A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde azt mondta: senki nem nyerhet egy ilyen kereskedelmi háborúban.
Christine Lagarde a francia RTL-nek nyilatkozott azután, hogy Donald Trump 25%-os vámot vetett ki az importacélra és 10%-osat az alumíniumra. Mindkét intézkedés elsősorban Kínát veszi célba, de az Európai Uniót is érzékenyen érinti, így az EU is ellenlépéseket fontolgat.
Trump környezetében sem mindenkinek tetszett az extra vám bevezetése, ezért
le is mondott a gazdasági főtanácsadó,
Gary Cohn. Ő amúgy sikeresnek ítélte azt az évet, amelyet a Fehér Házban töltött, hiszen Trump eddig nem kezdte meg a választási kampányban megígért kereskedelmi háborút. Ott még 45%-os büntető vámokról szónokolt Kínával szemben. Ezen kívül sikeresnek ítélte az adóreformot is, amely főleg a nagy cégeknek és a gazdagoknak kedvezett.
Csakhogy Trump a rozsdaövezet szavazataival lett elnök. Ez a kifejezés azokat az államokat jelöli az USA-ban, ahol a hagyományos ágazatokban százezerszámra szűntek meg munkahelyek az olcsó külföldi import miatt.
Trump most nekik kedvezett.
A tőzsdén meg is indultak felfelé az acélt és alumíniumot gyártó cégek papírjai, de a lelkesedés nem tartott sokáig: mindenki tudja ugyanis, hogy ha kereskedelmi háború lesz, akkor annak negatív hatásait Amerika is érezni fogja.
Trump szerint ugyan nem kell félni ettől, de az IMF vezérigazgatója sem ért vele egyet. Szerinte
a kereskedelmi háborúnak félelmetes hatása lehet a globális gazdaságra.
Lelassulhat a kereskedelem és a gazdasági növekedés, mindenki rosszul jár. Ugyanezt jelezték a kínaiak is.
Christine Lagarde elismerte a tévéinterjúban, hogy az amerikai panaszok nem teljesen alaptalanok: a kínaiak (és nemcsak ők) sokszor ellopják a külföldi technológiát, majd ezt felhasználva indítanak exportoffenzívát. De a megoldás szerinte nem a háború, hanem a tárgyalás.
„Szextréninget” tartott Thaiföldön egy fehérorosz eszkortlány, Anasztaszia Vasukevics, „művésznevén” Nasztja Ribka. Ott viszont őrizetbe vették. Attól fél, hogy börtönbe kerül, ha kiadják az oroszoknak, ezért most azt mondja: ha Amerikába mehet, akkor hajlandó Trump és az oroszok kapcsolatáról beszélni.
Nasztja Ribkát február 26-án vették őrizetbe Thaiföldön, 9 másik orosz állampolgárral együtt, mert úgynevezett „szextréningeket” szerveztek, de nem volt munkavállalási engedélyük. Bár a fiatal nő Fehéroroszországban született, a CNN-nek a thai hatóságok azt mondták: orosz útlevéllel lépett be az országba.
Óvadék ellenében kiengedték, de eljárás vár rá. Ezután közétett egy videót, amelyen azt mondja: videókkal és hangfelvételekkel tudja bizonyítani Trump és az oroszok kapcsolatait.
Nasztja Ribkának valóban van kapcsolata a legfelsőbb orosz körökkel.
Erről Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék egyik vezetője (aki az elnökválasztáson nem indulhat) beszélt nemrég.
A nő hivatásos csábítóként jellemzi magát, az Instagramon pedig 2016 augusztusában posztolt egy olyan videót, amelyen a Putyinhoz nagyon közel álló orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka és a miniszterelnök-helyettes, Szergej Prihogyko társaságában látható. Az Amerikával való kapcsolatokról beszéltek. Navalnij szerint ők tarthatták a kapcsolatot Trump kampánycsapatával, hiszen
Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke korábban valóban dolgozott Gyeripaszkának.
Ribka egyébként azt állítja: nem az amúgy nem bejelentett szextréning miatt vették őrizetbe, hanem az orosz kormány kérésére. Azt írta:
„Ha visszamegyünk Oroszországba, orosz börtönben fogunk meghalni.”
Szerinte nem lehet véletlen, hogy az orosz Biztonsági Tanács elnöke, a titkosszolgálat, az FSZB volt vezetője, Nyikolaj Patrusev is most érkezett Thaiföldre. Az orosz kormány tagadta a vádakat.
Hogy kapott a First Lady Einstein vízumot? Ezt firtatja a Washington Post annak kapcsán, hogy Donald Trump most a bevándorlók ellen mennydörög. Csakhogy első neje, Ivana Csehszlovákiában született míg a harmadik, a jelenlegi feleség Szlovéniában.
Ráadásul Melania már az Egyesült Államokban élő szüleinek is amerikai állampolgárságot kíván szerezni. És ehhez minden joga meg is van, hiszen ő maga már 2006-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot. Kérdés persze, hogyan.
Melania Knauss 1996-ban érkezett először az USA-ba, mégpedig turistavízummal. 1998-ban ismerkedett meg Donald Trumppal, aki akkoriban az USA egyik leggazdagabb ingatlanvállalkozója volt. Melania 2000-ben folyamodott EB-1-es, úgynevezett Einstein vízumért, amelyet elvben olyan kiváló embereknek adnak, akik nagy hasznára lehetnek Amerikának.
Persze nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy valaki Einstein vízumot kapjon, ahogy Melania példája is mutatja, elég egy befolyásos amerikai polgár, aki szorgalmazza az ügyet.
Ez egyébként ma is így van. Ám Donald Trump éppen ezért mennydörög, mert szerinte túl sok a bevándorló az USA-ban. Ellenfelei persze rámutatnak: az Egyesült Államok bevándorlóország. Maga Trump is két feleséget hozott be külföldről. Trump vejének, Jared Kushnernek a családja Lengyelországból érkezett az Egyesült Államokba, miután túlélte a holokausztot.
Az érvek keveset számítanak, az érdekek a döntők. Amerika elit ágazatai, mint az informatika, elszántan küzdenek a bevándorlásért. Külföldi tehetségekre ugyanis különösen nagy szükség van olyan helyen, ahol a kreativitás fontos. Trump viszont azokban az államokban nyert, ahol a hagyományos munkásosztály vetélytársakat lát a bevándorlókban. Azok ugyanis túlkínálatot teremthetnek a munkaerőpiacon, és így lenyomhatják a béreket. A nagy bevándorlás vita tehát a forrponton van: Donald Trump vezeti a bezárkózás párti frontot.
S mit tesz a First Lady, aki maga is a nem épp megérdemelt Einstein vízummal érkezett Amerikába? Hallgat, és várja, hogy Szlovéniából érkezett szülei is megkapják az amerikai állampolgárságot.
Újabb vádpontot fogalmazott meg Robert Mueller Paul Manafort, Donald Trump volt kampányfőnöke ellen: európai politikusokat fizetett le, hogy az akkori ukrán elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics mellett lobbizzanak.
A bűnbánó Rick Gates Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
A Robert Mueller vezette bizottság azt vizsgálja, hogy az oroszok mennyire avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba. Több ember ellen már vádat emeltek, köztük van Rick Gates, Manafort korábbi helyettese és régi üzlettársa, aki
elismerte bűnösségét, és együttműködik a bizottsággal.
Elmondta, hogy több tízmillió dollárt mostak tisztára, és hazudtak az FBI-nak.
Így derült ki az is, hogy ő és Manafort 2012-ben és 2013-ban offshore-számlákról utalt át több mint kétmillió dollárt európai politikusoknak (az úgynevezett Habsburg-csoportnak), hogy lobbizzanak az akkori oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics mellett.
Janukovics nem sokkal később abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. A volt elnök Oroszországba menekült, a villáiról készült, hatalmas luxusról árulkodó képek pedig bejárták a világot: többek között arany vécékeféje és saját állatkertje volt. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.
Készült egy feljegyzés is 2012 júniusában, amelyben Manafort rendkívül fontosnak nevezte a csoport tevékenységét, „rendkívül befolyásos politikusok” csoportjaként emlegette őket. A vádirat szerint
egy volt európai kancellár vezette őket.
A Deutsche Welle szerint ő a volt osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer volt.
Manafort két washingtoni lobbicéget is felkért, hogy javítsák az Ukrajnáról, vagyis leginkább Janukovicsról alkotott képet. Az egyik vezetője Tony Podesta volt, Hillary Clinton volt kampányfőnökének a testvére.
Alfred Gusenbauer Fotó: MTI/EPA/Andreas Pessenlehner
Gusenbauer részt is vett egy találkozón 2013-ban, amelyen az amerikai képviselőház külügyi bizottságának akkori vezetője, Ed Royce mellett két republikánus képviselő, valamint mások mellett a lobbicégek munkatársai is részt vettek. Utóbbiak közül az egyik Romano Prodi volt olasz kormányfőt is elkísérte amerikai képviselőkkel tartott találkozóira.
Gusenbauer jelenleg egy berlini elemzőintézet tagja, amelynek alapítója, Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság volt vezetője, rákerült a Krím elcsatolása miatt szankciókkal sújtott oroszok listájára. Jakunyint az amerikaiak Vlagyimir Putyin bizalmasának tartják.
Nem ő amúgy az egyetlen volt kancellár, aki szoros kapcsolatban van az oroszokkal: Gerhard Schröder például tagja a Rosznyeft igazgatótanácsának. Oroszbarát politikusok Európában ugyanakkor a szélsőjobboldalon is gyakran találhatók: ilyen a francia Marine Le Pen és az olasz Északi Ligát vezető Matteo Salvini is.
Paul Manafort mindent tagad Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Manafort tagadta a vádakat. A New York Times szerint ugyanakkor Gates-szel közös cégük sok, az orosz kormánnyal jó viszonyban lévő emberrel kapcsolatban állt. Például a leggazdagabb oroszok közé tartozó Oleg Gyeripaszkával, aki Putyin közeli szövetségesének számít, akit a Washington Post szerint Manafort személyesen is tájékoztatott arról, hogy haladnak az elnökválasztási kampánnyal.
Mueller vizsgálata közben már arról is szól, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás működését. Ezzel kapcsolatban már volt tanácsadóját, Steve Bannont is meghallgatták.
Ők képviselik az Egyesült Államokat illetve Észak-Koreát a téli olimpia záróeseményén: Ivanka Trump, aki nemcsak az elnök lánya, de egyben tanácsadó is a Fehér Házban és Kim Jongcsol tábornok, a titkosszolgálat feje, egyben a dél-koreai ügyek felelőse.
Dél-Koreában őt tartják felelősnek több olyan terrorakcióért, melyet észak-koreai diverzánsok követtek el a félsziget déli részén. Kim Jongcsol állítólag nagyon közel áll Kim Dzsongunhoz. Furcsa lenne, ha a párbeszédet ő kezdené meg Amerikával.
Washingtonban azért is jelezték előre, hogy Ivanka Trump, aki pénteken együtt ebédel Mun Dzse-in dél-koreai elnökkel, nem találkozik észak-koreai vezetőkkel, mert korábban
majdnem létrejött egy titkos találkozó az amerikaiak és az észak-koreaiak között a téli olimpián.
Mike Pence amerikai alelnök mellett az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong és a tulajdonképpeni parlament elnöke, Kim Jongnam is ott volt az olimpián, és szóba is került köztük egy titkos találkozó.
Az amerikai alelnök ezt megelőzően ugyan újabb szigorú szankciókkal fenyegette meg a világtól elzárkózó kommunista rendszert. Észak-Korea pedig – miközben mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben – továbbra is nukleáris háborúval fenyeget. A háborús retorika ellenére fennállt a párbeszéd lehetősége – állítja most Mike Pence irodája. De valamiért Észak-Korea az utolsó percben meggondolta magát.
Pekingi források viszont úgy vélik, hogy
Észak-Korea egy pillanatig sem gondolta komolyan a párbeszédet az Egyesült Államokkal,
hanem éppen megosztani akarja az USA-t és Dél-Koreát.
A diktátor húgát mint nemzeti hőst ünnepelték, amikor visszatért Phenjanba. Most először fordult elő, hogy a Kim-dinasztia egy fontos tagja Dél-Korea területére lépett. Kim Jodzsong ugyanis tagja a Politikai Bizottságnak is. Ő a felelős a propagandáért.
Kim Jodzsong meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki ezt el is fogadta. Közben persze Dél-Koreában készülődnek a helyi erők és az amerikaiak arra a nagy hadgyakorlatra, melyet ilyen tájban tartanak meg minden évben. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelik. Most a dél-koreai elnök kérésére elhalasztották a hadgyakorlatot, csak a téli olimpia után rendezik meg.
A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump szerdán a Fehér Házban fogadta a múlt. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk, hogy megelőzzék a hasonló eseteket.
Trump szerdán nem csak kaliforniai diákokat fogadott: a vendégek között ott volt két korábbi, az 1999-es columbine-i és a 2012-es a connecticuti lövöldözések túlélői, illetve szülők és tanárok is. A diákok közül volt aki sírva, mások dühösen kérték az elnököt, hogy tegyen valamit a hasonló tragédiák elkerülésére. Trump arról beszélt, hogy vannak eszközeik erre: jobban megnézik majd, ki vehet fegyvert, különös tekintettel a mentális állapotra, és elképzelhető, hogy emelni fogják az életkort is.
Hozzátette, hogyha lett volna olyan tanár a floridai középiskolában, aki tud bánni a fegyverekkel, nagyon könnyen megállíthatta volna a támadást, ezért ő támogatná, hogy iskolai alkalmazottak fegyvert hordjanak maguknál. Ez persze csakis akkor „működne”, ha tudják, hogyan kell használni azt, ezért speciális tréningekre kellene küldeni őket.
Szerinte az, hogy a iskola fegyvermentes övezet, csak felhívás egy őrült számára, hogy menjen be oda lövöldözni.
(A BBC azt írja, hogy több amerikai államban már lehet kézifegyvert viselni az iskolában, amíg az el van rejtve, de Floridában nem.) 2016-ban, az elnökválasztási kampány idején Trump még tagadta, hogy fegyvert vinne az osztályokba, ezt ellenfele, Hillary Clinton vádaskodásának nevezte. Az elnök arról is beszélt, hogy a floridai lövöldözőt, Nicolas Cruzt már korábban el kellett volna fogni, hiszen mindenki tudta, hogy veszélyes.
Crooked Hillary said that I want guns brought into the school classroom. Wrong!
Szerdán Marco Rubio is gyűlést tartott a lövöldözés kapcsán, ahol a diákok hevesen támadták a fegyvertartás mellett korábban kiálló republikánus floridai szenátort, illetve az országos fegyverszövetség (NRA) képviselőjét, aki szintén megjelent az eseményen. Rubio arról beszélt, hogy támogatja a fegyvertartási korhatár felemelését 18-ról 21 éves korra, az iskolai alkalmazottak fegyverviselését viszont ellenezte, és azt is, hogy fegyveres biztonsági őrök legyenek az intézményekben. Az is szóba került, hogy a töltényvásárlást maximálizálnák, de ezeknek a javaslatoknak egyike sem volt elég a több ezer egybegyűltnek, akik azt követelték, hogy egyáltalán ne lehessen olyan típusú sorozatlövő fegyvereket vásárolni, amellyel a floridai mészárlást is elkövették.
Bannon, Donald Trump volt stratégiai főtanácsadója nem adott érdemi válaszokat a kérdésekre kongresszusi meghallgatásán. Több lap szerint Bannont a Robert Mueller vezette bizottság is meghallgatta a héten. Trump volt helyettes kampányfőnöke, Rick Gates állítólag vádalkut készül kötni.
Steve Bannon (MTI/EPA/Shawnn Thew)
Bannont csütörtökön a Kongresszus hírszerzési bizottságában hallgatták meg, teljesen eredménytelenül. Ugyan előre megállapodtak abban, melyik kérdéseket teszik fel neki, érdemi válaszokat viszont nem adott. A bizottság a 2016-os választásba való orosz beavatkozást vizsgálja.
Több képviselő, demokrata és republikánus egyaránt, arról beszélt, hogy
Bannon ezzel akadályozza a bizottság munkáját,
van, aki eljárást is indítana ellene. De még republikánus politikusok is arról beszéltek, hogy az egész bizottság elégedetlen volt, közülük is van, aki eljárást szeretne ellene. A bizottság republikánus vezetője, Mike Conaway szerint mindenki csalódott volt a meghallgatás után.
A CNN úgy tudja, hogy Bannon a meghallgatás előtt Trumppal egyeztetett, aki azt mondta neki: hivatkozzon arra, az alkotmány által biztosított jogára, hogy nem is köteles mindenre válaszolni. Bannon el is mondta ezt a bizottság előtt, és valóban erre hivatkozva nem válaszolt a kérdésekre.
A héten ugyanakkor
kétszer is találkozott Robert Muellerrel,
az oroszok beavatkozását, valamint a Trump-csapat és Oroszország összejátszását vizsgáló különleges ügyésszel.
A New York Times szerint a meghallgatás összesen 20 órán keresztül tartott, és Bannon itt válaszolt is a kérdésekre. Mueller többek között arról kérdezte, hogy Trump miért rúgta ki James Comey FBI-igazgatót, és hogy miről tárgyalt az orosz nagykövettel Trump veje, Jared Kushner és volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn.
Mueller vizsgálatával kapcsolatban a CNN úgy tudja, hogy Trump volt kampánytanácsadója, Rick Gates hamarosan vádalkut köthet.
Ő lehet a harmadik, aki együttműködik a bizottsággal.
Gates szerepe ráadásul nagyon fontos volt: ő volt Paul Manafort, a már szintén vád alá helyezett volt kampányfőnök helyettese, de az ő leváltása után is a stáb tagja maradt.
Arról, hogy Mueller vizsgálata hova vezethet és eljuthat-e Donald Trumphoz, itt olvashat bővebben.
Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia vezetője volt. Trump már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukkal szemben. Augusztusban megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyon valószínűek – írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban.
Eléggé nevetséges módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acél termelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot csakis az Egyesült Államokban. Végül aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.
Trump a múltban él – írja a professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából hanem Malajziából, Dél Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-al lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy a Samsung nemrég avatott gyárat Dél Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta – hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori vezetője, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.
Miért nem működhet az America First program? Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág „bűne” mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, mely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adókulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba.
De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezermilliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni ? Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan alkut kötöttek Amerikával, hogy ha beengedik az áruikat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzák az USA költségvetését – nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennének amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is.
Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét.
Az egyik problémája az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött: lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb emberei – az USA távollétében – gyorsan úgy nyilatkoztak: Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre – jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor.
A kereskedelmi háború csakis veszteseket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia mielőtt megindítja a világ második gazdasági nagyhatalma ellen. Az amerikai elnök Davosban békülékeny húrokat pengetett: közölte nem akar kereskedelmi háborút. Trump folytatni akarja viszont az America First programot, mely Peking szerint könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.
Két dologhoz kérte a demokraták támogatását: a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz. Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.
A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében.
„Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.
A sikerek lajstroma
Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának „a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sikerült teremtenie, „beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta.
Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”. Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.
Bevándorlás: tisztességes kompromisszum
Trump úgymond „tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.
Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba. Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák „a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt.
Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében „érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét.
Szabad kezet a terroristák levadászására
Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat „bárhol is vadásszuk őket le”.
„A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, „az unió helyzetéről” szóló beszédében.
„A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengerentúlon fogják el őket.
Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.
Több pénz hadi kiadásokra
Beszédében szorgalmazta az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztését.
Trump szerint „a páratlan teljesítmény” jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ezért arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában.
Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: „még nem tartunk ott”.
Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.
Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.
Amerikai hírelemzők az orosz befolyásolásra vonatkozó vizsgálat miatt emlékeztetnek arra, hogy napra pontosan 44 évvel ezelőtt, 1974. január 30-án Richard Nixon elnök tartotta (mint hamarosan bebizonyosodott, utolsó) Unió-beszédét. Nixon és környezete ellen akkor már több, mint egy éve folyt a nyomozás a Watergate-ügyben. Az elnök hat hónapra rá lemondott.
A vizsgálat már nem elsősorban arról szól, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem arról, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást. A különleges ügyész, Robert Mueller sorra hallgatja meg Trump legközelebbi munkatársait, és már az elnököt is szeretné. Az is kiderült: azután, hogy Trump leváltotta a vizsgálatot eredetileg vezető James Comey FBI-igazgatót, Muellert is ki akarta rúgatni.
Fotó: MTI/EPA/Gian Ehrenzeller
Eddig négy ember ellen emelt vádat a Robert Mueller vezette bizottság: Michael Flynn, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója; Paul Manafort volt kampányigazgató; a helyettese, Rick Gates; valamint a korábbi kampánytanácsadó George Papadopoulos ellen.
Közülük a CNN szerint Rick Gates, bár először ártatlannak vallotta magát, hajlandó együttműködni Muellerrel – neki egyébként nem csak a kampányban volt szerepe, Trump beiktatási bizottságában is fontos posztja volt.
Folyamatosan zajlanak a meghallgatások is: Mueller beszélt már Daniel Coats nemzeti hírszerzési igazgatóval, Mike Pompeo CIA-igazgatóval, Reince Priebusszal, Trump volt kabinetfőnökével, az elnök vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel, a volt FBI-igazgató James Comey-val, valamint legutóbb, első kormánytagként Jeff Sessions igazságügyi miniszterrel. A következő pedig várhatóan Steve Bannon volt stratégiai tanácsadó lesz, valószínűleg már a héten.
Jeff Sessions Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Sessions meghallgatása a Vox értékelése szerint teljesen logikus és régóta várható volt, hiszen
ő az ügy egyik kulcsfigurája:
a kampány alatt külpolitikai tanácsadó volt, vagyis tudnia kellett az oroszok megkereséseiről, miniszterként pedig ő felügyeli az FBI-t is, amely elindította a vizsgálatot.
Ő maga is keveredett korábban ellentmondásokba: még a miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, nem kommunikált az oroszokkal a kampány alatt – aztán kiderült, hogy kétszer is találkozott az orosz nagykövettel. Később azt mondta, félreértette a kérdést, de állítólag ez is közrejátszott abban, hogy tavaly márciusban bejelentette, semmilyen szinten nem ellenőrzi a vizsgálatot.
Sessions meghallgatása Muellernél, amelyről a New York Times számolt be, órákon át tartott. Őt is főleg arról kérdezték, hogy mivel indokolta Trump James Comey kirúgását, és miért akarta azt, hogy mindenképp egy hozzá lojális ember vezesse az orosz vizsgálatot.
Ezek a kérdések már egyértelműen annak a jelei, hogy
Muellert egyre inkább az érdekli: akadályozta-e az elnök az igazságszolgáltatás munkáját.
Márpedig, ha végignézzük, hogy mi minden történt az elmúlt egy évben a vizsgálattal kapcsolatban, akkor okkal merülhet fel a gyanú.
Michael Flynn ügyével kezdődött az egész. A hivatalos indoklás szerint őt azért váltották le alig 24 nap után nemzetbiztonsági tanácsadói posztjáról, mert félrevezette Mike Pence alelnököt azzal kapcsolatban, hogy miről beszélgetett az orosz nagykövettel a kampány alatt. Az is kiderült, hogy Flynn már tavaly január 24-én, titokban találkozott az FBI nyomozóival, akik az orosz beavatkozást eredetileg vizsgálták.
Kirúgásának másnapján aztán
Trump megkérte James Comey-t, hogy „engedje el” a Flynn elleni vizsgálatot
– ezt Comey a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt, eskü alatt vallotta (az orosz beavatkozást ugyanis egy ilyen bizottság is vizsgálja). Az akkori FBI-igazgatót Trump már korábban is győzködte, „lojalitást” kért tőle, március végén pedig a hírszerzés két legfontosabb vezetőjét, Daniel Coatsot és Mike Pompeót kérte arra, hogy győzzék meg Comey-t, állítsa le a vizsgálatot. (Mint láthattuk, Mueller már őket is meghallgatta.)
James Comey Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Mindez nem vezetett sikerre, a vizsgálat folytatódott. Május 9-én aztán Trump leváltotta az FBI-igazgatót, hivatalosan azért, mert „nem megfelelően kezelte” a Hillary Clinton email-botránya ügyében folyó vizsgálatot.
Ezután azonban az FBI munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium Robert Muellert nevezte ki, hogy különleges ügyészként folytassa a vizsgálatot – ne feledjük, ez már bő két hónappal azután volt, hogy Jeff Sessions kivonta magát a nyomozás felügyelete alól. Muellert így Sessions helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki.
Az elnök pár nappal később dühösen nekitámadt a miniszternek, hogy miért nevezték ki Muellert, állítólag Sessions menesztése is felmerült. Sőt, a New York Times információi szerint tavaly júniusban
Trump magát Muellert is ki akarta rúgatni.
Ezt ő maga nem tehette meg, a minisztériumot kellett volna rávennie. Egyik vezető jogászát, a régi republikánus Donald McGahnt bízta meg ezzel a feladattal, ő viszont azt mondta: inkább felmond. Trump így letett a tervről. McGahn más vezető Fehér Ház-i hivatalnokoknak azt mondta, Mueller kirúgásának katasztrofális hatása lenne Trump elnökségére. A kiszivárgott hírre Trump a maga módján reagált, szerinte ez csak „fake news”.
Robert Mueller Forrás: Wikimedia Commons
Ugyanakkor az FBI-ra folyamatosan próbált nyomást gyakorolni. Júliusban például Andrew McCabe igazgatóhelyettes kirúgását követelte, majd egy, szintén a napokban megjelent hír szerint a Comey kirúgása után kinevezett igazgatót, Christopher Wrayt akarta rávenni, hogy távolítson el olyan embereket, akiket ellenfelének gondolt (köztük McCabe-et), és hozzá lojálisakat vegyen fel. Wray azonban válaszul szintén a lemondásával fenyegetőzött.
Az 1996 óta az FBI-nál dolgozó McCabe márciusban egyébként amúgy is nyugdíjba menne, végül azonban nem várta ezt meg: hétfőn váratlanul bejelentette lemondását. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trumpnak semmi köze nem volt a lemondáshoz. A CBS-nek azonban egy forrás azt mondta: McCabe-bel közölték, hogy távoznia kell.
Mindezek után most ott tartunk, hogy, ahogy a Washington Post elsőként megírta,
Mueller Trumpot is ki akarja hallgatni.
Az elnök amúgy folyamatosan tagadta, hogy törvényt sértett volna, szerinte Comey kirúgásával nem akadályozta az igazságszolgáltatást, és csak boszorkányüldözés zajlik ellene. Később aztán felvett egy új jogászt, Ty Cobbot, aki meggyőzte: jobban jár, ha együttműködik. Most már azt mondta, „örömmel” venne részt egy eskü alatt történő meghallgatáson. Ennek feltételeiről a csapata még tárgyal Mueller embereivel, így még nem lehet tudni, mikor kerülhet rá sor.
Vallomástételre több lehetőség is van: az elnök jogászai először valószínűleg azt ajánlják fel, hogy Trump írásban válaszol Mueller kérdéseire, de ezt ő szinte kizárt, hogy elfogadja. A másik opció, hogy személyes meghallgatásra kerül sor, ahol ott lehetnek Trump ügyvédei is. Amennyiben ezt elutasítják, akkor viszont Muellernek megvan a jogköre arra, hogy idézést adjon ki az elnök ellen, akinek így egy esküdtszék előtt kellene vallomást tennie.
A Washington Post szerint ugyanakkor
Trump tanácsadói és barátai közül többen attól tartanak, hogy az elnök a habitusa miatt bajba kerül egy személyes meghallgatás alatt,
ugyanis ritkán fogalmaz pontosan, szeret túlozni, és nem egyszer volt már rá példa, hogy meglehetősen szabadon kezelte a valóságot. Muellernek viszont rendelkezésre áll többek között Comey, Sessions és Flynn vallomása is.
Fotó: MTI/EPA pool/Kevin Dietsch
Ahhoz, hogy Trumpot valóban megvádolják az igazságszolgáltatás akadályozásával, azt is bizonyítani kell, hogy „bűnös szándékkal” tette ezt. Ahogy a Foreign Policy írja: azt kellene például bizonyítani, hogy azért rúgta ki Comey-t és támadta az FBI bizonyos vezetőit, mert tanúskodhattak volna ellene. A Lawfare szakértői szerint mindenesetre az elmúlt egy év eseményeiből valóban kirajzolódik egy olyan kép, hogy az elnök próbálja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját, de a stáb ellenállása miatt nem igazán képes rá.
Így aztán az ügy folytatása azon is múlik, hogy Trump hogyan szerepel a meghallgatáson. Meg persze azon, hogy saját pártja mit gondol az ügyről.
A Kongresszusban ugyanis a republikánusok vannak többségben, vagyis, csak ők tudják impeachment során megbuktatni az elnököt.
Ez a helyzet várhatóan az idei kongresszusi választások után sem változik jelentősen, vagyis ki lehet jelenteni: akármire is jut Mueller vizsgálata, Trump addig marad hatalmon, amíg saját pártja nem fordul ellene.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
