttműködés rendszerének politikai sikere épp a sorozatos gazdasági kudarcokon nyugszik. Miért? Mert így a szavazópolgárok többsége kiszolgáltatott marad, és a kormány viszonylag olcsó megvásárolhatja szavazataikat a választások előtt. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot fordított erre az Orbán kormány, amely be is húzta a kétharmadot. Azután az Európa rekorder inflációval ezt vissza is szedte a rá szavazó lakosságtól. 2026-ban ugyanerre készül a magyar miniszterelnök. Némi gondot jelent, hogy Brüsszelből nem jön a pénz pedig arra nagyon is szükség lenne. Ha véletlenül Trump nyerne az Egyesült Államokban, pénz akkor sem lenne hiszen Orbán “barátja” üzletember: csakis oda tesz pénzt, ahol abból  profitot lehet remélni. Peking is közölte: kölcsön csak világpiaci áron jön! Ingyen Orbán Viktor hatalmát sem erősítik. Mi marad a miniszterelnöknek? A jól bevált infláció és a forint permanens leértékelése. A nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt ez bejött, de korábban Brüsszel és Washington nem akart megszabadulni Orbán Viktortól. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája viszont példa statuálásra késztetheti Washingtont és Brüsszelt. Így jelenthet alternatívát Magyar Péter, aki a Giuseppe Tomasi di Lampedusa herceg Gattopardo regényének  nagy mondását valósíthatja meg:

”ahhoz, hogy semmi se változzon, valaminek meg kell változnia!”

“Orbán nem lehet a jobboldal vezére, mert III/2-es ügynök volt”

Für Lajos egykori hadügyminiszter, az MDF akkori elnöke Herényi Károly frakcióvezetőnek harminc évvel ezelőtt  amikor felmerült a kérdés az 1994-es választási vereség után, hogy ki vezesse a jobboldalt az állította Orbán Viktorról, hogy III/2-es ügynökként szerepelt a listákon ezért nem veheti át a jobboldal vezető szerepét. 

A Fidesz nem véletlenül nem hajlandó feltárni az egykori ügynöklistákat. Herényi Károly erről Havas Henriknek nyilatkozott harminc év után, hangsúlyozva, hogy ezt a sztorit felkínálta a magyar sajtónak, de senki sem volt vevő rá mind a mai napig. Vajon miért nem?

Havas Henrik felidézett egy jogász futball mérkőzést, melynek szünetében az ifjú Orbán Viktor bevallotta: aláírt a titkosszolgálatnak, mert csakis így remélhette, hogy Budapesten tanulhat a jogi egyetemen. Putyin talán ezzel zsarolhatja a magyar miniszterelnököt, aki 2009-ig elszántan bírálta Moszkvát, azután viszont Oroszország trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban.

Kiképzés a Szovjetunióban

Hogy képezték ki a III/2-es ügynököket? Cséfalvay Tamás altábornagy, aki hírszerző feladatát a Vatikánban teljesítette, így számolt be erről: “a katonai kiképzés első három hónapját Magyarországon töltöttük, majd pedig irány a Szovjetunió, ahol nyolc hónapos intenzív kiképzés folyt. Olykor vért köptünk a hóra, annyira meghajtottak minket a szovjet kiképző tisztek az Uralban. Hazatérés után egyetlen szó sem utalt arra az életrajzunkban, hogy valaha jártunk volna a Szovjetunióban. Ugyanígy nem javallott volt a kommunista párttagság. A rendszerváltáskor csak két főtiszt volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt a kommunista párt tagja, ezért a jobboldal imádott engem.”

Cséfalvay Tamás altábornagy utolsó megbízatása Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadói posztja volt. 2020-ban tisztázatlan körülmények között meghalt miután az akkor titokban megalakuló Dobrev kormány felkérte, hogy legyen a katonai hírszerzés vezetője.

Orbán a KGB kedvencéből a CIA üdvöskéje lett

Gorbacsov és Reagan megállapodtak arról, hogy Magyarország – néhány más akkori szocialista államhoz hasonlóan – átkerül a nyugati táborba. Erről az apróságról a magyar közvéleményt elmulasztották értesíteni, de mind Moszkvában mind Washingtonban fontosnak tartották a káosz elkerülését. Ezért az USA akkori nagykövete érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja irányítani a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyen rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek személyes biztonságára a magyar belügy szorgosan ügyelt már a szocialista rendszer utolsó éveiben is. Ki vezette azt a belügyi alakulatot, mely Orbán Viktort és a rendszerváltás hőseit védelmezte 1990 előtt? Pintér Sándor vezérezredes, Orbán Viktor örökös belügyminisztere. 1988-ban amikor Orbán Viktor megalakította első kormányát, akkor nem Pintér Sándor volt a belügyi tárca elsőszámú várományosa, ám egy olyan dossziét prezentált Orbán Viktornak, amely meggyőzte az ifjú miniszterelnököt arról: ő a leginkább megfelelő jelölt a belügyminiszteri posztra. Orbán többször is megkísérelte Pintér Sándor leváltását, de minden egyes alkalommal figyelmeztették Washingtonból: mi nagyon meg vagyunk elégedve a belügyminiszterrel! Orbán retirált, és Pintér Sándor maradt. Már elmúlt 75 éves, de rendületlenül tovább szolgál. Védelmezi csapatát: Csányi Sándort, az OTP elnök vezérigazgatóját és Hernádi Zsoltot, a MOL főnökét, akit korrupció miatt le akarnak csukni Horvátországban. A dúsgazdag trió biztonságban akarja tudni hatalmas vagyonát, ezért mindinkább Magyar Pétert támogatja, aki nem nélkülözi Brüsszel és Washington megértő támogatását. Magyar Péter – éppúgy mint Orbán Viktor – minden bizonnyal szolid titkosszolgálati kiképzéssel és támogatással rendelkezik, a forgatókönyvet pedig Washingtonban írják.

David Pressman nagykövet nyíltan kétségbe vonta a nemzeti együttműködés rendszerének demokratikus jellegét. Ez kódolt hadüzenet: ha a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor Orbán Viktor talpára útilaput kötnek. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Trump sikeréért…

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Orbán király meztelen

Miniszterelnök úr, milyen háttéralkut kötött Vlagyimir Putyinnal? – érdeklődött a Facebookon Magyar Péter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója úgy fogalmazott épp a magyar 56 tanulságaira hivatkozva, hogy Ukrajnának nem kellett volna ellenállnia az orosz agressziónak.

Orbán Viktor azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy Nagy Imre temetésén először mondta ki nyilvánosan 56 jelszavát: ruszkik haza! Emellett ki is tartott egészen 2009-ig amikoris a hatalomra készülődő ellenzék vezéreként találkozott Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron. Azóta megtörtént a pálfordulás: teljes az összhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Vajon miért? Lehetne magyarázat a titkosszolgálati múlt, de Orbán Viktor esetében ennél lényegesen többről volt szó: egy történelmi trendről, melyet a magyar miniszterelnök szolgált.

Merkel, Orbán és a kontinentális együttműködés

A keleti nyitás valójában német elképzelés, amely mögött az a stratégiai terv állt, hogy Európa Oroszországgal és Kínával együttműködve megteremti a világgazdaság új centrumát az Egyesült Államokkal szemben. Angela Merkel kancellár 17-szer járt Pekingben amíg a német kormány élén állt, Putyinnal pedig hol németül hol oroszul társalgott hiszen tanulmányai egy részét Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. A nagy terv megbukott, mert Németország elitje késve vette észre a digitális globalizációt, a német ipar elkényelmesedett, mert a hagyományos analóg ágazatai sikeresek voltak a világpiacon. Aztán beütött a krach: Putyin agressziója Ukrajna ellen. Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin agresszióját kihasználva új hidegháborút indított el, melyben Európa csak másodhegedűs lehet az Egyesült Államok mögött.

Az európai – orosz – kínai együttműködés ábrándja szertefoszlott, Orbán Viktor olyan trendhez csatlakozott, mely elbukott.

A semlegesség mint fügefalevél

Merkel kancellár taktikusan nyugdíjba ment látván a koncepció bukását ám Orbán Viktor ezt nem tehette meg hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének léte rajta áll vagy bukik. Meghirdette a szuverén és semleges gazdaságpolitikát, amely tragikomikus egy globalizált világban. Két semleges ország sokkal jobban felismerte a helyzetet: Finnország és Svédország belépett a NATO-ba. Svájc ugyan nem lépett ki a semleges státuszból, de vizsgálta az orosz pénzeket, és perben ítéltek el négy bankárt Putyin pénzeinek kezelése miatt. A svájciak tudják: a világban a dollár az úr, Washington szava meghatározó.

Orbán Viktor úgy tesz mint aki ezt nem veszi észre: Amerika hanyatlásáról és Kína feltörekvéséről tart kiselőadást hűséges híveinek.

Csakhogy Pekingben sokkal reálisabban látják a helyzetet, és ezért mindenáron modus vivendit akarnak találni az Egyesült Államokkal, mellyel Orbán Viktor viszonya a mélypontra jutott. Ha maradnak a demokraták Washingtonban, akkor megkísérlik Orbán megbuktatását. Trump ettől minden bizonnyal eltekintene, de semmiképp sem tolerálná a baráti viszonyt Moszkvával és Pekinggel. Orbán Viktor diplomáciája zsákutcába jutott, és minthogy erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, hatalma is elveszítette az alapját. Ettől még megkísérelheti a következő választás szavazóinak megvásárlását mint 2022-ben, de tudomásul kell vennie:

“oly világ fia vagy, melynek napja letűnt.”

Orbán füstbement terve

A gazdasági semlegességről beszélt a miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen amikor felvázolta a jövőt, amely egyáltalán nem a múlt folytatásának ígérkezik.

Orbán azt szeretné ha a nagy német terv, melyet Merkel kancellár képviselt, és amely Európa, Oroszország és Kína együttműködésére alapult továbbra is érvényben maradna. Ez a vaskancellár, Bismarck tervének továbbgondolása volt, aki az angolszász világgal szemben német – orosz szövetséget javasolt a komplementaritás jegyében. A brit diplomácia mégiscsak szembefordította Németországot és Oroszországot mindkét világháborúban. Most pedig az amerikai diplomácia fordítja szembe egész Európát Oroszországgal és Kínával. Ebben a helyzetben akar semleges maradni Orbán Viktor. Akinek az USA nagykövete megüzente: ha mi maradunk Washingtonban, akkor te nem maradsz Budapesten!

Miben bízhat Orbán Viktor?

Abban, hogy az USA lepaktál Kínával  valamiféle modus vivendit talál egymással a világ két legnagyobb hatalma. Csakhogy Trump, Orbán védőszentje egyáltalán nem erre készül, a demokraták talán igen: Yellen pénzügyminiszter nem véletlenül töltött el egy hetet Pekingben, és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szorgosan parolázott Hszi Csin-ping mellett a kínai tábornokokkal is. Orbánnak az a peche, hogy tízmillió dollárért megvásárolt barátja, Trump szakítana Kínával miközben a demokraták, akik le akarják venni a sakktábláról a magyar miniszterelnököt, megpróbálnak valamiféle új együttműködést találni Pekinggel. Orbán és vele Magyarország két szék közt a pad alá kerülhet. Főként azért, mert sem Washington sem Peking nem akarja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét, mely politikailag épp azért sikeres, mert a gazdaságilag sikertelen: fenntart egy egy négymilliós kiszolgáltatott tábort, amely a hatalomra szavaz, ha életben kíván maradni.

Külső támogatás nélkül bedőlhet a nemzeti együttműködés rendszere

Erről írt a Facebookon Raskó György, aki rámutatott:

“a magyar mezőgazdaság jövedelmének a 80%-a a támogatásból származik.”

Az egykori államtitkár és jelenlegi agrárvállalkozó Magyar Péter tanácsadójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Brüsszel hozzányúl az agrártámogatáshoz, ahogy azt a finnek és a svédek javasolják, akkor “egy éven belül bedől az agrár szektor.

Évi 650-700 milliárd forintos agrártámogatás érkezik az Európai Unióból, ezt a magyar kormány nem tudja pótolni, mert nincsen rá pénze. A mezőgazdaság idei nettó jövedelme nemigen lesz több ennél, mert a gabona és az olajos magvak termése az aszály és az alacsony világpiaci árak miatt nulla körül várható. Ha a gazdák nem kapnának földalapú támogatást, akkor bedőlne az egész magyar agrárium.”

“Izrael állam 30 év múlva nem létezik majd!”

A cikk címében lévő sokkoló kijelentést nem egy Hamász terrorista tette, hanem Slomo doktor, aki a Le Monde Diplomatique munkatársának nyilatkozott.

Jellemző az izraeli közhangulatra, hogy a derék doktor vezetéknevének elhallgatását kérte, mert a jobboldali – szélsőjobboldali többség szemében ő árulónak számít. Az izraeli zsidók csak alig 1%- a ítéli el a palesztin területek gyarmatosítását – írja a párizsi lap, amely beszámol arról, hogy csakis a bibliai alapon álló szélsőjobb bízik a jövőben:

”a politikai elitünk félbolondokból áll: Ben Gvir vagy Szmotrics még Észak Koreában sem lehetnének miniszterek! Az emberek még sohasem érezték ilyen közelinek az összeomlást”

– mondta Erez Pery filmrendező.

A Moody’s leminősítette az izraeli gazdaságot hiszen a háború a Hamász ellen már csaknem egy éve tart, és a Hezbollah ellen is küzd az izraeli hadsereg. Több mint százezer elit értelmiségi menekült már el a háború elől Izraelből.

David Shulman professzor így összegezte a helyzetet: ”vannak reggelek amikor azzal a gondolattal ébredek, hogy formálódik Izraelben egy gyarmatosítás elleni mozgalom. Az emberek látszólag csak a túszok kiszabadításáért tüntetnek, de egyben a katasztrofális helyzet ellen is tiltakoznak. De olyan reggelek is vannak amikor az izraeli nép kollektív öngyilkosságának képével ébredek.”

Orbán az utolsó barát?

Amikor Kamala Harris az elnökjelöltek vitájában Trumpot külföldi híveiről kérdezte, akkor az ex elnök sietett Orbán Viktor magyar miniszterelnököt megnevezni.

Benjamin Netanjahu is hasonló helyzetben van: Trumpon és Orbán Viktoron kívül nemigen mutatkozik külső támogatás pedig Izrael állam a megalakulását is ennek köszönhette. Igaz, hogy Hannah Arendt, a jeles filozófus figyelmeztette Izraelt, hogy a messianisztikus vallásos tradíció politikai felvállalása a zsidó állam létét veszélyeztetheti. Ma Európában Orbán Viktor kormánya szinte az egyetlen, amely feltétel nélkül támogatja Benjamin Netanjahu háborús politikáját. Az Egyesült Államokban Kamala Harris nyíltan megmondta az izraeli miniszterelnöknek: be kell fejezni a háborút! Benjamin Netanjahu nemcsak, hogy folytatja a háborút, de az eszkaláció irányában halad. A Hezbollah ellen azért folyik “csak” légiháború, mert a hadsereg óvakodik egy földi akciótól a várható nagy veszteségek miatt. Mára, hosszas előkészület után – Hezbollah vezetőinek likvidálása és a rakétakilövő állások szétbombázását követően – az izraeli hadsereg betört Dél Libanonba.

A hadsereg szóvivői hangsúlyozzák: kizárólag a Hezbollah ellen folytatnak támadást ennek ellenére Izrael még sohasem volt ennyire magányos a világban.

A messianisztikus irányzat ugyanakkor ünnepel: ness Elohimnak – isteni csodának tekintik a Hamász október hetediki terrortámadását. A messianisztikus irányzat úgy gondolja, hogy “elérkeztünk Józsué korába, aki annak idején erővel hódította meg a Kánaán földjét.”

Ők teljes mértékben támogatják a palesztinok elleni háborút, mert alsóbbrendű lényeknek tekintik az arabokat, magukat pedig isten kiválasztott népének:

”néha segíteni kell istennek, hogy cselekedjen”

– most ez a jelszavuk.

A hadsereg elit zászlóalját, amely a Netzah Jehuda-Judea Örökkévalósága nevet viseli, háborús bűnössé nyilvánították, mert válogatás nélkül gyilkoltak palesztinokat. Ők teljesen a messianisztikus irányzat hatása alatt állnak, olyan iskolákból kerültek ki, ahol erre tanítják a diákokat. Mire törekszenek? A Nagy Izrael létrehozására, amelyből elüldöznék a palesztinokat, akik jelenleg többségben élnek ott. Elijahu Mali rabbi, a Sirat Mosé jesiva – Talmud iskola – elnöke szerint “a gázai háború vallásos parancsolat.” Mit jelent ez a rabbi értelmezésében? “A gázai övezetben senki sem maradhat életben: sem férfi sem nő sem gyermek!”  Több mint kétmillió palesztin él a gázai övezetben. (Elmebaj, szerkesztőségi megjegyzés)

Benjamin Netanjahu két célt tűzött ki a hadsereg elé amikor megindította az offenzívát a Hamász ellen a Gázai övezetben: a palesztin terrorista szervezet felszámolását és a túszok kiszabadítását. Csaknem egy éve folyik a háború a Gázai övezetben, és egyik célt sem sikerült elérnie az izraeli hadseregnek, melynek szóvivője rezignáltan levonta a tanulságot:

“a Hamász nemcsak szervezet, de egy ideológia is. Ideológia ellen pedig nem lehet fegyverrel harcolni!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK