A választásokba való orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller csapata kihallgatta Sam Clovist, Donald Trump kampánystábjának társelnökét, hogy megtudják, Trump vagy legfőbb tanácsadói mit tudtak a stáb oroszokkal való kapcsolatáról.
A Reuters információi szerint a vizsgálat azt is ki akarja deríteni, hogy Trump jóváhagyta-e a kapcsolatfelvételt az oroszokkal. Clovist nemrég hallgatták ki. Az orosz beavatkozást a szenátus hírszerzési bizottsága is vizsgálja, ott is vallomást tett.
Több forrás úgy értékeli, hogy ezzel
újabb dominó dől el,
miután az egyik kampánytanácsadó, George Papadopoulos már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatairól. Vagyis a vizsgálat egyre közelebb ér Donald Trumphoz.
Bár végül külön nem tárgyalt Donald Trump és Vlagyimir Putyin az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozóján, de röviden beszélgettek a protokollfotózáson.
Egy közös nyilatkozatot is kiadtak a szíriai háborúról, amelyben az amerikaiak a mérsékelt felkelőket, az oroszok pedig az Aszad-rezsimet támogatják. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a nyilatkozatot szakértők készítették elő, és végül a két külügyminiszter hagyta jóvá.
Azt írják: továbbra is
elkötelezettek Szíria szuverenitása, területi egysége és világi jellege mellett.
Le akarják győzni az Iszlám Államot – Trump korábban azt írta a Twitteren, hogy ez már megtörtént, most viszont annyit írtak, hogy az elmúlt hónapokban súlyosabbak lettek a terrorszervezet veszteségei, többek között azért is, mert sikeres erőfeszítéseket tettek a veszélyes incidensek elkerülése végett az amerikai és az orosz hadsereg között.
Azt is írják: csökkenteni kell a szíriaiak szenvedését, ezért felszólítják a világ országait a szíriaiak humanitárius szükségleteinek kielégítésére.
Bár többször beszéltek róla, végül hivatalosan „időpont-egyeztetési nehézségek miatt” marad el a két elnök külön megbeszélése.
Mindkét elnök részt vesz az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vietnami csúcstalálkozóján Vietnamban, majd a a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján, Manilában is.
Tegnap Rex Tillerson amerikai külügyminiszter még azt mondta: akkor tart a két elnök külön hivatalos találkozót Danangban,
ha lesz érdemi megbeszélnivalójuk,
például, ha jelentős haladást tudnak elérni Ukrajna vagy Szíria ügyében.
Sarah Huckabee-Sanders, a Fehér Ház sajtófőnöke most azt mondta: „Soha nem nyert megerősítést, hogy lesz külön találkozó a két államfő között, és ténylegesen nem is lesz időpont-egyeztetési nehézségek miatt.”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont arról beszélt, hogy „az egyeztetés még tart, nem világos, hogy mi lesz”.
Trump és Putyin találkozója azért is lehet pikáns, mert az amerikai választásba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság egyre közelebb ér Trump belső köreihez.
A közép-európai országok két alaptípusra oszthatók aszerint, hogy miként viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, de közös elem, hogy erős Amerikára van szükség – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Budapesten.
Németh Zsolt a Trump első éve – merre tart az Egyesült Államok és Közép-Európa szövetsége? című konferencián szólalt fel, amelyen egy, Magyarország mellett további tíz közép-európai államban végzett közvélemény-kutatást is bemutattak.
Németh Zsolt vitaindító előadásában úgy fogalmazott, egyesek azon az „indulatmentes állásponton” vannak Oroszországról, hogy agresszor, de Magyarország számára mégsem jelent közvetlen fenyegetést. Nem tagadják azonban, hogy „jól jön” a NATO biztosította, oroszokkal szembeni védelmi garancia.
A két viszonyulást ismertetve azt mondta, a lengyel alaptípus lényege szerint az Egyesült Államok létezésének értelme, hogy bármi áron védelmet nyújtson Oroszországgal szemben. Bár Lengyelország ma már nem hajlandó akármit megadni ezért a garanciáért, a balti államok talán még mindig igen – vélekedett.
Hozzátette, ezzel szemben a magyarok – akik ebben hasonlítanak például a szlovákokhoz és a csehekhez – nem hajlandóak olyan diktátumokat elfogadni, amelyek megakasztanák az ország fejlődését.
A két „nézőszögben” közös, hogy
az Egyesült Államok legyen erős, és az majdnem mindegy, hogy mitől
– fogalmazott Németh Zsolt, megjegyezve: ez különbség Nyugat-Európához és Amerikához képest, az ott élők számára ugyanis csupán akkor elfogadható az Egyesült Államok erőssége, ha az megfelelő ideológiai alapokon nyugszik.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjára hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy kiszámíthatatlan, pedig valójában csak annyira az, amennyire minden üzletember: elmegy a falig – hangoztatta a fideszes politikus.
Úgy véli, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát alapvetően
két szereplő, Donald Trump és Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár
nyilatkozatai határozzák meg a következő hónapokban.
Németh Zsolt Donald Trump elnökségének kezdetét az eddigi legjobb rajtnak nevezte egy amerikai kormány és Közép-Európa közös történelmében, és arra szólított fel, hogy „ne rontsuk el” a folyamatot.
Donald Trump amerikai elnök Pekingben arra kérte csütörtökön a kínai vezetést, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében, szakítsa meg vele pénzügyi kapcsolatait.
„Kína gyorsan és könnyen meg tudja oldani ezt a problémát, arra kérem, hogy dolgozzon ezen nagyon kitartóan” – mondta az amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel közös sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy a Phenjannal szembeni nyomásgyakorlásban Oroszországra is számít.
Hszi Csin-ping pedig azt mondta: Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben, köztük az Észak-Korea okozta válság megoldásában. Kína nem adja fel azt a célt, hogy békés úton oldják meg a problémát, és tegyék a Koreai-félszigetet atomfegyvermentessé – tette hozzá.
Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.
„Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:
ezt hagyjuk!”
– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.
A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.
A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: „hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”
Egy meglepően zavaros és kevésbé követhető ügyről rántotta le a leplet a Donald Trump és közvetlen körének oroszországi összefonódásait feltáró különleges amerikai bizottság. Ráadásul ennek a szálnak most magyar vonatkozásai is vannak.
Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.
Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.
Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer „Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont „üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.
“A (magyar) nevek viszonylag hosszúak és bonyolultak”
– ezzel próbálta Page kimagyarázni azt, hogy miért nem emlékszik még azoknak a magyar kormánytagok nevére, akikkel Szemerkényi Rékával együtt találkozott Budapesten. (Az Index.hu értesülései szerint Megyesy Jenő, a magyar miniszterelnök Amerika-ügyi főtanácsadója beszélt Trump emberével.)
Természetesen szóba került Oroszország is. A vizsgálóbizottság megkérdezte a külügyi szakértőtől, hogy az amerikai-orosz viszony, illetve az Oroszország szembeni szankciók megszüntetése szintén szóba kerültek-e? Erre nem tudott egyértelmű válasszal szolgálni. Csupán annyit mondott, hogy „általános külpolitikai dolgokról” folytatottak eszmecserét.
Ugyanakkor az amerikai média megjegyezte: Page burkoltan elismerte, hogy Budapesten találkozott egy orosz személlyel is. Habár a külügyi tanácsadó arra hivatkozott, hogy sokan tartózkodtak egy kávézóban, azt nem tagadta, hogy a jelenlévők között lehetett egy orosz is. Sőt, hozzátette:
„Tudja, mintha homályosan beugrana, hogy röviden odaköszöntem valakinek ebben a kontextusban a kávézóban.”
Az esettel kapcsolatban azért nagy a vizsgálódás, mert Page pár hónappal a magyarországi látogatása előtt, Moszkvában járt. Ez az amerikai hatóságoknak is feltűnt, és ezután engedélyt kaptak arra, hogy megfigyeljék őt. 2016 decemberében pedig újra az orosz fővárosban járt, valamint elmondása szerint szintén ugyanabban a hónapban kazahokkal és oroszokkal találkozott Londonban.
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
Tökéletesen megbízom a királyban és a trónörökösben – üzente a világnak Twitteren ázsiai körútjáról Donald Trump, amerikai elnök. A helyzet furcsasága az, hogy a Twitter egyik főrészvényese is a letartóztatott hercegek között van.
Az amerikai sajtó beszámol arról, hogy a trónörökös, Mohamed bin Szalman gondosan egyeztetett a tisztogatásról Washingtonnal. Jared Kushner, az elnök veje, aki kortársa a szaúdi trónörökösnek októberben Szaúd-Arábiában járt és akkor közös közel-keleti stratégiát dolgoztak ki. Ennek lényege az, hogy az eddiginél keményebben lépnek fel Iránnal szemben. Rijád fölött nemrég az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer megsemmisített egy iráni rakétát, melyet Jemenből lőttek ki. Trump sietett megjegyezni: az amerikai fegyverek ismét bebizonyították, hogy a legjobbak a világon. Csakhogy a szaúdi királyi családban épp az az Al Valid bin Talál herceg volt megbízva az amerikai befektetésekkel, akit most letartóztattak. Trump szerint joggal, mert évek óta korrupt volt.
De mi lesz a részvényekben levő milliárdos vagyonnal?
19 milliárd dolláros vagyonával a szaúdi herceg a világ 50-ik leggazdagabb embere – legalábbis a Bloomberg listája szerint. A szaúdi uralkodó család legvagyonosabb tagját a sivatagban fogták el a trónörökös, Mohamed bin Szalman rendőrei. Mi lesz a hatalmas vagyonnal? A Bloomberg szerint az amerikai bankóriás, a Citigroup egyik legnagyobb részvényese a szaúdi herceg. Ugyanez a helyzet az Apple-el kapcsolatban. Az I Phone-kat és I Pad-eket előállító amerikai óriás jelenleg a világ legtöbbre értékelt cége a tőzsdén. Trump elnök kedvenc média szereplési helye a Twitter. Ennek is Al Valid bin Talál az egyik fő részvényese. Vagy legalábbis ő volt. Lehet, hogy a korrupcióellenes vizsgálat azt deríti ki, hogy a hatalmas vagyon nem is a hercegé hanem Szaúd-Arabiáé!
Összesen 11 herceget és több tucat minisztert vettek őrizetbe Szaúd-Arábiában, ahol egy korrupciósellenes bizottság rendelte el a széleskörű rendőri akciót, amely példátlan a sivatagi királyság történetében. A frissen megalakult korrupcióellenes bizottság feje nem más, mint maga a trónörökös: Mohamed bin Szalman. A tisztogatás személycseréket is hozott két fontos katonai alakulat élén:
új ember vezeti a Nemzeti Gárdát és a haditengerészetet.
A széleskörű tisztogatás célja az, hogy megerősítse a trónörökös hatalmát mielőtt átveszi a hatalmat apjától az öreg és beteg Szalman királytól.
Mohamed herceg modern és mérsékelt Szaúd-Arábiát ígér vagyis olyat, amely végképp belép a huszonegyedik századba. Ezért nemrég felavatta az álomvárost Szaúd-Arabia északi részén, ahol a tervek szerint a modern technológia játssza majd a főszerepet. Eddig Szaúd-Arábia az olajra alapozta fejlődését, de ennek vége hiszen a nyersanyag ára tartósan alacsonyan maradt az elmúlt években.
Részben ez is magyarázza a korrupcióellenes bizottság létrehozását és annak brutális fellépését az elit tagjai ellen. A költségvetésben lyukak tátonganak, és ez részben abból fakad, hogy az elit tagjai nemigen tesznek különbséget a családi és az államkassza között. A másik ok, hogy az elit több tagja nyíltan bírálta Mohamed herceg reform terveit. Ez magyarázhatja egykori és jelenlegi miniszterek és hercegek letartóztatását.
Al Valid ben Talál, a dollármilliárdos herceg, akinek a tulajdonában áll a londoni Savoy szálloda, korábban szókimondóan bírálta a konzervatív királyságot. Miért nem tetszett a reform gondolkodású herceg a trónörökösnek? Mert
bírálta Mohamed herceg háborús politikáját Jemenben és diplomáciai háborúját Katar ellen.
Hogy ítéli meg a korrupcióellenes harcot a vahabbita vallási tanács? Teljes mértékben kiáll mellette! Twitteren sietett tudatni, hogy teljes mértékben egyetért azzal, ami történt. Mohamed hercegnek tehát sikerült megszereznie a konzervatív vallási tanács támogatását pedig reformígéretei arra is vonatkoznak, hogy korlátozni akarja a vallás befolyását Szaúd-Arábia hétköznapi életére. Valamifajta reformdiktatúra van tehát kialakulóban Szaúd-Arábiában, ahol a 32 éves trónörökös 11 herceg és több tucat egykori és mai miniszter letartóztatását rendelte el – korrupció miatt.
Az USA és Japán közösen kívánja rendezni az észak-koreai válságot. Amerika minden körülmények között megvédi Japánt. Ezt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén Tokióban Donald Trump amerikai elnök és Abe Sinzo, japán miniszterelnök.
Miközben a nyilvánosság előtt Trump harcias kijelentéseket tett, az őt kísérő újságíróknak elmondta: nyitott arra, hogy találkozzon az ifjú diktátorral, Kim Dzsongunnal, de „ennek még nem érkezett el az ideje.”
Az amerikai elnök, alighogy Japánba érkezett, máris beszédet mondott egy amerikai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy senki sem becsülheti le Amerika elszántságát a probléma rendezésére. A vele utazó újságíróknak ugyanakkor elmondta:
reméli, hogy békésen oldódik meg az észak-koreai válság.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vezére, Kim Dzsongun nemrég imperialista gengszternek nevezte Donald Trumpot. Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el Trump 12 napos ázsiai körútja idején.
Az amerikai elnök Japán után ellátogat Dél-Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Danangban, Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó
– erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét.
A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az oroszokkal.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
