Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Az angol font elleni támadás sok pénzt és még több kritikát hozott Soros Györgynek, aki évtizedek óta a demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik az Egyesült Államokban. A londoni Cityben Soros Györgyöt Scott Bessent képviselte a kilencvenes években, később partner lett a globális pénzügyi vállalkozásban.

A Wall Street Journal most arról ír, hogy ő vált Donald Trump elsőszámú gazdasági tanácsadójává.

Scott Bessent egy időre kiszállt Soros György pénzügyi hálózatából, de azután visszatért méghozzá mint befektetési igazgató. Ez volt számára a csúcs a Soros birodalomban. 2015 után újra önálló céget alapított Key Square Group címen. A Wall Streeten igen elismert pénzügyi befektetőnek számít.

Scott Bessent – Soros Györgyhöz hasonlóan – kezdetben a demokratákat támogatta: saját otthonában rendezett gyűjtési vacsorákat Al Gore alelnöknek 2000-ben amikor ő volt pártjának elnökjelöltje.

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Scott Bessent fiatalkorában jelentkezett a haditengerészethez, de nem vették fel, mert meleg. Emiatt is támogatta kezdetben a demokratákat, akik ebben a kérdésben toleránsabbak voltak. Ma már nyíltan együtt él férfi partnerével.

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

2016-ban amikor Trump elindult az elnöki posztért, a Wall Streeten kevés támogatóra számíthatott, de Scott Bessent közéjük tartozott. Pénzt is adott Trump választási kampányához, és ami még fontosabb volt: támogatói vacsorákat szervezett pénzügyi körökben, ahol gyanakvással figyelték Donald Trumpot, aki hitelekre alapozta ingatlan birodalmát, de a törlesztésekkel annyira elmaradt, hogy több bank is feketelistára helyezte.

Trump ezért igen hálás Scott Bessentnek, aki a Wall Street Journal szerint akár az USA új pénzügyminisztere is lehet amennyiben Trumpot választják meg elnöknek.

Trump a kampány során többször is az egekig magasztalta Scott Bessentet:

“Az egyik legbrilliánsabb ember a Wall Streeten, olyan befektető a Wall Streeten, akit mindenki tisztel.”

A 62 éves Scott Bessent a londoni Financial Timesnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy Trump – amennyiben hatalomra kerül – nem szándékozik gyengíteni az amerikai dollár árfolyamát.

Scott Bessent a You Tube-on szorgosan magyarázza Trump gazdasági elképzeléseit, és bírálja Biden gazdaságpolitikáját mondván

“az USA jelenlegi elnöke a központi tervgazdaságot valósítja meg az Egyesült Államokban.”

Trump a nemzeti együttműködés rendszerét kívánja bevezetni az USA-ban?

0

Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva  a demokratikus  szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.  

“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:

“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”

Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:

“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”

2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.

Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:

”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”

A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.

Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.

Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is

A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.

A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.

Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.

Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:

”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”

Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.

Óriási személyi változások várhatóak

Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.

“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”

– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”

Média kontroll

Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert,  melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.

Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel:  Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.

Putyin és Orbán Viktor után Trump is felfedezte a belső ellenséget

“Azt hiszem, hogy a külső ellenségnél nagyobb probléma a belső ellenség. Van néhány nagyon rossz és beteg emberünk, akik radikális baloldali őrültek. Úgy gondolom, hogy szükség esetén őket nagyon is könnyen kezelhetné a Nemzeti Gárda vagy a hadsereg” – mondta az ex elnök a Fox Radionak.

Az Egyesült Államok alkotmánya tiltja a hadsereg bevetését az ország határain belül. Erre csakis akkor kerülhet sor, ha az USA léte forog kockán mint a polgárháború idején. Az alkotmány szerint az elnök a hadsereg főparancsnoka. Amikor Trump elveszítette a legutóbbi elnökválasztást, akkor előkészületeket tett egy háborúra Irán ellen, hogy ily módon késleltesse a hatalom átadását a győztes Joe Bidennek. Ebben az átmeneti időszakban az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke úgy rendelkezett, hogy minden parancs , amely Trump elnöktől jön csakis akkor érvényes, ha az ő aláírása is rajta van. Így sikerült megakadályoznia azt, hogy Trump háborút robbanthasson ki 2021 elején amikor hívei megostromolták a Capitoliumot. Trump mindmáig nem ismerte el választási vereségét, és nagy kérdés, hogy idén novemberben mit tesz majd ha kiderül: nem ő nyerte az elnökválasztást!

Putyin ellenfelei inoagentek

Az orosz elnök számára mindazok akik fellépnek ellene külföldi ügynökök – inoagentek. Ezzel a módszerrel tette tönkre a megmaradt ellenzéki sajtót, és félemlített meg mindenkit, aki felemelte a szavát az Ukrajna elleni agresszióval szemben. Mindeközben lelkesen fényképezteti magát olyan híres külföldiekkel mint például Steven Segal amerikai akcióhős, aki felvette az orosz állampolgárságot is. Jelenleg Putyin elnök humanitárius különmegbízottja – jelentsen ez akármit. Trump elnököt a demokraták azzal gyanúsítják, hogy Putyin elnök valamivel zsarolja őt, és ezért kész tárgyalni az orosz államfővel, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán és a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Putyinhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök is meg akarja félemlíteni mindazokat akik bírálják politikáját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézetét Horváth József tábornok vezeti, aki még III/3-as hadnagyként kezdte pályafutását a Kádár rendszer végnapjaiban. Ezt az ügyosztályt ugyan a rendszerváltáskor felszámolták, de a titkosszolgálatok megmaradtak, és ma Rogán Antal irányításával ugyanúgy működnek mint Kádár János idején. Kádár, aki 1956-tól 1988-ig uralkodott mindig külön fogadta a hadügyminisztert és a belügyminisztert. Végül Horváth István töltötte be a belügyminiszteri tisztet a diktatúra végnapjaiban. Veje, Stumpf István Orbán Viktor miniszterelnök kancellária minisztere volt – 1998-2002, jelenleg pedig Orbán egyik tanácsadója. A magyar miniszterelnök azért tart fenn permanens vészhelyzetet, hogy a hatalom a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor korlátozhassa az ellene irányuló bírálatot. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása miatt.

Magyarország nincs vészhelyzetben, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere igen, mert mind Brüsszel mind pedig Washington elszánta magát arra, hogy levegye a magyar miniszterelnököt a sakktábláról. Ezért imádkozik Orbán Viktor Trump győzelméért.

“Trumpot nem zavarja különösebben Orbán Kína barátsága”

Legalábbis ezt állítja egy magyar diplomáciai szakértő, aki egykor az Orbán kormányt szolgálta, de most az Egyesült Államokban kutat. Fehér Zoltán tanult a Harvard Egyetemen, és a bostoni Tufts Egyetemen. Jelenleg az Atlantic Council Kína szakértője.

A valasz.hu portálnak így nyilatkozott Trump és Orbán kapcsolatáról: ”Trump történelmi érdeme, hogy az egyensúlyozás és a feltartóztatás irányába fordította az amerikai Kína stratégiát. Sokan úgy vélik, hogy egy újabb republikánus kormányzat keményen felróná Budapest közelségét Pekinghez, de én ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos. Trumpnak láthatóan hízeleg, hogy Orbán Viktorban talált egy szövetségest. Jelenleg inkább arra fogadnék, hogy egy Trump adminisztráció esetén az Orbán kormány egyértelmű kínai – orosz irányultságát éppúgy figyelmen kívül hagynák mint az amerikai konzervatív értelmiség Trumpot támogató radikálisabb része. Ráadásul Magyarország számára Kína nem egy stratégiai vonal a sok közül hanem a nagy stratégia alapja. Jöhet bármilyen nyomás Washingtonból, ez nem mozdul ki a helyéről” – állítja az egykori magyar diplomata, aki 2014-ig állt az Orbán kormány szolgálatában. 2014-ig Martonyi János volt a külügyminiszter, aki meggyőződéses atlantistaként irányította a diplomáciát. Korábban pedig ő volt Orbán Viktor mentora ezen a téren. Csakhogy a tanítvány új útra tért, kinevezte külügyminiszternek Szijjártó Pétert, aki szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Azóta a magyar diplomáciai nagy stratégia alapja az orosz és Kína barátság. Vajon miért?

Az USA leírta Európát

Erre a fiatal Orbán Viktor akkor jöhetett rá amikor kiderült a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után kialakított új amerikai diplomácia számára Európa sokkal inkább vetélytárs mint szövetséges. Washington számára Európa le, Kína és a Távol Kelet felértékelődött. Ebben a rendszerben Magyarország abszolút periféria, amely a saját térségében is leértékelődött. Míg a Szovjetunió bukása előtt Washington számára még valamennyire fontosak voltak a reform kommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia, az új diplomáciai stratégiában már egyértelműen Lengyelország és Románia foglalta el a fő helyet ebben a térségben. Ebben a helyzetben Orbán Viktor a német stratégiához csatlakozott: Kohl, Schröder és Merkel az európai – orosz – kínai együttműködésben látták a jövőt. Ehhez kapcsolódott Orbán keleti nyitása, de az egész koncepció léket kapott akkor amikor az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Trump diplomáciáját sohasem az elvek jellemezték hanem egyfajta pragmatizmus, ha újra hatalomra kerülne, akkor ugyanezt folytatná. Orbán Viktor stratégiája hasonló, ezért is közölte Tusnádfürdőn, hogy az ideológiák kora véget ért. Orbánnak nincs értékrendje, propagandája ezért csak fedőszöveg.

Mi lesz, ha Kamala Harris nyer?

Orbán maga vallotta be: nincsen B terv. Pedig jó lenne, ha lenne – erre Trump egyik közeli barátja hívta fel a figyelmet Budapesten, ahol egy pártunk és kormányunk által rendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy a 78 éves ex elnök nem a régi, elmeállapota hanyatlik, és győzelmi esélye maximum 50%.

 “A magyar kormány az amerikai választók kezébe tette le a sorsát, ez politikai abszurdum”

– hangsúlyozta Fehér Zoltán diplomáciai szakértő, aki elmondta, hogy korábban minden magyar kormány – beleértve a Fideszt is – mindkét nagy amerikai párttal igyekezett kiépíteni kapcsolatot. “Más országok továbbra is így működnek. Csak mi tettünk fel mindent egy lapra” – hangsúlyozta az egykori magyar diplomata, aki jelenleg szakértő az Egyesült Államokban.

Hogy jutottunk idáig? A fiatal Orbán Viktor Soros ösztöndíjjal tanult Angliában, de fokozatosan szembekerült a magyar származású amerikai milliárdossal, aki a demokrata párt egyik fő szponzora az Egyesült Államokban. Az idősebb Blinken, a jelenlegi külügyminiszter papája, az USA nagykövete volt Budapesten. Ő vásárolta meg a CEU archívumát miután Orbán Viktor kiutálta az egyetemet Magyarországról. A jelenlegi budapesti nagykövet, David Pressman Blinken külügyminiszter baráti körébe tartozik. Orbán Viktor mind a mai napig nem fogadta őt hivatalosan. Minden bizonnyal azért, mert

a magyar miniszterelnök azt gyanítja: amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról.

Ehhez jó alapot ad a gazdasági válság, amely miatt csökken az életszínvonal Magyarországon miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei tovább gazdagodnak.

Magyar Péter sikere egyáltalán nem véletlen. Ezért készül kemény küzdelemre Orbán Viktor, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ha Trump győz, akkor a közvetlen veszély elmúlik, de a gazdasági válság nem. Orbán ezért fantáziál 6%-os növekedésről, mert nem bukhat meg 2026-ban. Akkor ugyanis megindulna a lavina a 16 év alatt ellopott javak visszaszerzésére, és ez semmi jót sem ígér Orbán Viktornak. Trump pénzt nem ad, és nem szereti a lúzereket. Peking és Moszkva sem ad annyi pénzt, amennyiből a választók millióit meg lehetne nyerni. A magyar miniszterelnök számára könnyen lehet Waterloo 2026, ha Trump győz akkor is, ha veszít, akkor korábban is…

Trump kemény válaszra buzdítja Izraelt Irán ellen

0

Biden elnök arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit sem pedig olajiparát, mert mindkettő óriási háborús veszélyt jelentene, mely újabb eszkalációt válthat ki, olyat, melyet a felek már nem tudnak kontrollálni.

Izrael stratégiája általában az, hogy a válaszcsapásnak erősebbnek kell lennie mint a zsidó államot ért kihívásnak, hogy ily módon megmutathassa a világnak: minden fenyegetés visszahull a támadó fejére! Csakhogy ez magára Izraelre is igaz lehet. Benjamin Netanjahu már régóta arra próbálja meg rávenni az Egyesült Államokat, hogy együtt támadják meg Iránt, és ily módon akadályozzák meg, hogy az Izraelt létében fenyegető síita állam atomfegyverhez jusson. Az amerikai demokraták Obama elnök idejében tárgyaltak Iránnal, amely atomalkut kötött hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Ezt az atomalkut Trump felrúgta – Benjamin Netanjahu biztatására. Most az USA ex elnöke felhívta Izraelt:

“elsőként a nukleáris iparra mérjen csapást Iránban!”

Biden elnök a G7 államok vezetőivel tárgyalt a közel-keleti helyzetről. Újabb közös szankciókat határoztak el Irán ellen, de óva intették Izraelt attól, hogy nukleáris létesítményeket támadjon meg Iránban.

Biden hangsúlyozta: ”Az USA továbbra is a diplomáciai megoldást kívánja a közel-keleti háborúskodás befejezésére.”

Izrael győzhet a csatamezőn, de mégis elveszítheti a háborút

Erre hívja fel a figyelmet Richard Haass, az amerikai diplomácia nagy öregje, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a nézeteit annak kapcsán, hogy egy éve kezdődött meg a háború a gázai övezetben. Netanjahu miniszterelnök a Hamász terrortámadása után két célt jelölt ki: a terrorista szervezet teljes megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyiket sem sikerült elérni viszont a háború egyre inkább kiterjed.

“A Hamász győz azzal, hogy nem veszít, Izrael veszít azzal, hogy nem nyer.”

Ráadásul Izrael presztízse csökkent az USA-ban és másutt a világban: ”a fiatalabb nemzedék sokkal inkább Góliátnak látja Izraelt és nem Dávidnak. Sokkal inkább elnyomónak  mint elnyomottnak.”

A palesztin állam ötlete halott, Izrael viszont döntés elé kerül: zsidó állam lesz-e vagy demokrácia?

“Az USA is komoly árat fizet az október hetedikén elkezdődött közel-keleti háborúért, mert csökken a befolyása az arab államokra, melyek azt látják, hogy nem képes befolyásolni a zsidó államot.”

Az USA-nak Európára és a Távol Keletre kellene koncentrálnia – hangsúlyozza Richard Haass, aki szerint “a négyek bandája: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea nagyon is elégedett lehet ezzel a helyzettel.”

Richard Haass, aki korábban a washingtoni külügy tervezési csapatát irányította, úgy véli, hogy erre a négyes csoportra kellene koncentrálnia az amerikai diplomáciának: Kína, Irán, Oroszország és Észak Korea.

Trump és Netanjahu másképp látja

Trump meg akar állapodni Putyinnal annak érdekében, hogy hagyja magára Iránt, amely így összeroppanna az amerikai-izraeli közös nyomás alatt. A probléma ezzel az, hogy az esetleges katonai győzelem után semmiféle elképzelés sincsen a jövőről. Már Irak esetében is kiderült , hogy ez végzetes hiba. Bagdad immár nyíltan Irán szövetségese miután a síiták átvették a hatalmat Irakban, ahol az amerikaiak hiába győzték le Szaddám Huszeint, mert cseberből vederbe jutottak.

Izrael problémája már eddig is az volt, hogy minden háborúját megnyerte, de elveszítette a békét. Eddig viszont a háborúk villámgyorsan véget értek. A mostani viszont már egy éve tart, és egyre inkább kiterjed.

Lev Davidovics Trockij annak idején meghirdette a permanens forradalmat, a 75 éves Benjamin Netanjahu pedig a permanens háborút. Mennyit bír elviselni Izrael? Trockij a permanens forradalom hirdetésével megbukott a Szovjetunióban, Netanjahu esélyei sem sokkal jobbak, de figyelemreméltó, hogy az izraeli miniszterelnök egyre népszerűbb ahogy a háború megy előre. Trump mint Netanjahu szövetségese aligha állítaná meg a háborút a Közel Keleten. Kamala Harris viszont megmondta Benjamin Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell vetni!”

“A 78 éves Trump mentálisan hanyatlik”- mondta az ex elnök egyik amerikai híve Budapesten

0

“Legfeljebb 50%-os az esélye Trumpnak arra, hogy megnyerje az elnökválasztást” – jelentette ki Budapesten a Danube Intézet és a Heritage Foundation összejövetelén John Fund konzervatív újságíró, aki Trump belső köréhez tartozik.

Elmondta, hogy Donald Trump szellemileg lelassult, és sokak szerint poszt traumás stresszben szenved a merénylet után.

“Észszerű volt Orbán Viktor miniszterelnök döntése, hogy mindent Trump győzelmére tett fel, de figyelembe kell venni a politikai realitásokat és Trump nyilvánvaló mentális hanyatlását”

– hangsúlyozta a konzervatív újságíró.

Mi következik ebből? “Ha Kamala Harris nyer, akkor kormányának gyűlölete a Fidesz ellen odavezethet, hogy példát statuáljon: mi történik akkor, ha szembeszállsz a washingtoni konszenzussal.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? “Ha Kamala Harris elnök lesz, akkor két szóval intézi el a magyar kormányt, és ez nem a boldog születésnapot lesz!” – jósolta meg a Trumphoz közeli újságíró.

Mindez kiderült már David Pressman amerikai nagykövet beszédéből, melyet egy másik budapesti tanácskozáson mondott el. Ebben nyíltan megkérdőjelezte:

“demokrácia van-e még Magyarországon?!”

Ez a kérdésfeltevés azt mutatja, hogy a demokrata adminisztráció el van szánva arra, hogy Orbán Viktort levegye a sakktábláról.

A Federal Reserve Board Trump ellen foglalt állást

A kamatcsökkentés nem sokkal a választás előtt támogatást jelent a demokratáknak, és azt mutatja: az USA pénzügyi elitje nem bízik Trump elképzeléseiben. Miért nem? Mert az ex elnök, ha visszajutna a Fehér Házba, akkor megkísérelné uralma alá hajtani a Federal Reserve Boardot. A jegybank szerepet betöltő magánbank, amely nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi életére meghatározó hatással van, nagyon is kényes a függetlenségére. Ezt Biden elnök meg is ígérte Powellnek, a Federal Reserve Board elnökének. Trump megválasztása csorbíthatná ezt a függetlenséget, mert az USA ex elnöke megkísérelné ráerőltetni akaratát a Federal Reserve Boardra.

Orbán és Trump világképe egyáltalán nem egyezik

Ez derült a miniszterelnök politikai igazgatójának előadásából a Danube-Heritage konferencián. Orbán Balázs lényegében a pekingi álláspontot adta elő: a világnak több központja van, és ezek között kell megtalálnia mindenkinek a maga nemzeti érdekét. Csakhogy Trump éppúgy mint a demokraták Washingtonban, ragaszkodnak az USA vezető szerepéhez. Orbán Viktor csak annyiban járna jobban Trumppal, hogy az USA elnöke éppúgy szembeállna az Európai Unióval mint ő, vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak Putyin és Hszi Csin-ping, de Trump ügynöke is lehetne az európai integráció bomlasztásában. Siralmas szerep ez, amely ráadásul nem is kecsegtet túlságosan sok haszonnal.

Ez kiderült az árvízzel kapcsolatban is: Ursula von der Leyen brüsszeli támogatást jelentett be a tagállamoknak, de Magyarországról megfeledkezett. Finom figyelmeztetés az Orbán kormánynak: a szembeállás nem kifizetődő vállalkozás.

Trump: “Jó kapcsolatot akarok Kínával”

0

Az ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, a Fox Newsnak nyilatkozott. Ezúttal Kínabarát húrokat pengetett: ”én jó kapcsolatot szeretnék Kínával. Remélem, hogy Hszi elnök úr figyel. Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz Kínával“ – jelentette ki mosolyogva Donald Trump.

A kínaiak nagyon is figyelnek, de sok jót nem várnak tőle, mert ők nem Trump száját figyelik hanem a tanácsadóinak program tervezeteit vizsgálják, és a végeredmény kiábrándító: Lightizer, Trump külkereskedelmi tanácsadója fel akarja forgatni az egész világkereskedelmet, hogy megnehezítse Kína dolgát. Pekingben valóságos Trump sokkra készülnek, de azt is tudják: nem eszik olyan forrón a kását…

Pekingben járt nemrég Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, és nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Mindketten valamiféle modus vivendit kerestek a világ két legnagyobb hatalma között. Trump viszont az America First gondolat jegyében mindenkinek diktálni akar. Az ideológiák ideje elmúlt – figyelmeztette Trumpot és talán önmagát is  nem más mint Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Trump: Orbán Viktor erős vezető

10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor Trump barátságát. Ezért cserébe most ezt a rövid nyilatkozatot kapta:

”Orbán Viktor erős. Erősnek tartják. Erős országot vezet.”

Ez egy nehézsúlyú gengszter vállveregetése egy pehelysúlyú sorstársnak, aki jelen pillanatban egyáltalán nem erős és egyáltalán nem erős országot vezet. Orbánnak elfogyott a pénze elsősorban amiatt, hogy az Európai Unió nem utalja át az eurómilliárdokat, melyek nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Orbán Viktor annyira elrontotta a viszonyát az uniós tagállamok vezetőivel és Brüsszellel, hogy nem is reménykedhet abban: a közeli jövőben megérkeznek a milliárdok. A 2026-os választások viszont közelegnek, és Orbánnak több milliárd euróra lesz szüksége a választópolgárok megvásárlására. Senki nem ad neki ennyi pénzt. A magyar miniszterelnök mégiscsak Trump győzelméért imádkozik, mert attól tart – valószínűleg joggal – hogyha a demokraták győznek, akkor Washington lépéseket tesz Orbán Viktor eltávolítására. Precedens van bőven mindjárt a szomszédos Ausztriában: hova tűnt Jörg Haider a Szabadságpárt egykori vezére ? Miért lett egyik utóda az Ibiza gate áldozata? Hol van Sebastian Kurz, az osztrák politika csodagyereke, aki lepaktált a szélsőjobboldali Szabadságpárttal? Van persze kínosabb párhuzam is a szomszédból: Nicolae Ceausescu egy amerikai-szovjet alku után találta magát a kivégző osztag előtt egy laktanyában Tirgoviste városában 1989 karácsonyán.

A demokrata adminisztráció amnesztia alkut kínált Maduro venezuelai elnöknek: minden lopott holmijával együtt büntetlenül távozhat, ha csendben átadja a hatalmat. Nicolas Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Orbán Viktor még nem gondolkodik a kiútról pedig ideje lenne hiszen a nemzeti együttműködés rendszere pénz híján a csődhöz közeleg. Orbán bízik a szerencsecsillagában, Napóleon  császár is így volt ezzel Waterloo előtt amikor még csak 46 éves volt.

Fasiszta e Trump?

“Így érkezik meg a fasizmus Amerikába“ – kommentálta Donald Trump felemelkedését Robert Kagan, a republikánus párt egyik neokonzervatív eszmei vezére 2016 májusában. Trump aztán elnök lett 2016-2020.

Most Kagan új könyvet adott ki, mely újra fölveti ezt a problémát hiszen Trump újra hatalomra tör. A könyv címe: Rebellion: How Antiliberalism is Tearing America Apart Again – Lázadás avagy miképp szakítja újra ketté Amerikát az illiberalizmus. Robert Kagan szerint a fehér keresztény nacionalisták Trumpot eszközként használják fel arra, hogy megteremtsék a maguk sajátos államát.

“A szabadság elviselése nehéz, mert teret hagy az emberekre ugyanakkor saját magukra kell támaszkodniuk”

– mondja a történész, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

“Többé már nem kell szavaznotok, ha az elnökválasztáskor rám szavaztok”

– harsogta Trump az evangélista keresztények nagygyűlésén Floridában. Kagan szerint Trump pontosan erre készül: mindjárt az első napon hozzálát a liberális demokrácia felszámolásához.

“Nem hiszek abban, hogy a történelemnek lenne célja. A görögök szerint a történelemben ciklusok vannak, a régi kínaiak szerint nem változik alapjában semmi sem.”

Jason Stanley baloldali filozófus, a Yale professzora ugyancsak fasiszta veszélyt lát Trumpban. Könyvének címe: How Fascism Works: The Politics of Us and Them – Hogy működik a fasizmus: a mi és az ők politikája.

Milyen a modern fasizmus?

“Egy olyan vezető kultusza, aki azt igéri, hogy kivezet a válságból egy bajbajutott országot. Miért van válság? Mert a kisebbségek: a bevándorlók, a baloldaliak, a liberálisok, a homoszexuálisok hatalmukba kerítették a médiát, az iskolákat, a kulturális intézményeket.”

Hogy jutnak hatalomra? “Többnyire választások útján.”

Mi jellemzi a fasizmust avagy Stanley professzor tíz pontja

  • Minden államnak vannak nemzeti mitoszai, ezt megnövelik és a dicső múltat állítják szembe a jelennel.
  • A fasiszta propaganda a Mi és Ők megkülönböztetésre épül. “Ha nem Mi vagyunk hatalmon akkor elvész az ország.”
  • Mindenről a Vezér dönt, ezért a tudomány és a kritikus vélemény fenyegetés az állammal szemben.
  • A fasizmus hazudik. Az igazság a demokrácia alapja, a hazugság a szabadság ellensége.
  • A fasizmus alapelve a hierarchia, erre épül a hazugság rendszere például a fajelmélet.
  • A fasizmus szerint a társadalom az egyenlőség áldozata, ezért hierarchiát épít. Így mindenki tart attól, hogy elveszítheti a helyét a rendszerben.
  • A fasizmus biztosítja a törvényes rendet. A Vezér határozza meg, hogy mit kell törvényes rendnek tekinteni.
  • A fasizmus fél attól, hogy többféle nem is lehetséges. Ezért azt állítja, hogy a homoszexuálisok és a transzvesztiták veszélyesek a gyerekekre.
  • A fasiszták utálják a városokat, ahol “a bűnök tanyáznak”.
  • A munka szabaddá tesz- hirdetik a fasiszták – ez volt Auchswitz jelmondata.

“Ha Ukrajna nem győz, akkor sötét időszak következik”

Így vélekedik Timothy Snyder professzor, aki a Yale Egyetem Kelet Európa történetét tanítja.

Tyranny: Twenty lessons from the Twentieth Century – Zsarnokság – a huszadik század húsz tanulsága – ez híres pamfletjének címe.

“Putyin elnök olyan háborút vív, amelynek fasiszta motivációja van” – állítja Snyder professzor. Aki szerint “Putyin ugyanúgy támadta meg Ukrajnát mint Hitler a Szovjetuniót 1941-ben.”

Miért juthat hatalomra újra Trump?

“Trump blöfföl, ő sosem volt sikeres üzletember. Televíziós személyiség. Ez jó iskola egy karizmatikus vezérnek.

A közösségi oldalakon a kommunikáció elősegíti a fekete – fehér szemléletet.

A marxisták tévedtek a huszas – harmincas években amikor a kapitalizmus egyik variánsának tekintették a fasizmust. A Big Business támogatta Hitlert, mert szétverte a szakszervezeteket, meghódította Európa jórészét és megtámadta a Szovjetuniót, de az oligarchák nem osztották a Führer nézeteit“ – hangsúlyozza Snyder professzor. Aki rámutat, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere sokat tett a fasizmusért.

“A neoliberális gazdaságpolitika a fasizmus fő oka”

Így gondolja Paul Mason professzor Londonban.

“A neoliberalizmus felbomlasztotta a társadalmakat. Megtörte a szakszervezetek erejét, megszüntette a nagyrészt fehér munkásosztály privilégiumait.”

Paul Mason szerint a fasizmus folyamat, melyet tíz pontban jellemez:

  • Válság, mint például Németország háborús veresége és a gazdasági világválság vagy a nagy pénzügyi válság a nyugati világban 2008-ban, melyre jött a migráció, a Covid pandémia, a klímaválság
  • Emiatt kialakul a fenyegetettség érzése a társadalom jelentős részében
  • Előretörnek a korábban elnyomott csoportok: színesbőrűek, nők, LMBTQ.
  • Kulturális háború kezdődik – woke
  • Feltűnik a fasiszta párt
  • A középosztály nem tudja, hogy kitől-mitől  féljen jobban: a jólét elvesztésétől vagy a szélsőjobb megerősödésétől?
  • Meggyengül a jogállam, hogy kezelni tudják a konfliktusokat
  • Az antifasiszta pártok elkezdenek gondolkodni valamiféle egységfronton
  • A jobboldali konzervatívok megkérdezik saját magukat: meddig engedjük a szélsőjobbot előretörni?
  • A fasizmus győz, ezután ők alkotják az „elitet.”

Trump, Putyin és Orbán a huszonegyedik század bizonytalanságát használják ki arra, hogy hatalomra jussanak, és ott is maradjanak. Csakhogy Putyin szemmel láthatóan zsákutcába jutott: az ukrajnai háborút nem nyerheti meg a NATO ellenében. Orbán Viktor rendszere leszálló ágban van, mert az uniós milliárdok nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Alkalom szüli a fasizmust, de a fasiszta rendszer alkalmatlansága szünteti meg azt.

A probléma az, hogy az elitek sehol sem tudják kezelni azokat a gyors változásokat, melyek a huszonegyedik században bekövetkeznek a globalizált – digitalizált világban. Így bőven kínálkozik alkalom olyan cinikus kalandoroknak mint Donald Trump vagy Orbán Viktor.

Trump “kommunista árstoppal” vádolta meg demokrata vetélytársát

Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlan árakkal kampányol. Az alelnök azokat a kis jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt – írta a Bloomberg.

Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kis jövedelmű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is. A magas kamatláb és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris három millió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni Kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák Kamala Harris elképzelése szerint 25000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adóhitelre is jogosultak lennének.

Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampány gyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikai családnak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, melyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.

Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak

45%-uk véli úgy, hogy az ex elnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik. Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampány beszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte demagóg módon Trump: “áruhiány, éhezés és infláció.” Az ex elnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra miközben bemondta az árakat.

A probléma az, hogy az elmúlt évben az átlag jövedelmek alig valamivel gyorsabban nőttek mint az élelmiszerek árai, ezért a reáljövedelem stagnált sok amerikai családnál.

Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid pandémia következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, melyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést.

Az Egyesült Államokban négy nagy cég ellenőrzi a húspiac  55-85%-át. A nagy húsipari cégeket bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy egymás között megállapodtak a baromfi, sertés vagy marhahús árában, de egyik vállalat sem ismerte el a bűnösségét inkább kifizettek többszázezer dollárt.

“Ez az eladók inflációja volt az élelmiszer piacon” – írta a University of Massachusetts közgazdász kutatója, Isabella Weber. A vásárlók jelentős része erre az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.

Már csak 1,1%-os az élelmiszer infláció

Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampány gyűlésen.

A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. A Kansas State University agrár kutatója, Glynn Tonsor szerint

“Az állattenyésztés egyre többe kerül, a húsfeldolgozás is drágult végülis pedig a kereskedelem költségei is nőttek. A vásárlók csak az áremelést látják, de nem biztos, hogy ez azért van, mert valaki átveri őket.”

A Húsipari kutató intézet főnöke szerint “az infláció mindennek felviszi az árát.”

Julie Anna Potts igazgató hozzátette:

“Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.”

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban, ahol részben vagy egészben megújul a Kongresszus két háza is. Ha Trump és a republikánusok megszereznék az ellenőrzést a szenátusban és a képviselőházban is, akkor semmi sem állna útjába az ex elnök radikális elképzeléseinek: a párizsi klímavédelmi egyezmény felmondásának, a Federal Reserve Board alárendelésének az elnöki hatalomnak és egy átfogó kereskedelmi háborúnak Kína ellen. Kamala Harris ezzel szemben a folyamatosságot ígéri, és felhívja a figyelmet arra, hogy Trump gazdaságpolitikája szétverheti a világkereskedelmet, és ennek levét az USA polgárai is megihatnák, ha újra választanák az ex elnököt.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK